A keleti nagyhatalom megvillantotta pusztító erejét: valójában már a világ legerősebb országának üzenhettek

Már szinte rendszeresnek nevezhető, hogy Kína mindenféle bejelentés nélkül felvonultatja a Népi Felszabadító Hadsereget (PLA) a Dél-kínai-tengeren. A húzás ellen Tajpej és az Egyesült Államok is tiltakozik, békére szólít fel, valamint elítélik az agressziót. Ugyanígy az Európai Unió is közleményt adott ki, amelyben ellenzik az erőszakos lépéseket. A váratlan hadgyakorlat esetében a nyugati reakcióknál is fontosabb, hogy Peking éppen azt követően döntött a nagyszabású akcióról, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pár nappal korábban tett látogatást a térségben, Japánban és a Fülöp-szigeteken is „Kína agressziójával” szemben kívánja erősíteni a védelmi együttműködést.

A két esemény közötti összefüggésre Tamkang Egyetem adjunktusa, Lin Jing-ju is rávilágított, ugyanis szerinte Peking a hadgyakorlattal elsősorban az Egyesült Államoknak üzent. Szerinte azzal, hogy Washington és Tokió tovább fűzik az együttműködésüket a biztonsági területen, Kína érdekeivel ellentétes, ezért igyekeznek nyomást gyakorolni az amerikai kormányra.

A gyakorlatok időzítése azt mutatja, hogy Peking próbára teszi Donald Trump amerikai elnök kormányát. Kína ezeket a gyakorlatokat szeretné használni az Egyesült Államok vörös vonalainak tesztelésére a Trump-Hszi Csin-ping elnöki csúcstalálkozó előtt

– mondta Lin. A tajvani Nemzetvédelmi és Biztonsági Kutatóintézet igazgatója, Szu Ce-jün annyival egészítette ki ezt, hogy Kína elégedetlen azzal, hogy a Fehér Ház továbbra is prioritásként kezeli egy esetleges tajvani invázió megakadályozását.

Címlapkép forrása: Costfoto/NurPhoto via Getty Images