Kína 41 katonai repülőgépe és drónja, illetve hét hajója közelítette meg Tajvant, és a légi járművek egy része át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
Az amerikai külügyminisztérium egy több mint 360 millió dollár értékű, drónokat és rakétákat tartalmazó katonai szállítmány lehetséges eladását hagyta jóvá Tajvan számára - közölte a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség. Az Egyesült Államok törvényi kötelességet vállalt arra, hogy noha hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban a szigettel, eszközöket biztosít Tajvan számára az önvédelmének biztosítása érdekében.
A tajvani hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy „kézben tartják” a dolgokat, miután a különböző közösségi médiák felületein számos felvétel terjedt el arról, hogy egy kínai atomtengeralattjáró jelent meg az érzékeny Tajvani-szorosban – írja a Reuters.
Elbridge Colby volt amerikai védelmi tisztviselő egy, a Policy Exchange UK brit agytrösztnek adott interjújában arról beszélt, hogy az ukrajnai háború teljesen megváltoztatta az Egyesült Államok jelenlétét a világ más tájain is – számolt be a Taiwan News.
Tajvan bemutatott egy 20 tonnás, pilóta nélküli kamikaze-hajót, amely alkalmas lehet egy kínai kétéltű haderő megsemmisítésére. Az 55 láb – nagyjából 16,8 méter – hosszú hajó végsebessége meghaladja a 30 csomót, és több mint 300 mérföldes hatótávolságot képes megtenni. Fejlett fedélzeti számítógépes rendszerekkel van felszerelve, amelyek lehetővé teszik, hogy GPS és kommunikációs berendezések nélkül is önállóan navigáljon. A hajó potenciális katonai felhasználási lehetőségei az aknamentesítéstől az öngyilkos küldetésekig terjednek – írja a Business Insider.
A RAND nevű amerikai agytröszt a hét elején tette közzé a jelentését, amelyben a kínai katonai terjeszkedésről írnak. A beszámoló szerint az Egyesült Államoknak a következő években semmi félnivalója nincs Peking terveitől – szemlézte a Defense One.
Tajvanban május 20-án iktatták be ceremoniális eseményen az új elnököt, Laj Csing-töt. Az államfő ciklusának kezdete azonban már rögtön az elején súlyos válsággal néz szembe – számolt be a Nikkei Asia.
A The Washington Post számolt be arról, hogy az Egyesült Államok vezetése nem nézi tétlenül a kínai hadsereg megerősödését, valamint az egyre aggasztóbbnak vélt fenyegetéseit a vitatott hovatartozású Tajvan szigete ellen. Az elrettentéshez taktikát is dolgoztak ki Washingtonban.
A képviselőház költségvetési bizottságának republikánus tagjai közzétették a 2025-ös külügyminisztériumi kiadási tervezetet, amely növeli a Fülöp-szigetek és Tajvan katonai támogatását Kína fenyegetésének ellensúlyozására - írta a Defense News.
Az Eurasian Times beszámolt arról, hogy a tajvani és indiai elemzőházak modelleket végeztek egy esetleges kínai támadásról a jövőben.
Az amerikai Center for Strategic & International Studies (CSIS) agytröszt bemutatott két lehetséges forgatókönyvet, amely felvázolja Peking hogyan foglalhatja el a saját területének tekintett Tajvant.
Komoly diplomáciai feszültség alakult ki Kína és India, valamint Tajvan között azt követően, hogy a sziget vezetője gratulációt küldött Narendra Modinak a választási győzelméhez – számolt be a South China Morning Post.
Kiderült, hogy Tajvan és az Egyesült Államok egy előre nem tervezett közös hadgyakorlatot tartott a vitatott hovatartozású sziget mellett, Kína szárazföldi partjaihoz közel – írja a Naval News.
Május 23-án váratlanul kétnapos hadgyakorlatot kezdett Peking Tajvan körül, amely nagy riadalmat keltett a szigeten. Rögtön ezt követően jött a bejelentés, hogy Tajpej újraindítja a hadihajók fejlesztési programját – írja a Naval News.
A kínai védelmi miniszter, Tung Csün vasárnap figyelmeztette Tajvant és szövetségeseit, hogy országa "szétzúz" mindenkit, aki a sziget függetlenségét szorgalmazza.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki Kína katonai tevékenysége miatt, különösen a Tajvani-szorosnál tapasztalható provokációk miatt. Hangsúlyozta, hogy Tajvan demokratikus folyamatait nem lehet ürügyként használni kényszerítő intézkedésekre – írja a Reuters.
Megjelentek a hosszabbítás részletei.
Nagy a pánik még mindig a demokraták körében.
Európai békemissziónak nevezte akciótervét a magyar kormányfő.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
