A tajvani hadiipar jelentős mérföldkőhöz érkezett: befejeződött a hazai fejlesztésű Vancsien levegő-föld cirkálórakéta tömeggyártása. Az új fegyverrendszer komoly előrelépést jelent az ország védelmi képességeinek fejlesztésében, különösen a kulcsfontosságú kínai katonai létesítmények elleni megelőző csapásmérés terén - közölte az Army Recognition.
Peking hadihajók és vadászgépek tucatjait indította meg a héten Tajvan irányába, amellyel a keleti nagyhatalom egyértelműen jelezte, hogy a nem hátrál meg a regionális nagyhatalmi ambícióitól. A célzás nemcsak a szigetnek szólt, hanem az Egyesült Államok más távol-keleti szövetségeseinek is – közölte a Wall Street Journal.
Jelentős mennyiségű kínai hadihajó és katonai repülőgép jelent meg Tajvan mellett, a sziget védelmi minisztériuma vörös riasztást adott ki és védelmi zónákat hozott létre.
Az Egyesült Államok és Kína között egyre kiélezettebbé válik a versenyfutás az indo-csendes-óceáni térségben, ahol a feltörekvő keleti nagyhatalom egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Washington nem hagyná ezt, a cél érdekében pedig a legnagyobb repülőgép-hordozókat is hajlandó bevetni – írja a Naval News.
A japán védelmi minisztérium keddi jelentése szerint először észleltek orosz tengeralattjárót a délnyugati Jonaguni, illetve Iriomote sziget közötti vizeken – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta az F-16-os vadászgépek alkatrészeinek és radarjainak eladását Tajvannak 385 millió dollár értékben. A döntés egy nappal azelőtt született, hogy Lai Csing-te tajvani elnök csendes-óceáni útra indul. Az üzlet része Washington azon törekvésének, hogy támogassa Tajvan önvédelmi képességeit, annak ellenére, hogy nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat a két fél között.
Egy évvel azután, hogy Kínában szokatlanul sok magasrangú politikai és katonai vezetőt érintő tisztogatás zajlott le, úgy tűnik, hogy folytatódnak a váratlan személycserék – írja a Financial Times.
Az orosz külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy Moszkva fontolóra veszi rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítését Ázsiában, amennyiben az Egyesült Államok hasonló lépéseket tesz a térségben. A nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy a japán média egy esetleges amerikai-japán közös katonai tervről számolt be, amely Tajvan védelmét célozná - tudósított a Sky News.
Újabb Kína-kritikus tanácsadót vett maga mellé Donald Trump megválasztott amerikai elnök. A republikánus zászlóvivő pénteken jelentette be, hogy – a magyar származású Sebastian Gorka terrorizmus ellen felelős igazgató mellett – Alex Wong nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettesként csatlakozik a fehér házi csapatához. A Newsweek most összeszedte, Wong milyen nézeteket fejtett ki a nyilvánosság előtt Kína kapcsán.
A South China Morning Post beszámolt egy jelentésről, amely egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, amelyben Kína és Oroszország nukleáris csapásokat hajtott végre a Fehér Ház szövetségesei ellen.
Azzal, hogy a Kínát keményen bíráló Marco Rubiót jelölte külügyminiszteri posztra, Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt üzeni, hogy Kínával szembeni politikája a vámokon és a kereskedelmen túlmutató lesz, stratégiai riválisként tekint Pekingre.
A tajvani vezetés jelentős fegyverbeszerzést fontolgat az Egyesült Államoktól, hogy demonstrálja elkötelezettségét a sziget védelmének megerősítése mellett. A tervezett csomag többek között Aegis rombolókat, fejlett légi radarrendszereket és további Patriot rakétákat tartalmazna, de felmerült az F-35-ös vadászgépek beszerzésének lehetősége is - tudósított a Financial Times.
Olyan sok Hawk légvédelmi rendszert küldött Tajvan Ukrajnának, hogy az ázsiai országból érkező fegyverek ma az ukrán légvédelem harmadát is kitehetik – írja az Ukrainszka Pravda Tony Hu volt amerikai védelmi minisztériumi tisztviselőt.
Li Hszien Long, Szingapúr korábbi miniszterelnöke szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra a Távol-Kelet Donald Trump amerikai elnök megválasztása miatt. Szerinte a republikánus politikus négyéves ciklusa egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy találgatni lehessen a biztonsági dinamika alakulásával kapcsolatban – közölte a South China Morning Post.
Az elmúlt években Kína gazdasági gondjai olyannyira megszaporodtak, hogy az elemzők már 3D problémahalmazról kezdtek beszélni az adósság (debt) hegyek, a demográfia mélyrepülés és Nyugat kockázat-csökkentési (de-risking) törekvései kapcsán. A múlt héten szintet lépett a helyzet, és Donald (Trump) megjelenésével már 4D-ben „élvezheti” a kínai vezetés a műsort.
Tajvan nem adott át közvetlenül rakétákat Kijevnek, Amerikának adja ezeket, Washington pedig azt csinál velük, amit akar – fejtette ki Wellington Kú, a sziget védelmi minisztere, reflektálva azokra a pletykákra, melyek szerint Tajvan Hawk légvédelmi rakétákat adott Ukrajnának.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
