JD Vance megválasztott alelnök egy vasárnapi televíziós interjúban kijelentette, hogy "Grönlandon üzletet lehet kötni". Vance szerint a sziget "stratégiailag nagyon fontos Amerika számára", és "rengeteg nagyszerű természeti erőforrással" rendelkezik. Az alelnök azt is hozzátette, hogy a grönlandi lakosok "felhatalmazást akarnak kapni arra, hogy ezeket az erőforrásokat fejlesszék".
A Trump-adminisztráció álláspontja szerint Grönland ellenőrzése kritikus fontosságú az USA nemzetbiztonsága szempontjából. Ezt az érvelést Vance is megismételte, kiemelve, hogy a dán kormány nem végzett megfelelő munkát a sziget védelmében.
Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója az ABC műsorában úgy nyilatkozott: "Trump elnök kész nagy, merész lépéseket tenni annak érdekében, hogy az Egyesült Államok jól védett legyen". Waltz nem zárta ki a katonai akció lehetőségét sem, bár megjegyezte, hogy a "meglévő megállapodások" módosítása is szóba jöhet.
A klímaváltozás következtében az Északi-sarkvidék átalakulóban van, ami kiélezte a versenyt a globális nagyhatalmak között a térségben.
Trump azzal érvel, hogy kritikus fontosságú a sziget biztosítása, mivel Oroszország és Kína is igyekszik megvetni a lábát az Északi-sarkvidéken.
Az Axios jelentése szerint dán tisztviselők magánüzeneteikben jelezték Trump csapatának, hogy hajlandóak lennének fokozni a grönlandi biztonságot vagy növelni az amerikai katonai jelenlétet a szigeten.
Nem minden republikánus ért azonban egyet a katonai beavatkozás lehetőségével. James Lankford szenátor az NBC műsorában határozottan kijelentette: "Mi nem ilyenek vagyunk. Az USA nem fog lerohanni egy másik országot."
A grönlandi és dán tisztviselők korábban már világossá tették, hogy a sziget nem eladó. Az Egyesült Államok esetleges katonai akciója sokkoló hullámokat keltene nem csak az USA-ban, de a NATO-szövetséges országokban is, hiszen Dánia a katonai szövetség tagja.
Címlapkép: amerikai rakétabázis Grönlandon. A címlapkép forrása: Vittoriano Rastelli/Getty Images
