Matthew Whitakert, az első Trump-adminisztráció megbízott igazságügyi miniszterét jelöli Donald Trump leendő amerikai elnök az Egyesült Államok következő NATO-nagykövetévé - derül ki a november 5-én megválasztott elnök szerdai közleményéből.
Drasztikusan megváltozott az elmúlt napokban az orosz-ukrán háború képe, miután Joe Biden vasárnap engedélyezte Kijevnek az ATACMS-rakéták használatát Oroszország területe ellen. A helyzet azóta még kiélezettebb lett, az ukrán hadvezetést felhatalmaztak más rendszerek bevetésére is.
A Reuters szerda reggel öt Kreml-közeli forrás alapján azt írta, Vlagyimir Putyin nagyjából bele tudna egyezni a konfliktus befagyasztásába a jelenlegi frontvonalak mentén. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint azonban a konfliktus befagyasztása nem elégíti ki Oroszországot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Valószínűleg nagyon kevés ATACMS-rakétája van az ukrán haderőnek, nem érkezett és nem is várható jelentős szállítmány Ukrajna részére – írja a Forbes katonai elemzője, David Axe.
A dél-koreai hírszerzés szerint mintegy 10 900 észak-koreai katonát telepíthettek a Kurszki területre, néhányuk már a harcokban is részt vett – írja a Reuters.
Oroszország atomfegyverei elrettentésre valók, Moszkva álláspontja továbbra is az, hogy a nukleáris háborút el kell kerülni – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma Brazíliában.
A Balti-tengeren található két távközlési kábel megrongálódása komoly aggodalmakat keltett az európai vezetők körében. A német védelmi miniszter szerint nem lehet véletlen baleset, és több ország külügyminisztere is Oroszország szerepét gyanítja a háttérben - számolt be a Politico.
Olaf Scholz német kancellár múlt pénteki telefonhívása Vlagyimir Putyinnal komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Több európai vezető szerint a lépés gyengíti az EU egységes fellépését Oroszországgal szemben, és erősítheti Putyin pozícióját.
Oroszország újfajta fegyvereket fog bevetni Ukrajna ellen, ha az ATACMS típusú harcászati ballisztikus rakétákat valóban orosz terültek ellen használják - jelentette be Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás egyik vezető alakja.
Ellentmondásos hírek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy az európai hatalmak is engedélyezték a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését Oroszország területe ellen. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter viszont még nyitva hagyta a lehetőséget – írja a The Moscow Times.
Ukrajna engedélyt kapott az Egyesült Államoktól arra, hogy Oroszország területét támadják nagy hatótávolságú ATAMCS-rakétákkal, Kína a helyzetre reagálva azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket.
November 17-én jelent meg a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Az ügy azóta rengeteg hullámot gerjesztett, egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot.
Putyin háborús nézetei nem változtak - nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár vasárnap az orosz elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetéséről.
Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök kétórás megbeszélést folytatott Limában, a perui fővárosban az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórumon (APEC). A kínai elnök többek között a leendő Trump-kormányzattal történő együttműködés fontosságáról is beszélt.
Február 23-án előrehozott választások jönnek az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban, miután szétesett Olaf Scholz hármas koalíciója. A jelenlegi felmérések szerint nagy eséllyel visszatérhet a hatalom csúcsára Angela Merkel pártja, a konzervatív CDU, egy a Merkel-érával kritikus jelölttel, Friedrich Merzcel az élen. A szélsőjobboldali AfD előretörésével azonban a hagyományos pártok annyira meggyengültek, hogy újra hármas koalíció jöhet, és a három pártból kettő szinte bizonyosan a nemrég véget ért közlekedésilámpa-koalícióból csatlakozhat a konzervatív erő mellé.
A Georgiától 1992-ben elszakadt miniállam, az "Abház Köztársaság" elnöke szombaton kijelentette: készen áll a tisztségéről való lemondásra és parlamenti választások kiírására, ha az ellenzéki tüntetők elhagyják az általuk az előző napon elfoglalt parlamenti és kormányzati épületeket - jelentették orosz hírügynökségek. Aszlan Bzsanija egyúttal azzal vádolta az ellenzéket, hogy "államcsíny elkövetésére tett kísérletet".
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Washingtonnak adott a lehetőség, kérdés, élnek-e vele.
Dnyipró volt a célpont.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
