Repülőrajt helyett lejtmenet: nagyon csúnyán kezdi az évet a magyar ipar

Az 1,3%-os februári visszaesés még inkább zárójelbe teszi azt a kis januári emelkedést (0,8%), ami amúgy is kevés volt, hogy a decemberi jelentős zsugorodást (-2,9%) korrigálja. A friss adat megerősíti a lefelé tartó termelési trendet, 2022 vége óta annyira jelentős az esés, hogy az ipar teljesítménye már mélyen a Covid-válság kitörése előtti csúcs alatt jár.

A gyenge februári adat annyiban nem meglepetés, hogy a hét elején már érkezett egy külkereskedelmi jelentés, ami az exportteljesítményt illetően nem hagyott a szakértőkben illúziót. Úgy tűnik, azok a halvány jelek, amelyek az európai gazdaság élénkülésére utalnak, egyelőre semmilyen hatással nincsenek a hazai ipari termelésre. A teljes szektor recessziója jellemző, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint

a feldolgozóipar mind a 13 alágában csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az ipari kilátások igen zavarosak. A csőben lévő nagyberuházások jelentős termelési kapacitásokat jelentenének a szektor számára, ám már a Magyar Nemzeti Bank is úgy kalkulál, hogy ezek érdemben csak a jövő évben indulnak be, reagálva a gyenge európai keresletre. Az Európai Unió és Németország gazdaságélénkítési lépései segíthetik a hazai szektort, de itt is több negyedévre tehető, mire a kedvező hatások megjelennek. A legnagyobb bizonytalanságot természetesen Donald Trump vámháborúja jelenti, ami rövid távon piacszűkülést, esetleg gyártási kapacitások elvonását jelentheti. Hosszabb távon még nehezebb megjósolni, hogy a multinacionális cégek Európában belüli allokációs döntéseit miként érintik a megemelt vámok.

A részletes adatok a jövő héten érkeznek, de a korábbi hónapok alapján már jól látható a recesszió mintája. Egyrészt az összes ágazatot érinti, tehát igen széles alapon nyugszik, másrészt a járműgyártáshoz kapcsolódó termelés teljesítménye a legkiábrándítóbb. Zuhanórepülésben van a villamos berendezés gyártás, ennek az ágazatnak a része az akkumulátorgyártás, és a külkereskedelem részletes adataiból jól tudjuk, hogy valóban ez a részterület szenved igazán. A teljes ágazat termelése gyakorlatilag ledolgozta a 2022-2023-ban látott kapacitásbővítések hatásait, vagyis valószínűleg alig zajlik termelés a meglévő kapacitásokhoz képest.

Az első negyedévből még nem látjuk a márciusi részadatokat, de gyakorlatilag biztosra vehető,

hogy az ipar a GDP-növekedéshez negatívan fog hozzájárulni.

Éves alapon akár az 1 százalékpontot is meghaladhatja a lehúzó hatás, negyedéves alapon pedig közel lehet a 0,5 százalékponthoz a gazdasági növekedéshez való negatív hozzájárulás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images