Fennáll a veszélye annak, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kirobbant konfliktus az egész régióra átterjed - mondta António Guterres ENSZ-főtitkár New Yorkban csütörtökön. Az ENSZ legfrissebb adatai szerint Gomában legalább 2900-an haltak meg a harcokban.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) frissítette a kockázati készültségi tervének válságforgatókönyveit a tavaly decemberi iparági konzultációt követően. Az EU által előírt felkészülési terv célja, hogy azonosítsa a villamosenergia-krízis esetén alkalmazandó eljárásokat, hogy azokra megfelelően fel tudjon készülni az unió és ezzel együtt a tagállamok is. A frissített verzióban 15 darab kockázati tényezőt soroltak fel, többek között szélsőséges időjárási eseményeket, világjárványokat és a fosszilis tüzelőanyagok hiányát is.
A 2008-as pénzügyi válság, a koronavírus-járvány, de a Brexit is olyan tanulságokkal szolgált a gazdasági-pénzügyi vezetők számára, amelyek merőben új megvilágításba helyezték a korábban megkérdőjelezhetetlen működési gyakorlatokat. Mik a tanulságai az elmúlt 20 év egyre sűrűsödő kríziseinek?
Az Egyesült Államokban tavaly a világjárvány óta a legmagasabb volt a boltbezárások száma, és az előrejelzések szerint idén még több üzlet zárhat be. A Coresight Research elemzése rámutat, hogy a vásárlók egyre inkább néhány iparági nyerteshez fordulnak, ami tovább mélyíti a szakadékot a sikeres és a küszködő kiskereskedők között - közölte a Cnbc.
Másfél milliárd dollár támogatást kér az Egészségügyi Világszervezet (WHO ) az egészségügyi válsághelyzetekkel szembeni idei fellépésre - derül ki a WHO csütörtökön Genfben ismertetett, év elején szokásos nemzetközi felhívásából.
Közel 17 százalékkal nőtt tavaly a németországi vállalati fizetésképtelenségek száma, derül ki a Destatis legfrissebb statisztikáiból.
A Meduza független orosz portál több, az orosz vezetéshez közel álló forrással beszélt, betekintést nyújtva abba, hogyan gondolkodik a politikai és a gazdasági elit a háború lezárásának kérdéséről.
A brit államkötvénypiac jelentős nyomás alá került szerdán, ami a hozamok meredek emelkedéséhez vezetett. A 10 éves kötvények hozama 2008 októbere óta nem látott magasságokba emelkedett, míg a 30 éves papírok hozama 26 éves csúcsot döntött.
A 2020-as évek gazdasági helyzetét sokszor illetik a polikrízis jelzővel. Ez arra utal, hogy folyamatosan olyan események történnek szerte a világban, amelyek gazdasági válságokat okoznak. A negatív hatások országok közötti terjedésének egyik legfőbb okaként említik a túlzott mértékű globalizációt és a gazdaságok kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli függőségeit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azt jártuk körül, hogy mely gazdasági szerkezet a legellenállóbb a sokkokkal szemben és miként befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás mértéke ezt az ellenállóképességet.
A kínai ingatlanpiac továbbra is nyomás alatt van, amit jól mutat az elárverezett lakások számának növekedése 2024-ben. A China Index Academy független kutatócég friss jelentése szerint ez fokozza a jelzáloghitel-piaci aggodalmakat, ami különösen az általános ingatlanpiaci visszaesés és az egyenetlen gazdasági növekedés tükrében jelent problémát.
A Surányi György és köztem kibontakozott vita látszólag szakmai, valójában azonban hitvita, hiszen arról szól, hogy mennyire értékeljük kedvezőtlennek a jelenlegi gazdasági helyzetet és a rövidtávú kilátásokat. Azért mondom ezt, mert az n-számú makro- és pénzügyi változóból mindig kiválasztható k1-számú olyan változó, amely az egyik (például a kevésbé pesszimista) és k2-számú olyan változó, amely a másik (például a sokkal pesszimistább) forgatókönyvet támasztja alá. A nagy kérdés, persze az, hogy végsősoron a k1 vagy a k2 változók lesznek a meghatározók a közeljövőben bekövetkező eseményekben. Erre itt és most nem tudunk megalapozott (tudományosan alátámasztott) választ adni, bármennyit is vitatkozunk róla. Ezért a részemről a további, meddő vitát nem fogom folytatni. De most még reagálok egy-két dologra Surányi György viszontválasza kapcsán.
Robert Kiyosaki azzal vált híressé, hogy sikeresen jósolta meg a 2008-as gazdasági válságot. Azóta számtalanszor igyekezett már felhívni a nagyérdemű figyelmét a ránk leselkedő következő nagy veszélyre, erre tett most is kísérletet a megmondóember, és azt is elárulta, hogy milyen eszközöket érdemes most venni.
Surányi György korábbi MNB-elnök a 2024. december 27-ei cikkében komoly kritikával illette egy korábbi kijelentésemet, amelyet az ATV-nek adott interjúmban tettem. A korábbi jegybankelnök szerint hibát követtem el, amikor a magyar gazdasági helyzetet a korábbi (2009-14-es) görög válsághoz hasonlítottam. A következőket írta nekem címezve: „Nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek hamisak, megalapozatlanok, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és amelyek a magyar gazdaságpolitika iránt egyébként is fennálló bizalomhiányt még tovább mélyítik.” Surányi kritikájára megpróbálok röviden, távirati stílusban, pontokba szedve válaszolni.
A dél-koreai igazságszolgáltatás történelmi lépésre szánta el magát: letartóztatási parancsot adott ki az ország hivatalban lévő elnöke, Yoon Suk Yeol ellen. Az elnököt a közelmúltban bevezetett rövid életű hadiállapot miatt vád alá helyezték és felfüggesztették hivatalából. Ez az első alkalom Dél-Korea történetében, hogy egy hivatalban lévő államfő ellen ilyen intézkedést hoznak.
Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes lett az ország új megbízott elnöke pénteken - jelentette a minisztérium közleményére hivatkozva a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
Az egyiptomi gazdaságot súlyos csapás éri: a Szuezi-csatorna bevételei drasztikusan csökkennek 2024-ben. Abdel Fattáh esz-Szíszi elnök bejelentése szerint a regionális kihívások miatt az ország mintegy 7 milliárd dollárnyi bevételtől esik el. Ez a visszaesés a 2023-as bevételek több mint 60 százalékát jelenti.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
