A brit államkötvénypiac jelentős nyomás alá került szerdán, ami a hozamok meredek emelkedéséhez vezetett. A 10 éves kötvények hozama 2008 októbere óta nem látott magasságokba emelkedett, míg a 30 éves papírok hozama 26 éves csúcsot döntött.
A 2020-as évek gazdasági helyzetét sokszor illetik a polikrízis jelzővel. Ez arra utal, hogy folyamatosan olyan események történnek szerte a világban, amelyek gazdasági válságokat okoznak. A negatív hatások országok közötti terjedésének egyik legfőbb okaként említik a túlzott mértékű globalizációt és a gazdaságok kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli függőségeit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azt jártuk körül, hogy mely gazdasági szerkezet a legellenállóbb a sokkokkal szemben és miként befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás mértéke ezt az ellenállóképességet.
A kínai ingatlanpiac továbbra is nyomás alatt van, amit jól mutat az elárverezett lakások számának növekedése 2024-ben. A China Index Academy független kutatócég friss jelentése szerint ez fokozza a jelzáloghitel-piaci aggodalmakat, ami különösen az általános ingatlanpiaci visszaesés és az egyenetlen gazdasági növekedés tükrében jelent problémát.
A Surányi György és köztem kibontakozott vita látszólag szakmai, valójában azonban hitvita, hiszen arról szól, hogy mennyire értékeljük kedvezőtlennek a jelenlegi gazdasági helyzetet és a rövidtávú kilátásokat. Azért mondom ezt, mert az n-számú makro- és pénzügyi változóból mindig kiválasztható k1-számú olyan változó, amely az egyik (például a kevésbé pesszimista) és k2-számú olyan változó, amely a másik (például a sokkal pesszimistább) forgatókönyvet támasztja alá. A nagy kérdés, persze az, hogy végsősoron a k1 vagy a k2 változók lesznek a meghatározók a közeljövőben bekövetkező eseményekben. Erre itt és most nem tudunk megalapozott (tudományosan alátámasztott) választ adni, bármennyit is vitatkozunk róla. Ezért a részemről a további, meddő vitát nem fogom folytatni. De most még reagálok egy-két dologra Surányi György viszontválasza kapcsán.
Robert Kiyosaki azzal vált híressé, hogy sikeresen jósolta meg a 2008-as gazdasági válságot. Azóta számtalanszor igyekezett már felhívni a nagyérdemű figyelmét a ránk leselkedő következő nagy veszélyre, erre tett most is kísérletet a megmondóember, és azt is elárulta, hogy milyen eszközöket érdemes most venni.
Surányi György korábbi MNB-elnök a 2024. december 27-ei cikkében komoly kritikával illette egy korábbi kijelentésemet, amelyet az ATV-nek adott interjúmban tettem. A korábbi jegybankelnök szerint hibát követtem el, amikor a magyar gazdasági helyzetet a korábbi (2009-14-es) görög válsághoz hasonlítottam. A következőket írta nekem címezve: „Nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek hamisak, megalapozatlanok, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és amelyek a magyar gazdaságpolitika iránt egyébként is fennálló bizalomhiányt még tovább mélyítik.” Surányi kritikájára megpróbálok röviden, távirati stílusban, pontokba szedve válaszolni.
A dél-koreai igazságszolgáltatás történelmi lépésre szánta el magát: letartóztatási parancsot adott ki az ország hivatalban lévő elnöke, Yoon Suk Yeol ellen. Az elnököt a közelmúltban bevezetett rövid életű hadiállapot miatt vád alá helyezték és felfüggesztették hivatalából. Ez az első alkalom Dél-Korea történetében, hogy egy hivatalban lévő államfő ellen ilyen intézkedést hoznak.
Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes lett az ország új megbízott elnöke pénteken - jelentette a minisztérium közleményére hivatkozva a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
Az egyiptomi gazdaságot súlyos csapás éri: a Szuezi-csatorna bevételei drasztikusan csökkennek 2024-ben. Abdel Fattáh esz-Szíszi elnök bejelentése szerint a regionális kihívások miatt az ország mintegy 7 milliárd dollárnyi bevételtől esik el. Ez a visszaesés a 2023-as bevételek több mint 60 százalékát jelenti.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
Németország a mintapéldája mindannak, ami az európai gazdaságban rosszul működik. A GDP-je már a második egymást követő évben fog várhatóan csökkenni. Az energiaigényes iparágak, mint a vegyipar és a fémfeldolgozás súlyos gondokkal küzdenek. A német bajnok cégek, mint a Volkswagen és a ThyssenKrupp pedig példátlan leépítéseket és gyárbezárásokat jelentettek be.
Dél-Koreában az ügyészség vasárnapra kihallgatásra beidézte Jun Szogjol elnököt, aki azonban nem jelent meg - közölte a Yonhap hírügynökség.
A Mibe fektessünk 2025-ben című befektetési eseményünkön az MBH Befektetési Bank és az MBH Jelzálogbank szakemberei mondták el, hogy mik a legfontosabb tőkepiaci és lakáspiaci trendek, mik 2025 lehetőségei és kockázatai, hogyan érdemes portfóliót építeni, diverzifikálni.
A dél-koreai politikai válság tovább mélyül, miután Jun Szogjol elnök megvédte a múlt heti hadiállapot kihirdetését célzó lépését. Az elnök kijelentette, hogy a végsőkig harcolni fog pozíciója megtartásáért, annak ellenére, hogy az ellenzék vádemelésre készül ellene, és saját pártja is lemondásra szólította fel - jelentette a New York Times.
A Boeing, az amerikai repülőgépgyártó óriás jelentős létszámleépítést hajt végre Washington államban, ami része egy átfogó költségcsökkentési programnak. A vállalat közel 400 alkalmazottjától válik meg a régióban, miközben országszerte több ezer munkahelyet szüntet meg.
Dél-Korea elnökét, Jun Szokjolt hazaárulással és hatalommal való visszaéléssel vádolják egy sikertelen hadiállapot-bevezetési kísérlet miatt. A politikai válság, amely Jun távozásához vezethet, Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságát és a térség geopolitikai viszonyait is megrázhatja.
Csapkodást láthatunk a piacokon.
Felragyoghat Európa csillaga.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
Káros gazdasági hatásokra figyelmeztet a német gyártó.
A diverzitásért felelős hivatalokat verik szét először.
Már történelmi csúcs közelében az árfolyam.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
