Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Az elmúlt évek egyre romló alvásstatisztikái 2025-re odáig vezettek, hogy a megfelelő pihenés, regeneráció és alvásminőség már nem csupán egyéni jólléti kérdés, hanem a vállalati hatékonyság, profitabilitás és versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú tényezővé vált.
Ha a fő alvás mutatóinkat nézzük, akkor azt találjuk, hogy:
- keveset alszunk: Az alvásra jellemzően hátra priorizált tevékenység az életünkben, alig alszunk, csak napi átlagosan 7 óra 21 perc a mért alvásidő Magyarországon miközben
- romlik az alvásminőségünk: az alvásidő csak 57%-ban pihentető, így nem csoda, ha
- fáradtabbak vagyunk: 47%-ról 60%-ra nőtt az ébredés után fáradtság az elmúlt 3 évben és
- már közel minden harmadik magyar ember alvásproblémákkal küzd,
- ráadásul azokat is érinti a rossz alvás hatása, akik nem is tudnak róla: az emberek két harmada ugyanis nem is tudja pontosan megítélni, hogy mennyire pihente ki magát
Hogyan jutottunk el idáig? Az évről évre folyamatosan romló alvásstatisztikákat az elmúlt időszak kihívásai – a COVID-járvány, a háború és az infláció mentális terhei – tovább súlyosbították. Egyre többen küzdenek az éjszakai agyalással, elalvási nehézségekkel vagy gyakori éjszakai ébredésekkel, ami megszakítja az alvásukat. A stressz már nemcsak nappal van jelen, hanem jelentősen rontja éjszakai pihenésünket is.
Stresszelünk éjszaka is, ezért nem tudunk megfelelően regenerálódni
Évről-évre növekszik a stressz terhelésünk, ami már napi majdnem 13 és fél óra Magyarországon, pedig tíz évvel ezelőtt ez még csak 12 óra volt egy napunkban. Az idegrendszerünk ugyan képes bizonyos mértékig kompenzálni a stresszt, de ez a mennyiség már a még egészségesnek tekinthető terhelés felső határát súrolja. Kutatások szerint, ha a stresszterhelés tartósan ezen a szinten marad, a szervezet már nem tud hatékonyan alkalmazkodni: kezdetben koncentrációs és döntéshozatali nehézségek, viselkedésbeli zavarok jelentkezhetnek, majd krónikus fáradtság és kimerültség alakulhat ki. Egy ördögi körbe, stressz-spirálba kerülünk, ahol a növekvő idegrendszeri terhelést egyre csökkenő és rosszabb minőségű pihenés kíséri. Ez pedig visszahat az éjszakai alvásunkra, ami miatt gyakran érezhetjük magunkat fáradtnak és kialvatlannak.
Amivel napközben nem küzdünk meg, azzal éjszaka "nézünk szembe" úgy, hogy nem is tudunk róla:
a napi fel nem dolgozott stressz miatt sokan panaszkodnak elalvási vagy átalvási nehézségekre, 'agyalásra" éjszaka, és ez nem csak az alvásidő rovására megy: rontja az alvásunk hatékonyságát is, alszunk ugyan, de jellemzően: stresszelünk - anélkül, hogy erről bármilyen tudomásunk lenne.
Nem csak a telefonunkat kellene éjszakára töltőre tenni: a növekvő napi stressz ellensúlyozására szükség lenne a jó minőségű alvásra, az elmúlt évben mégis folyamatosan emelkedik azok aránya, akinek a napközbeni megterhelés és a megfelelő regeneráció hiánya jelentősen rontja éjszakai pihenésük minőségét.
A gyenge regeneráció negatívan hat a munkateljesítményre
Mindez azért probléma, mert a másnapi bevethetőségünk alapja az előző napi regenerációnk: az alvásproblémák nemcsak fizikai kimerültséget okoznak, hanem szellemi teljesítőképességünket is jelentősen befolyásolják. Ilyenkor romlik a memóriánk, ami megnehezíti a tanulást, csökken a koncentrációs képességünk, ami a munkavégzésben okozhat kihívásokat, lassulnak a reakcióink, ami különösen a közlekedésben lehet veszélyes, és érzelmileg is labilissá, ingerlékennyé válhatunk, ami a mindennapi kommunikációnkat nehezíti meg.
Mindezek mellett az alváshiány komoly kihatással van az egészségünkre is, a Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis kutatása alapján a magyarok 29%-a küzd komoly alvászavarokkal és gyakori éjszakai felébredésekkel, ami hosszútávon súlyos egészségkockázatot is jelent.
Rengeteg betegszabadság, táppénz mögött a gyenge regeneráció következtében kialakuló, fellépő betegségek állnak, amik elkerülhetőek lennének tudatos alvás szokásokkal.
Fáradt munkatársak, fáradt vezetők: romló vállalati hatékonyság
A Fusion Vital testszenzoros alvásmérései szerint a munkavállalók átlagosan 35%-ának gyenge az éjszakai alvásminősége. Ráadásul nemcsak az éjszakai pihenés nem kielégítő, hanem a napközbeni hajtás sem nyújt lehetőséget a feltöltődésre: a dolgozók kétharmada munkaidő alatt semmilyen regenerációt nem tapasztal, és 40%-uk még a szabadidejében sem érzi magát igazán kipihentnek. Ez azt jelenti, hogy sem a hétvégék, sem a szabadságok nem tudják érdemben támogatni a mindennapi regenerációt.
A kipihentség nemcsak egyéni egészségi kérdés, nagyon komoly kihatása van a munkahelyi produktivitásra, a vállalati termelésre, a gazdaság működésére is. A fokozott stressz csökkenti a produktivitást, de ahelyett, hogy lassítanánk, még keményebben próbálunk dolgozni. Ez kevesebb alváshoz vezet, ami tovább növeli a kezeletlen stressz szintjét, és tovább rontja a hatékonyságunkat. A presenteeism jelensége mögött nem csak motivációs problémák állnak: gyakran egész egyszerűen nincs elég energia a munkavégzésre.
Autót sem vezetünk ittasan, akkor céget miért vezetünk fáradtan?
Ha fáradtan ülünk a volán mögé, az ugyanolyan veszélyes, mint az ittas vezetés: 17 órányi folyamatos ébrenlét a 0,5 ezrelékes, míg 24 órányi ébrenlét már az 1 ezrelékes véralkoholszinttel megegyező hatást gyakorol a szervezetre. Riasztó tény, hogy az elalvásos balesetek száma évről évre növekszik, ráadásul a statisztikák gyakran alulbecsülik a valós helyzetet, mivel sokan szégyellik bevallani, hogy a balesetet fáradtság vagy elalvás okozta.
Ugyanilyen kialvatlan, nem megfelelően kipihent állapotban nem csak autót szoktunk vezetni: a vállalatok vezetőinél az alváshiány rossz döntésekhez és stratégiai hibákhoz vezethet. A folyamatos stressz nyomása és a sorozatterhelés, ami a gyakori és nagy hatású döntésekből fakad még a legedzettebb cégvezetők szervezetének is kihívást jelent - hát még azoknak, akik már hosszú évek óta alvásdeficitet görgetnek maguk előtt, és gyakran nem is tudnak róla, mennyire pengeélen táncol az egészségük, és mennyivel jobb döntéseket tudnának hozni, ha megfelelő kognitív regenerációjuk lenne a mindennapokban.
Közös felelősség a pihenés és teljesítmény egyensúlyáért
Egyre többen keresik a megoldást az alvás problémáikra, az emberek negyede már például használ valamilyen alvásfigyelő eszközt. Az applikációk, okosórák viszont önmagában nem adnak megoldást, ahogy a matrac lecserélése vagy különféle altatók, kiegészítő készítmények kontrollálatlan szedése sem ad hathatós változást, ha nem nyúlunk hozzá az életmódunk, a stressz kezelésünk és a pihenéshez, regenerációhoz való viszonyukhoz érdemben.
Ezt pedig az egyén nem tudja megtenni a munkáltató támogatása, a vállalat pedig a munkavállaló együttműködése nélkül. A beosztott ugyanis a munkahelyi stressz nyomását és a szünet nélküli folyamatos munkavégzés káros hatásait nem tudja érdemben javítani a munkaidőn kívüli időszakban, a vezetők pedig nem tudnak kívülről ráhatni arra, hogy a munkatárs időben és megfelelően aludjon az otthonában.
Folyamatosan „bekapcsolt” állapotban élünk, a munka és a magánélet határai elmosódtak a COVID-járvány, valamint az otthoni és hibrid munkavégzés új struktúráinak hatására. Éppen ezért elengedhetetlen mind az egyéni életmódunk és életvitelünk, mind pedig a munkaszervezés terén szükséges változások támogatása, hogy fenntartható egyensúlyt teremtsünk.
Az alvás optimalizálása nem luxus, hanem az üzleti siker alapja
Egyre több vezető, és munkáltató ismeri fel, hogy a helyzet súlyossága és a közösen alkalmazott változtatások eredményessége érdekében szükséges és érdemes is cselekedni. Van már Alvásbarát munkahely is, és több olyan gyakorlatban is kipróbált, eredményes munkahelyi program, módszer közül lehet választani, amik érdemben segítenek, fejlesztik a munkavállalók, vezetők regenerációját:
- Oktatási programok, alvás ismeretterjesztő előadások
- Alvás edukációs workshopok, alvástréningek szervezése
- Munkahelyi regenerációs lehetőségek (pl. relaxációs szobák) munkahelyi pihenőzónák kialakítása
- Rugalmasabb munkaidő-beosztás, alvásbarát munkarend kialakítása, amely figyelembe veszi a biológiai ritmusokat
- Alvástámogató technológiák bevezetése, viselhető eszközök használata az alvás figyelésére
- Pihenést támogató időmenedzsment, meeting kultúra fejlesztő workshopok
- Reziliencia, regeneráció támogató produktivitás tréningek
- Konzultációs lehetőség alvás szakemberekkel
A regeneráció támogatás, alvásoptimalizálás üzletileg is megtérülő befektetés. Megfelelő programokkal visszamérten is igazoltan 15-45%-al javítható az alvásminőség és csökkenthető a napi stressz.
A pihentebb munkatárs hatékonyabb, jobb döntéseket hoz, kreatívabb és innovatívabb, kevesebbet hibázik, kevesebbet van betegállományban, aktívan hozzájárul a vállalat eredményeihez, így egy egészségesen működő, kipihent vezető és csapat versenyelőnyt jelent a mai, folyamatosan változó gazdasági környezetben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
