Óriási meglepetés a magyar inflációban!

Az inflációs mutató szeptemberben még 3%-on, épp a jegybanki célon állt, ám ezután emelkedni kezdett: novemberben 3,7, decemberben 4,6%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás. A fő hajtóerő az élelmiszerek áremelkedése, illetve a forint gyengülése volt.

A friss adat szerint januárban az előző hónaphoz képest 1,5%-os átlagos árszínvonal-emelkedés történt. A drágulás szerkezete is kedvezőtlen, hiszen

a tartósabb ármozgásokat megragadni hivatott maginflációs mutató éves alapon 4,7%-ról 5,8%-ra ugrott.

A pénz vásárlóereje szinte minden termékkörben gyorsuló ütemben romlott. Az élelmiszerek havi alapon 1,9%-kal drágultak, éves alapon az áremelkedés már 6%-os. Különösen nagy év eleji áremelkedést mért a KSH a tej (5,8%), a kávé (4,9%), a csokoládé (4,7%) esetében, de a zöldség, gyümölcs (4,4%) és a liszt (3,8%) is sokat drágult egyetlen hónap alatt. Az élelmiszerinfláció erősödése elsősorban a világpiaci nyersanyagárak növekedésére vezethető vissza, de a gyenge forint hatása is megjelenik az árcédulákon.

Nagyon kellemetlen meglepetés a szolgáltatásinfláció újbóli gyorsulása. Ebben a körben örvendetes dezinflációs folyamatok indultak el 2024 második felében, most azonban éves alapon 6,8%-ról 8,5%-ra emelkedett vissza az árindex. A gyorsulásban főszerepet játszott, hogy egyetlen hónap alatt a telefon, internet 9,9, a postai szolgáltatások 6,0, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3%-kal drágult. Technikai hatás lehetett a telekom cégek akciójának véget érése, de a 8,5%-os mutató ezzel együtt is nagyon magas.

A gyenge forint primer hatását a tartós fogyasztási cikk esetében láthatjuk. A nagy importhányadú termékcsoportban második hónapja mér érdemi drágulást a KSH. A járműüzemanyagok áremelkedéséhez (2,7% hó/hó) hozzájárult az inflációkövető adónövelés és a forint gyengülése is. Enyhítő tényezőt csak a ruházkodás szezonális áresése jelentett.

Az erősödő árnyomást mutatja a negyedéves évesített maginflációs mutató órási emelkedése. Ha egy éven keresztül úgy növekednének az árak, ahogy az utóbbi három hónapban, akkor az infláció 9,4%-os lenne. Bár a mutató elég volatilis (és a szezonális igazítás is bizonytalan az év elején), az emelkedés így is figyelmeztető.

Összességében azt láthatjuk, hogy a hazai inflációs folyamatokat több gyorsító hatás éri: a gyenge forint, a nyersanyagárak világpiaci emelkedése, az év eleji hatósági és adóemelések, és a béremelkedés. Ráadásul mindez épp az év eleji, intenzív átárazási időszakban történik. Ez növeli a kockázatát, hogy az idei inflációs pálya érdemben magasabban húzódik majd a vártnál. A mai adat megjelenése előtt a szakértők 4,3%-os éves átlagos inflációt vártak 2025-re, ami már eleve gyorsulást jelent a tavalyi 3,7%-ról, de nagyon valószínű, hogy emelkedni forgnak a prognózisok.

A következő hónapokban még így is számíthatunk némi enyhülésre: tavaly ugyanis március-áprilisban történtek azok az óriási szolgáltatói drágítások (a visszatekintő inflációra hivatkozva), amelyek kisése a 12 hónapra visszatekintő árindexből mérséklő hatást jelent. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy ilyen évkezdés után lesz-e olyan hónap egyáltalán, amikor 4% alatt lesz az inflációs mutató.

Kényelmetlen helyzetben van a monetáris politika. Az inflációs meglepetés a monetáris kondíciók szigorítását igényelné, vagyis a forint erősödését és/vagy a piaci kamatok emelkedését. Mindkettőhöz az irányadó kamat pályájának emelkedésére lenne szükség. Az idénre két kamatcsökkentést áraz a piac, decemberre 6%-a süllyedő rátával. Ha a befektetők elhiszik, hogy a döcögő gazdaság és a választási hajrára fordulás ellenére az MNB szigorúbb lehet, akkor ezek a kamatcsökkentések kiárazódhatnak, a hosszabb távú kamatok emelkedését okozva.

További részletek hamarosan.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images