A Magyar Nemzeti Bank a januári kamatdöntésekor szigorított egyet a kommunikációján, és gyakorlatilag kijelentette: a kamatcsökkentési ciklusnak vége, jó ideig senki ne számítson lazításra. A gyenge forint és az infláció körüli bizonytalanság miatt jó oka volt a jegybanknak az óvatosságra. Ám akárhogy célozgatott, a piac mintha a fülén ült volna: rendületlenül árazta, hogy az év második felében elkezdi vágni a kamatot a MNB.
Mivel ezt fundamentálisan nehezen lehetett magyarázni, leginkább az az értelmezés nyert teret, hogy a piaci szereplők azért nem veszik a jegybank jelzéseit, mert a márciusi vezetőváltásra várnak. Ezért aztán a jelenlegi vezetés üzeneteire már nem reagálnak, az újra meg nem tudnak, mivel a leendő elnök, Varga Mihály monetáris politikai nézetei még nem ismertek.
Aztán jött a januári inflációs adat, ami a várt 4,9% helyett 5,5% lett, sokkolva a közvéleményt. Azt láthatjuk, hogy a hazai inflációs folyamatokat több gyorsító hatás éri: a gyenge forint, a nyersanyagárak világpiaci emelkedése, az év eleji hatósági és adóemelések, és a béremelkedés. Ráadásul mindez épp az év intenzív átárazási időszakában történik. Ez növeli a kockázatát, hogy az idei inflációs pálya érdemben magasabban húzódik majd a vártnál. Nem csoda, hogy sok elemző már jelezte, hogy a korábbi előrejelzéseiket felülvizsgálják. Ennek az lesz az eredménye, hogy a 2025-ös éves átlagos inflációra vonatkozó várakozás 5% körüli szintre kúszhat fel. Érdemes ezt két viszonylatban is mérlegelni: (1) az infláció érdemben gyorsulhat a tavalyi 3,7%-ról, (2) a december végi, 3,3-4,1%-os MNB-előrejelzés már érvényét veszítette.
A forint a friss adatra erősödéssel reagált. Ez jó hír, hiszen a jegybanki hitelességet jelzi. Azt gondolja a piac, hogy a jegybank szigorúbb monetáris politikával reagál, vagyis megpróbálja az eszközeivel visszatéríteni az inflációt az árstabilitáshoz vezető pályára. Ha ellentétes irányba mozdult volna az árfolyam, akkor az azt jelezte volna, hogy a piac szerint a jegybank beletörődik a magasabb inflációba, ami árfolyamgyengüléssel jár.
Ez azt sugallja, hogy végre a piacnak is elkezdett leesni: itt jóval kisebb a tér a kamatcsökkenésre. A határidős kamatmegállapodásokból (FRA) felrajzolható alapkamatpálya szerint a múlt héten még két kamatcsökkentést várt a piac, egyet a nyár, a másikat az ősz végére. A mai kereskedés során megmozdult a piac, a középtávú állampapírhozamok emelkedni kezdtek, az FRA-kból kirajzolódó várakozások pedig már azt mutatják, hogy nem kettő, hanem csak egy kamatcsökkentésre számít a piac.
A mai változás nem földrengető erejű. A piac ugyanis még tulajdonképpen mindig valamivel optimistább a kamatcsökkentés lehetőségeit illetően, mint a jegybank. Eközben a szakértők egy része már inkább arról beszél, hogy nem az a kérdés, mikor folytatható a kamatcsökkentés, hanem hogy a jelenlegi inflációs helyzettel nem lenne-e sokkal konzisztensebb egy kamatemelés. Az MNB érezhetően óvakodik kamatemelésről beszélni, és úgy tűnik, hogy a márciusban esedékes jegybankelnökváltásig ez biztosan nem következik be. A piac mintha ezt egyelőre el is fogadná, az új vezetésnek viszont valószínűleg már egy hosszabb távú előretekintéssel kell meggyőznie majd mindenkit az árstabilitás melletti elkötelezettségéről.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
