Az interjú elején az újságírók Donald Trump hivatalba lépéséről kérdezték, amire Orbán Viktor úgy reagált, hogy az elmúlt tíz napban a világ többet változott, mint általában évek alatt. Kifejtette, hogy
Magyarország korábban nyomás alatt volt Brüsszel és Washington részéről, de most Trump politikája és az elmúlt tizenöt év magyar intézkedései jelentik a jövőt, ezért örömmel és nyugalommal tekintenek a jövőbe.
A kapcsolatok javulásával kapcsolatban Orbán elmondta, hogy „a demokraták gyűlölték a kormányát”, mivel ellentétes álláspontot képviseltek olyan kérdésekben, mint a migráció, a gender és az ukrajnai háború. Hozzátette, hogy Trump véget vetett ennek, és remélik, hogy
az amerikaiak ismét többet fektetnek be Magyarországon, mivel az utóbbi időben Kína megelőzte az USA-t a befektetések terén.
Az NZZ újságírói felvetették, hogy Trump Ázsiára kíván koncentrálni Európa rovására, ami hatással lehet Magyarország biztonságára. Erre Orbán azt válaszolta, hogy ha az európaiak nem tesznek jó ajánlatot az amerikaiaknak az együttműködésre, akkor azok nem nyújtanak biztonságot. Hangsúlyozta, hogy
Európa gazdag, de gyenge, ami veszélyes kombináció, és hogy az európaiaknak megoldást kell találniuk, mivel a várakozás nem opció.
A világ polarizálódásával kapcsolatban Orbán kifejtette, hogy Magyarország jó kapcsolatokat akar ápolni a Nyugattal, Kínával és Oroszországgal is. Úgy véli, hogy az amerikaiak kompromisszumra fognak jutni Pekinggel, így nem lesz konfliktusa Magyarországnak abból, hogy mind a két féllel kiegyensúlyozott és jókapcsolatra törekszik.
Oroszországgal kapcsolatban elismerte, hogy nehezebb a helyzet, mivel az EU ellenzi a gazdasági kapcsolatok fenntartását, és az amerikai álláspont is bizonytalan jelenleg.
Orbán szerint gazdaságilag már egy olyan világban élünk, ahol nincs nyugati hegemónia. Az EU folyamatosan veszít versenyképességéből, nincs stratégiája és vezetése, miközben a világgazdaság dinamikája Keleten és az USA-ban található. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára őrültség lenne csak Európával fenntartani gazdasági kapcsolatokat.
A biztonságpolitikával kapcsolatban Orbán úgy véli, hogy az európaiaknak szerénynek kell lenniük, mivel az EU nem tudja irányítani a saját szomszédságában zajló eseményeket sem: például szerint nem tudták megakadályozni az orosz-ukrán háborút, és nem sikerült integrálni a Nyugat-Balkánt sem az unióba.
Szerinte közös külpolitika csak akkor lenne reális, ha Németország és Franciaország erős politikai vezetést mutatna, és a többi ország követné őket, de ez jelenleg nem így van.
Az oroszországi szankciókkal kapcsolatban Orbán elmondta, hogy ellenzik azokat, mivel az elmúlt három évben 19,5 milliárd eurót veszítettek a kereskedelem korlátozása és az energiaárak emelkedése miatt.
Így a miniszterelnök szerint Magyarország többet szenvedett a szankcióktól, mint Oroszország.
Arra a kérdésre, hogy akkor a kormány miért járult hozzá eddig minden alkalommal a szankciók meghosszabbításához, Orbán kifejtette, hogy megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal az energiaügyekben. Biztosítékokat kaptak arra, hogy Brüsszel azon fog dolgozni, hogy folytatódjon a gáztranzit Ukrajnán keresztül, az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken keresztül, és megakadályozzák Kijev zavaró intézkedéseit.
Az újságírók megjegyezték, hogy ezek a garanciák meglehetősen homályosak, különösen mivel az Európai Bizottság maga sem rendelkezik jogkörrel több témakör felett. Orbán elismerte, hogy „ez több, mint a semmi”, de hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak képviselnie kell az érdekeiket Ukrajnával szemben, mivel Magyarország és Szlovákia, mint tengerparttal nem rendelkező országok, Oroszországra vannak utalva olaj- és gázellátásukban.
Arra a kérdésre, hogy miért vált Magyarország ennyire függővé az orosz energiától, Orbán elmondta, hogy az elmúlt években beruháztak a szomszédos országokkal összeköttetésben álló vezetékekbe,
így hamarosan Romániából, Azerbajdzsánból és Törökországból is több gázt és olajat kapnak.
Hozzátette, hogy Magyarország támogatja a megújuló energiák és az elektrifikáció fejlesztését, de szerinte továbbra is szüksége van Oroszországra, mint szállítóra. Éppen ezért szeretnének visszatérni a normális gazdasági együttműködéshez Moszkvával.
Arra a felvetésre, hogy ez az elképzelés már 2022. február 24-e, vagyis az orosz-ukrán háború kezdete óta nemcsak egy illúzió-e, Orbán úgy reagált, hogy
Magyarország sosem tekintette a szankciókat megfelelő eszköznek a háború lezárására. Megjegyezte, hogy Joe Biden egykor azt mondta:
„»Putyinnak el kell buknia«, és a Nyugat célja az volt, hogy Oroszországot katonai céljai feladására kényszerítse Ukrajnában. Ez a stratégia kudarcot vallott” – mondta a magyar miniszterelnök.
Azt is kifejtette, hogy szerinte az EU nagy hibát követett el 2022 februárjában, amikor nem izolálta azonnal a konfliktust, nem kényszerítette ki a tűzszünetet és nem kezdte meg a tárgyalásokat. Véleménye szerint már a háború kezdetén egyértelmű volt, hogy Ukrajna nem tud győzni, hacsak a Nyugat nem vonul be saját csapataival. „Mivel ez nem volt opció, a legjobb megoldás egy azonnali tűzszünet és béketárgyalások lennének” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy egy tűzszünet feltételezné-e, hogy Ukrajna területi engedményeket tegyen, Orbán azt válaszolta, hogy ezt a háború elején sokkal könnyebb lett volna elérni. Most azonban rengeteg ukrán vesztette életét az ország védelmében, és megkérdezte: „Miért haltak meg? Ez egy komoly erkölcsi dilemma – szerencsére nem az enyém, hanem azoké, akik ezt az őrült háborús stratégiát támogatták.”
Az újságírók felvetették, hogy ha a Nyugat valóban elkötelezett lett volna Ukrajna győzelme mellett, akkor miért nem biztosították számára az összes szükséges fegyvert. Orbán erre azt felelte, hogy semennyi fegyver nem lett volna elég, mert a Nyugat csak akkor nyerhette volna meg ezt a háborút, ha saját katonákat küldött volna Ukrajnába, amit azonban kizárt. Hangsúlyozta, hogy az ukránoknak egyszerűen nincs elég katonájuk, és ezért van most szükség Trumpra.
Az újságírók rákérdeztek, hogy Trump mit tehetne a helyzet megoldására. Orbán erre úgy válaszolt, hogy
egy »Gordiuszi csomót át kell vágni«, és ehhez egy erős vezető kell. Trumpnak egyszerűen le kell ülnie az oroszokkal és az ukránokkal, és közölnie kell velük, hogy a tűzszünet az egyetlen lehetőség.
Véleménye szerint a gyenge vezetők háborút hoznak, az erősek pedig békét.
Az interjúban az újságírók megkérdezték, hogy Orbán miért gondolja, hogy ha a konfliktus befagy, Oroszország beéri a jelenlegi területi hódításaival, amikor Putyin korábban többször kijelentette, hogy Ukrajnát mesterséges nemzetnek tartja, amelynek nincs létezési joga. Orbán erre azt mondta, hogy senki sem tudja, mi zajlik Putyin fejében, így nincs értelme spekulálni. Szerinte most a diplomáciának van itt az ideje, és az európaiak erkölcsi kérdésként kezelik a tárgyalások elutasítását, pedig szerinte épp ellenkezőleg: egy háborúban az egyetlen helyes döntés a tárgyalás.
Az interjúban az újságírók szóvá tették, hogy Orbán Viktor a beszédeiben Brüsszelt erősebben kritizálja, mint Moszkvát. Orbán erre azt válaszolta, hogy
Oroszországgal könnyű racionális megállapodást kötni. A brüsszeli emberekkel szinte lehetetlen.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, ahogy Mark Rutte NATO-fõtitkárral egyeztet Brüsszelben 2025. február 3-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher.