Az alapkamat október óta áll 6,5%-on, a kamatcsökkentési ciklus elsősorban a látványos gyengülésbe kezdő forintárfolyam miatt akadt el. Az ősz elején még 392 körül járt az euró kurzusa, az idén már 416 felett is járt. A gyenge forint nem csak a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt fáj: decemberben már az inflációs adatban is jelentkezett a hatása az importcikkek drágulásán keresztül. Virág Barnabás MNB-alelnök a múlt héten jelezte is, hogy az idei infláció a korábbi előrejelzési sáv tetejéhez lehet közelebb, ez pedig azt jelenti, hogy a tavalyi 3,7%-os pénzromlási ütemnél az idén magasabbat láthatunk, sőt, akár a jegybank 2-4%-os célsávjából is kiléphet. Ez pedig igen kellemetlen meglepetés lenne azok után, hogy tavaly még a szolgáltatók visszatekintő, durva túlárazásai is hajtották az árakat.
A jegybank óvatosságát növeli, hogy a nemzetközi környezet továbbra is rendkívül kiszámíthatatlan, a befektetői hangulat ingadozó. Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikai elképzelései körül továbbra is sok a bizonytalanság, így egyelőre nagyon ködös, hogy miként hat ez Európa gazdaságára.
A piac úgy gondolja, hogy a kamatcsökkentések az év közepén indulhatnak meg újra, év végére 5,75-6,00%-ig süllyedhet az irányadó kamat. Ugyanakkor az elemzők azt is kiemelik, hogy a kiszámíthatatlan külső és belső gazdasági folyamatok miatt az sem elképzelhetetlen, hogy a pénzügyi piacok felől érkező nyomás egész évben nem teszi lehetővé a kamatkondíciók lazítását. A jegybank az elmúlt két évben sokszor játszott azzal a lehetőséggel a kommunikációjában, hogy a piaci árazásnál magasabb kamatpályára tett utalást, így mutatva a fegyelmezettségét. Bizonyára most is ezt a megoldást választaná, ám a márciusban esedékes vezetőváltás óvatosabb előretekintő kommunikációt igényel.
Az MNB közleménye a kamatdöntés szempontjairól 15 órakor jelenik meg, ugyanekkor kezdődik a háttérbeszélgetés is Virág Barnabással. Ezekről szokás szerint beszámolunk.
Címlapkép forrása: Shutterstock
