Mikor érdemes előtörleszteni, és mikor inkább befektetni?
Főszabályként kijelenthető, hogy
- akkor érdemes egy hitelt a megtakarításunkból, befektetésünkből előtörleszteni, ha a hitelkamat magasabb, mint az általunk reálisan és nagy biztonsággal elérhető befektetési hozam,
- ha viszont a hitelkamat alacsonyabb, mint a befektetési hozam, akkor érdemes fenntartani a befektetést és a hitelt is, illetve annak azt a részét, amit amúgy képesek lennénk előtörleszteni.
Pénzügyileg árnyalja a képet, és kissé módosítja a számítást, hogy
- a hitel előtörlesztése esetén számolnunk kell a bank felé fizetendő előtörlesztési díjjal (szerződés szerint, jellemzően a törlesztett tőke 1-2%-a), és a megtakarítás (pl. állampapír) időelőtti visszaváltása esetén annak visszaváltási költségével is (PMÁP-nál 1%),
- a lakossági hitelek és befektetések időbeni dinamikája eltér: a hiteltörlesztésnél annuitásos törlesztés a jellemző, vagyis a hitelezői oldalon álló bank a futamidő során fokozatosan (egyre növekvő mértékben) kapja vissza a tőkét tőlünk, a befektetőként mi viszont jellemzően a befektetési időszak végén jutunk hozzá a tőkéhez. Emiatt a hitel minél korábbi előtörlesztésével magasabb összegszerű kamatmegtakarítás érhető el (nagyobb mértékben csökken a teljes visszafizetendő összeg), mint a későbbivel. Az évesített hozamok szintjén azonban ez a pozitív hatás legfeljebb minimális mértékben (a pénzáramok időbeni eltérései miatt) jelentkezik.
Az MNB adatai egyébként valóban a növekvő hitelkamatok és a csökkenő megtakarítási hozamok idején nőtt meg az elmúlt években az előtörlesztés népszerűsége.
Milyen szempontokat érdemes megfontolni még?
Figyelembe kell még venni, hogy
- a 2009. évi CLXII. törvény alapján tizenkét hónap alatt egy alkalommal 200 ezer forintig ingyenesen előtörleszthetünk,
- a magasabb kamatozású hitelt érdemes előtörleszteni, ha többféle tartozásunk is van. Sorrendben jellemzően előbb a folyószámlahitelt és a személyi kölcsönt, aztán a szabad felhasználású jelzáloghitelt, utána a lakáshitelt, végezetül a babaváró hitelt és a munkáshitelt (utóbbiak kamatmentesek, így ha pozitív befektetési hozamot tudunk elérni, általában nem is érdemes előtörleszteni őket),
- ha jelzáloghitelünk és fedezetlen hitelünk is van, szempont lehet az ingatlan mielőbbi tehermentesítése is (akár például egy új jelzáloghitel későbbi felvétele céljából), bizonyos esetekben tehát a jelzáloghitelt érdemes legelőször előtörleszteni vagy végtörleszteni,
- az előtörlesztés hátránya lehet a pénz „lekötése” adósságcsökkentésre a likvid tartalék megléte helyett, előnye ugyanakkor, hogy a törlesztőrészlet megspórolásával havi megtakarítás keletkezik,
- nemcsak a befektetés, a hitel kamata is változhat, így – különösen ha kifeszítetté válna a háztartási költségvetés – különösen a kamatemelkedést hozó fordulónap előtt felértékelődhet az előtörlesztés jelentősége – ez elsősorban a tíz éves kamatperiódusú hiteleknél, illetve a kamatstopban lévő 5 éves kamatperiódusú hiteleknél fordulhat még elő (amelyeknél a kamatstop jelentősen mérsékli, de nem tünteti el teljesen a kamatemelkedést),
- az inflációval a hiteladósok relatíve jobban, a megtakarítók relatíve rosszabbul járnak reálértéken, a magasabb infláció tehát változatlan hitelkamat esetén indokolhatja a hiteltartozás fenntartását (pláne ha tudunk valóban inflációkövető megtakarítást fenntartani mellette), erről részletesebben itt írtunk,
- a pszichológiai tényezők is jelentősek: az előtörlesztés csökkenti az adósságot, így bizonyos fokú lelki nyugalmat, érzelmi előnyt biztosíthat.
Az MNB adatai szerint a Covid időszakát leszámítva valóban a fogyasztási hiteleiket törlesztették elő nagyobb mértékben a háztartások, és kevésbé a lakáshiteleket.
Mennyit takarítunk meg az előtörlesztéssel?
Az előtörlesztés pénzügyi előnyét két szempontból érdemes megragadnunk:
- a forintban számolt (nominális) előny vagy hátrány szempontjából,
- a százalékos hozamelőny vagy -hátrány szempontjából.
Ami az előbbit illeti, 3 millió forint előtörlesztés esetén egy tipikusnak mondható esetben, 6%-os hitelkamat és 10 éves hátralévő futamidő mellett havonta 33 ezer forint spórolható meg a törlesztőrészletből. Többféle futamidőre és kamatra mutatja a helyzetet az alábbi ábránk; más előtörlesztési összeg esetén mindez lineárisan leosztható vagy felszorozható.
A tényleges hozam persze nem a teljes törlesztőrészlet-csökkenés formájában realizálódik, hanem csak annak a kamattörlesztés részén (hiszen a tőkét „mindössze” előbb fizetjük vissza a tervezettnél). A teljes futamidő alatt elérhető kamatmegtakarítás, vagyis a teljes visszafizetendő összeg tényleges csökkenése az említett hitel esetében a futamidő hátralévő tíz évében 997 ezer forint lesz, ebből érdemes levonni az előtörlesztés díját, ami jelen esetben nagyjából 30-60 ezer forint.
Ez mekkora hozamot jelent?
Az előtörlesztésre tekinthetünk úgy, mint egy olyan egyszeri befektetésre, amelynek a tőkéjét és a hozamát utána részletekben, mind egyes hónapban „kapjuk meg” a számlánkra a korábbinál alacsonyabb törlesztőrészlet formájában. A fenti, 6%-os kamatozású hitel esetében egy kezdeti 3 millió forintos negatív pénzáramlást a következő 120 hónapban havi 33 ezer forintnyi pozitív pénzáramlás követ (legalábbis a korábbi helyzethez képest, hiszen a pénz a számlánkon marad). Ennek a befektetésnek a hozama éppen 6% lesz (amennyiben éven belül, a hitelekhez hasonlóan hozamszámítást alkalmazunk, ellenkező esetben valamivel magasabb).
Dönthetünk úgy is, hogy a havonta megtakarított összeget befektetjük. Hosszú távon ezzel tartható fenn a hozam arra a részre is, amit az előtörlesztés mint befektetés "tőkéjéből" havonta visszakapunk. Amennyiben a hitel kamatánál magasabb várható hozammal rendelkező befektetést találunk, különösen megérheti előtörleszteni, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a megtakarítási összeg havi befektetése esetén a később elérhető hozam jelentősen változhat, például állampapírok jönnek-mennek, változhat a kamatuk, később nem biztos, hogy reális lesz a most elérhető hozam. Ez a tervezés tehát elsősorban rövid távon működhet, vagy akkor lehet nyerő, ha hosszú távon emelkedő hozamkörnyezetre számítunk.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
