Az elmúlt napokban és hetekben az egészségügyi intézmények sorra rendeltek el szigorú intézkedéseket a felfutó magyarországi járványhelyzet következményeinek kivédése érdekében: látogatási tilalomról, valamint maszkhasználatról érkeztek a hírek folyamatosan. Legutóbb a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) szervezeti egységeiből, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjából érkeztek ilyen hírek.
Az NNGYK a korábbi évekkel összevetve is rendkívülinek mondható járványhelyzetben nem adott ki plusz központi tájékoztatást, nem kezdett figyelemfelhívó kampányba, vagy a védőoltások felvételének támogatásába, továbbra is csak a szokásos heti jelentésében mutatja be az aktuális megbetegedési számokat. Jól láthatóan tehát a védekezés feladata és a terjedés következményeinek minimalizálása a helyi közösségek, intézmények felelősségévé, a megelőzés pedig az egyének felelősségévé vált ezúttal is. Az egész 2024/2025-ös, vagyis idei felsőlégúti szezonban csupán néhány többlet tájákoztatás jelent meg az NNGYK oldalán, így például október elején olvashattuk azt a hírt, hogy október végétől országosan elérhetők lesznek a térítésmentes influenza elleni vakcinák, legutóbb pedig január 10-én sorolta fel a hatóság 8 pontban, hogy hogyan védjék meg a hozzátartozók a betegeket a kórházakban. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos az elmúlt két hétben kétszer tett nyilatkozatot. Január 9-én az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy influenza-járvány van Magyarországon. Mint akkor kifejtette, az influenzajárványnak többfajta meghatározása van, egyrészt figyelik az esetszámokat, másrészt azt is, hogy milyen arányban mutatják ki a légúti kórokozók között az influenzát. A karácsony előtti időszakban az esetszámok már meghaladták a járványküszöböt, ugyanakkor ebben az időszakban még az influenza aránya nem érte el a járványértéket. Múlt héten pedig azt mondta, hogy már elérte a járvány szintjét az influenza terjedése, rengeteg a fiatal beteg.
Hatalmasra terebélyesedett az influenzajárvány
Hogy mennyire rendkívüli a mostani helyzet, azt bizonyítják a hatóság csütörtökön közzétett jelentései. A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint megállapítható, hogy 2025. január 13-19. között az országban
53 800 fő fordult orvoshoz influenzaszerű megbetegedés tüneteivel.
Az NNGYK ábrájáról le is lehet olvasni, hogy a mostani hetekben mennyivel gyorsabb ütemben terjed az influenza járvány az országban, mint tavaly.
Ez az 53 800 fős létszám azonban nem csak a tavalyi adathoz képest kiugró, hanem hosszabb időtávon összevetve is.
Ilyen magas számokat influenzaszerű terjedésre legutóbb 2016-17-ben láthattunk Magyarországon,
vagyis ezt a fajta vírusterjedést már-már rendkívülinek is mondhatjuk. A grafikonról az is leolvasható, hogy január első heteiben soha nem látott ütemben terjedt az influenza Magyarországon, majd most a 3. héten vette fel a 8 évvel ezelőtt látott trendszámokat.
MÉG TÖBB RÉSZLETES GRAFIKON ÉS ELEMZÉS A PORTFOLIO ENGLISH OLDALÁN, IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL.
Ezért terjed most nagyon az influenzavírus
Az influenzaszerű megbetegedésre vonatkozóan részleteket is közölt az NNGYK, életkor és területi megoszlás alapján is: a betegek 37,4%-a 0-14 éves gyermek, 30,4%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt. 23,0%-uk a 35-59 évesek, 9,2%-uk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A 100 000 azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó megbetegedések száma a 3-5 évesek (1 614) körében volt a legmagasabb, az országos érték 2,8-szorosa (561). Ezt követte a 6-14 évesek (1 321) és az 1-2 évesek (1 123) érintettsége. A 100 000 lakosra jutó orvoshoz fordult betegek száma Fejér (938), Borsod-Abaúj-Zemplén (809) és Tolna (696) vármegyében volt a legmagasabb, Csongrád-Csanád (278), Vas (319) és Bács-Kiskun (353) vármegyében a legalacsonyabb. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedéseket az ország valamennyi területen diagnosztizáltak.
A felsőlégúti betegségek, így az influenza terjedésének sajnos előnyös táptalajt biztosítanak a mostani hidegebb napok (zártabb terek, terjedéshez alkalmasabb feltételek), valamint az, hogy az ünnepnapok, szabadságok és téli iskolai szünet után sokan január 2. és 3. hetében tértek vissza a közösségekbe. Ez pedig újult erővel lobbantotta be a járványt, a jelek szerint egyértelműen az influenza vette át az uralmat a légúti megbetegedések között. Erre a mintázatra már korábban felhívtuk a figyelmet az Oroszi Beatrix epidemiológussal készített tavaly nyári interjúnkban. Már a 2023/24-es szezonban is az történt, hogy kezdetben augusztusban megérkezett a koronavírus, elkezdett járványosan terjedni, és szeptember-október környékén növekedett tovább az esetszám, az influenza pedig megmaradt dominánsnak a hidegebb hónapokban. Tavaly januárban is az történt, hogy a Covid-19 járvány csillapodásával párhuzamosan megerősödött az influenza hullám, január elején emelkedni kezdett az influenza esetszám. Ugyanezt látjuk most 2025 elején is, csak sokkal meredekebb felfutás mellett.
Megállapítható volt a tavalyi járványszezon alapján, hogy "a 2023-24-es légúti szezonban tehát egymás után érkeztek a különböző légúti járványok". Nagyon úgy tűnik, hogy sajnos ez a mintázat a mostani légúti szezonban sem változott.
Oroszi Beatrix akkor úgy is fogalmazott, hogy az influenza okozta megbetegedéseket sem becsülném alá, hiszen pl. a munkából való kiesés szempontjából jelentős többletterhet képes okozni a társadalomnak. Most sok munkahelyen, vagy más közösségben (oktatási intézmények, stb) ugyanezt láthatják olvasóink saját mikrokörnyezetükben. Nagyon sok a beteg ember, és ők "csak" azok, akik tüneteket mutatnak épp, ennél nagyobb létszámban vannak jelen a betegek körülöttünk. Ezért fontosak az egyéni védekezési formák: maszk, távolságtartás, fertőtlenítés, szabad levegő, szellőztetés, lehetőség szerint otthoni munkavégzés.
Amiért tehát most látványosan terjed a vírus:
- megvan hozzá sajnos az alkalmas terep (hideg időjárás, jobban összezárt közösségek),
- tömegek tértek vissza az intézményekbe, és elmaradnak az egyéni védekezési stratégiák,
- valamint nincs magasabb szintű (lokális, intézményi, regionális, országos) védekezési stratégia, illetve javaslatok.
Így hódít az influenza
2025 3. hetében a vizsgált minták mintegy 42%-a mutatott valamilyen influenzavírus fertőzést.
Jól látható ezen az ábrán is, mennyire előretört az influenzavírus a pozitív mintákban. Az NNGYK jelentése ki is mondja: a légúti fertőzésekkel orvoshoz fordulók körében a megbetegedések hátterében túlnyomó többségben az influenzavírus áll.
Mennyire súlyos az idei járványügyi helyzet?
Az aktuális felsőlégúti szezon súlyosságát abban is szokták mérni a szakemberek, hogy összevetik a kórházak terheltségét a korábbi évekkel. A figyelőszolgálatban résztvevő 24 kórházból 250 betegfelvételt jelentettek, ami akut légúti fertőzéssel volt összefüggésben. Ezek közül 29 beteg részesült intenzív ellátásban.
Vagyis 11,6%-os az intenzív ellátásban részesülők aránya, mai az eddigi legmagasabb a mostani szezonban. (És rosszabb az adat a tavalyi szezonban tapasztaltnál is sajnos: 2024 harmadik hetében 201 fő volt kórházban és 25 (12,4%) intenzív osztályon.)
Összevetve a többi monitorozott kórokozóra (SARS-CoV-2 és RSV) vonatkozó adatokkal az látható, hogy az influenza vírus okozta megbetegedések száma és aránya egyértelműen dominál, valamint a kórházi felvételt igénylő SARI esetek körében is az influenzavírus fordul elő legnagyobb arányban az azonosított kórokozók között - részletezi az NNGYK.
Mik a kilátások?
A kedvező hír a hatóság integrált jelentéséből, hogy
a szennyvíz eredmények alapján az Influenza A fertőzések számának emelkedése a közeljövőben várhatóan megáll.
Általában is január közepén szokott elindulni a járvány, amikor mindenki visszatér az iskolába, a munkába, és most is ezt látjuk. Várható, hogy a következő időszakban fokozódni fog az esetszám, és a laborvizsgálatokban látjuk, hogy a Covid helyett átveszi a vezető szerepet az influenza - nyilatkozta két héttel ezelőtt a helyettes országos tisztifőorvos. A járványos terjedést most már ki kell mondanunk - tette hozzá. A helyettes országos tisztifőorvos arról is beszámolt, hogy a Covid-pandémia óta nemcsak az influenzaszerű megbetegedéseket gyűjtik, hanem az akut légúti fertőzésekről is kérnek jelentést az orvosoktól, és azt látják, hogy a korábbi évekhez hasonlóan alakul az összes megbetegedés közül a súlyos akut légúti fertőzések száma. "Mind az influenzaszerű megbetegedések, mind az akut légúti fertőzések esetében azt látjuk, hogy a betegek több mint 50 százaléka 35 év alatti, tehát ez a járványhullám inkább a fiatal korosztályt érinti" – mondta az Inforádiónak. Surján Orsolya szerint mivel ténylegesen most kezdődik a járvány, még mindig javasolt a védőoltás beadatása mind az influenza, mind a Covid esetében. Ezenkívül felhívta a figyelmet a Covid-járvány idején már megismert kézhigiénés szabályok, valamint a köhögési, tüsszentési, orrfújási etikett betartására. A maszkhasználatot a szakember elsősorban azoknak javasolja a zárt terekben, akik akut légúti tünetekkel rendelkeznek, mert ezzel védhetik a többieket. A helyettes országos tisztifőorvos kitért a humán metapneumovírus (HMPV) magyarországi megjelenésére is. Mint fogalmazott, ez nem egy új keletű légúti vírus, több mint 20 éve mutatták ki először, hasonló tüneteket okoz, mint az influenza. Itthon harmadik éve vizsgálják központba beérkező mintákban a jelenlétét, és idén is, mint az előzői két évben, az összes minta jóval kevesebb, mint egy százalékában tudják kimutatni. A kórházban kezelt súlyos légúti betegek mintáiban pedig még nem bukkantak a HMPV vírusra.
Múlt héten is nyilatkozott Surján Orsolya. Az oltásokat (influenza, Covid) továbbra is ajánlják, de jól kell időzíteni. "Azt javasoljuk, hogy aki még nem adatta be magának az oltást, és mindenképpen élni szeretne vele, az az oltást követő napokban különösen kerülje a közösséget, a találkozásokat és a fertőződés lehetőségeit. Nem azért, mert az oltás következtében súlyosabb megbetegedése lenne, csak azt gondolhatja, hogy hiába adatta be az oltást, az semmit nem ért. Ugyanis az oltást követően 10-14 nap szükséges a védettség kialakulásához. Ebben az időszakban különösen vigyázni kell a fertőzés megelőzésére" – figyelmeztetett Surján Orsolya.
Az influenzajárvány várható időtartamával kapcsolatban a helyettes országos tisztifőorvos elmondta: a járványgörbe alakulását jelentősen befolyásolja a lakosság magatartása. Erre tipikus példa a karácsony körüli időszak, ami mindig megtöri a járványt. "Általában 6-8 hét alatt szokott lezajlani a járvány. Most a korábbi évekhez képest azt látjuk, hogy
talán meredekebb emelkedés történik, lehetséges, hogy magasabb lesz a járvány csúcsa, de azt várjuk, hogy ugyanúgy 6-8 hét alatt le fog zajlani
– ismertette a szakemberek várakozásait.
Hozzátette: a zsúfoltabb helyeken a maszkviselést azoknak javasolják, akik bármilyen tünettel rendelkeznek.
- A sebészeti szájmaszk vagy a textilmaszk elsősorban azt akadályozza meg, hogy a tünetekkel rendelkezők szájából, orrából a kórokozók a környezetben szétterjedjenek.
- Az FFP-maszkok a légúti kórokozóktól való megfertőződés ellen védenek.
Ha tehát valaki tüneteket mutat, és muszáj tömegközlekednie vagy például boltba mennie, akkor viseljen maszkot a többiek védelme érdekében – figyelmeztetett a helyettes országos tisztifőorvos a múlt héten.
A friss csütörtöki adatok kapcsán hivatalos figyelemfelhívás, vagy hivatalos szervtől szakértői értelmezés, javaslat még nem látott napvilágot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images