A Federal Reserve elnöke, Jerome Powell egyértelművé tette, hogy az intézmény nem kíván részt venni semmilyen olyan kormányzati kezdeményezésben, amely nagy mennyiségű bitcoin felhalmozására irányul. A kijelentés a Fed legutóbbi kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón hangzott el, és jelentős hatással volt a kriptovaluta árfolyamára, írja a Reuters.
A japán jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot, miközben a Fed szigorúbb hangnemre váltott. Az eredmény nem is maradt el, a japán jen átlépte a fontos 155-ös szintet a dollárral szemben.
Határozott forintgyengülés alakult ki szerdán napközben az euróval szemben 409-ről 413 körülig, aztán este a kissé meglepő Fed-döntésre a dollár szárnyalással reagált, emiatt a forintot még tovább ütötték.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a jegybank, azonban jövőre már sokkal kisebb mértékű kamatcsökkentésben gondolkodik a Fed, mint három hónappal korábban. Ennek lehetőségére már felhívtuk a figyelmet.
Gyengüléssel fordult a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntésére a forint: egyrészről a kedvezőtlen németországi bmi-adatok, másrészről a dollár ereje is a magyar devizára kedvezőtlenül hatott. Végül a várakozásoknak megfelelően a jegybank nem lépett, a piaci csapkodás erősödés indult. Délután a tengerentúlról is fontos adatok érkeznek.
Az MNB változatlanul, 6,5%-on hagyta az alapkamatot, miután az MNB által figyelt szempontok alapján vegyes jelzések érkeztek az előző kamatdöntés óta eltelt időben. Virág Barnabás, az MNB alelnöke 15 órakor tart háttérbeszélgetést a kamatdöntés hátteréről. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.
Közzétette mai kamatdöntéséhez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki helyzetértékelés nem sokat változott, a kockázatok hangsúlyozásával indokolta az óvatos kamatpolitikát. A közlemény szerint a meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az maradt továbbra is 6,5%. A döntés nem okozott meglepetést, a pénzpiaci folyamatokat látva várható volt, hogy nem fog lépni most a jegybank.
Az amerikai jegybank az év utolsó ülésén a várakozások szerint 25 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot, azonban a befektetőket az érdekli a leginkább, hogy hogyan folytatódhat tovább a kamatcsökkentési ciklus. Bár eddig nagyon jól vizsgázott a jegybank, de a maginfláció továbbra is bőven 2% feletti, miközben az amerikai gazdaság annyira erős, hogy a további kamatcsökkentés veszélyeztetheti az inflációs célokat. Vékony jégen táncol tehát a Fed, miközben a részvénypiacokon euforikus hangulat uralkodik.
Többhetes csúcs közelébe kapaszkodott hétfőn reggel a forint az euróval és a dollárral szemben a kedvező nemzetközi piaci hangulatban, és az is segíthetett a magyar fizetőeszköznek, hogy Varga Mihály leendő jegybankelnök mai parlamenti meghallgatásán a kiszámítható, stabil árfolyam és az alacsony infláció elérésének és fenntartásának fontosságáról beszélt. Délre azonban lefordult a forint ezekről az erősebb szintekről, részben azért, mert a dollár újra erősödni kezdett.
Magyarországon az MNB kamatdöntése és a hazai kereseti adatok irányt szabhatnak az inflációs és gazdasági trendeknek, míg a nemzetközi színtéren a Fed és a Bank of England döntései, valamint Kína ipari termelési és kiskereskedelmi adatai vethetnek fényt a világgazdaság mozgásirányaira. Az inflációs stabilizáció jelei bíztatóak, de a lassuló növekedés és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is kihívást jelentenek. Az előttünk álló hét tisztább jövőképet rajzolhat ki nekünk.
Ahogy holnap, úgy még a jövő év első hónapjaiban sem kezdi el újra vágni a kamatot a Magyar Nemzeti Bank – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők, akik szerint a jegybank mérsékelheti a növekedési, illetve emelheti az inflációs előrejelzését. Az első lazításra 2025 második negyedévében kerülhet sor, vagyis a kövektező lazító lépés már Varga Mihály jegybankelnökségének idejére tolódhat.
Az EKB a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, miközben az amerikai új munkanélküli segélykérelmek száma váratlanul emelkedésnek indult. A vegyes nemzetközi környezetben is jól teljesített a forint, a nap során 408 alatt is járt az árfolyam.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a kamatokat, viszont a növekedésre sokkal pesszimistább lett, mint három hónapja volt, ezzel együtt pedig az inflációra optimistább lett. A közelgő sajtótájékoztatón hamarosan kiderül, hogy a jegybank milyen kamatpályában gondolkodhat.
A hétfői és keddi határozott erősödéssel szerda hajnalra kéthetes csúcsra ért a forint az euróval szemben 410-nél, aztán délelőtt volt egy kis gyengülés, majd éles fordulattal újra erősödött, és kora délután 410 alá jutott. Mindez amellett történt, hogy a dollár újra erősebb szintekre kapaszkodott az euróval szemben, és összességében azt jelenti, hogy megtört a forint szeptember közepe óta látható gyengülő trendje.
Bár reggel nem volt nagy mozgás a forintnál, délelőtt az euróhoz és a dollárhoz képest is erősödés látszott a magyar inflációs adatok közlése után. Kora délutánra megtorpant az árfolyam erősödése, estére azonban ismét egyre kedvezőbbre fordult a helyzet. A hét további részében pedig az Európai Központi Bank kamatdöntése lehet hatással a piacokra.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
