A panelbeszélgetés során Beck Zsófia rámutatott: a hazai energiamixben szükség van a tervben előirányzott volumenű megújuló energiatermelésre, a beruházások ráadásul rövid időn belül támogatások nélkül is rentábilissá válhatnak a piacon. A szaldóelszámolás hirtelen kivezetésével kapcsolatos híráramlás, majd a visszafordulás bizalomromboló hatással volt a magyar lakosság körében, és bár az európai országok jelentős része bruttó elszámolást alkalmaz a háztartási kiserőművek esetén, de
mégis lehetőség lett volna itthon is egy konszolidáltabb átmentre a kétféle elszámolási rendszer között.
A lakossági napelemes hálózati csatlakozási kérelmek elbírálásának lassúsága legalább ekkora visszhangot kapott, a számokat látva azonban jelentősen árnyaltabbá válik a kép. Az E.ON szolgáltatási területén (a Dunántúlon és Közép-Magyarországon) néhány hét leforgása alatt 114 ezer csatlakozási kérelem érkezett be tavaly ősszel, úgy, hogy az ezt megelőző években összesen 74 ezer, így nem csoda, hogy lassabban halad az adminisztráció az elvártánál – hangsúlyozta Katona Ádám.
Egyértelmű, hogy egyre nagyobb lesz az energiaigény Magyarországon az elkövetkezendő évtizedekben még azzal együtt is, hogy a lakossági fogyasztók komolyabb beruházások (energetikai felújítás, szigetelés stb.) nélkül, pusztán a tudatos energiafogyasztással jelentős megtakarítást értek el az elmúlt egy évben a rezsiváltozások hatására – jegyezte meg az E.ON vezetője. Hozzátette:
jól látható a tendencia, ahogy a fogyasztók a földgáz irányából az elektromos energia felé fordulnak, ezért mindenképp szükség van az új hálózati kapacitásokra.
A vállalatok számára is egyre nagyobb lesz a mozgástér, költséget és jelentős energiát takaríthatnak meg, ha elkezdenek a keresletoldali szabályozási rendszerben szolgáltatóként fellépni, saját maguk áramot termelni és raktározni, esetleg PPA szerződések keretében zöldáramot vásárolni – jegyezte meg.
A lakossági energiamegtakarítási lehetőségekre visszatérve Beck Zsófia arra mutatott rá:
óriási lehetőség van még a lakóépületek felújításában, a hazai lakóingatlanállomány 70-80 százaléka rossz energetikai besorolású.
A legtöbb háztulajdonos nem is tudja, hogy pontosan mennyi az éves energiafogyasztása, illetve, hogy bizonyos beavatkozásokkal vagy egyszerűen csak a szokások megváltoztatásával mennyit tudna spórolni. Ezért hoztuk létre a Rezsifaló (www.rezsifalo.hu) alkalmazásunkat, ahol egy viszonylag egyszerű kérdőív mentén meg tudják becsülni a tulajdonosok az energiafogyasztásukat, és ha szükséges, akkor bizonyos változtatásokat eszközölni – emelte ki a BCG vezető partnere.
A várható országos energiaigények és a megújulók térnyerésével egyre nagyobbra növekvő kiegyenlítési szükségletek miatt az MVM három darab CCGT-t, vagyis kombinált ciklusú gázerőművet épít a következő években – mondta el Dr. Kiss Csaba. Jelzése szerint ezek közül az egyik, amely a Mátrai Erőmű területén épül majd, azt is célozza, hogy ki tudja váltani az erőmű lignitalapú termelését. Emellett a tiszaújvárosi telephelyen épülő két további CCGT jelentős többletkapacitást eredményez majd főként a kelet-magyarországi fogyasztók számára.
A gázerőművek építési folyamata most a nemzetközi tendereztetésnél, annak is a második fázisánál tart, és a termelési vezérigazgató jelzése szerint az a menetrend várható, hogy októberben lezárják a kötelező érvényű ajánlatok beadásának határidejét, és jövő év első negyedévének végére ki is választják a nyerteseket. Ezután az elképzelések szerint – de ez majd a végső ajánlatok tartalmán múlik -
a gázerőművek 2026 végén, 2027 elején be is kapcsolódhatnak a termelésbe, és így a Mátrai Erőmű üzemidejének 2025 utáni tervezett meghosszabbítása is eddig tarthat majd.
Dr. Kiss Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az új gázturbináknak hidrogén elégetésére is alkalmasnak kell lenniük, így is csökkentve a külföldi gázkitettséget és támogatva a fenntarthatósági célokat.
A szélerőművek kapcsán Beck Zsófia arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az új NEKT háromszoros kapacitással számol 2030-ra, de ez alacsony bázisról növekedést jelentene, illetve
a nemzetközi tapasztalatok alapján 12 GW-nyi tervezett magyarországi naperőművi kapacitáshoz 4 GW-nyi szélenergia kapacitás is „elférne” a rendszerben a kiegyenlítési képességekre is tekintettel.
A szélerőművi kapacitások várható felfutása kapcsán Dr. Kiss Csaba megerősítette: az MVM határozott célja, hogy részt vegyen a szélerőművek magyarországi fejlesztésében és érdemi piaci részesedést szerezzen ezen a területen is, és így tovább diverzifikálja az atom-, lignit-, földgáz-, napelemes- és vízenergia mixét. A magyar szélerőmű piacban már több nagy nemzetközi szereplő is meglátta a fantáziát, a hírek a legnagyobb energetikai cégek érdeklődéséről is szólnak – utalt rá.
Egy fenntarthatósági konferencián megkerülhetetlen volt Paks I. és II. kérdése is, részben a tervezett üzemidő-hosszabbítás, részben a csúszó építkezés (Paks II.), részben az erőművek által megspórolt CO2-kibocsátás miatt. Paks I. kapcsán Dr. Kiss Csaba elmondta:
határozott cél, hogy az erőmű blokkjainak 2032-2037 között lejáró üzemidejét 20 évvel meghosszabbítsák,
és ennek a hosszú, 9-10 évig is eltartó vizsgálati folyamata zajlik most. Megjegyezte: az üzemidő ilyen időtávú kinyújtása már komoly beruházásokat igényelhet, azonban még mindig sokkal olcsóbb meglépni ezt, mint egy új erőművet felépíteni, ráadásul az üzemidő hosszabbítással párhuzamosan még akár teljesítménynövekedést is el lehet érni.
A komoly beruházások és forrásigény kapcsán az is szóba került a panelbeszélgetésben, hogy az energetikai átállás során a fejlesztési források minden országban végesek. Ennek kapcsán Beck Zsófia példaként említette a szlovák gazdasági minisztériumnak készített elemzésüket, amelyből világosan kiderült, hogy – az ország adottságait figyelembe véve – mely energetikai fejlesztésekbe érdemes a forrásokat koncentrálni, és melyekbe kevésbé.
Címlapkép és fotók: Stiller Ákos - Portfolio
