Az elmúlt évtizedekben a globális gazdasági növekedés egybeesett a népesség és a fogyasztás gyors emelkedésével. Az erősödő középosztály és a szegénységből kikerülő emberek számának növekedésével ez a tendencia várhatóan csak folytatódni fog. Ennek eredményeképpen a vállalatok elkezdtek lépéseket tenni annak érdekében, hogy a fogyasztóknak több információt nyújtsanak a termékekről és azok történetéről -
egyrészt, hogy a tudatos fogyasztóknak segítsenek jobb döntéseket hozni, másrészt azért, hogy emeljék a vállalat társadalmi felelősségvállalását és megkülönböztessék magukat a versenytársaktól.
Az egyik kialakulóban lévő trend a termékek vagy szolgáltatások ökocímkézése. Ez a megfelelőségi címkézéstől kezdve a biotermékek hangsúlyozásán át a termék éghajlati lábnyomának bemutatásáig terjed. Az ökocímkeindex szerint ma világszerte mintegy félezer ilyen jellegű megjelölést használnak.
Mitől karbonsemleges?
A címkézésben egyre gyakoribbá váló trend a termékek széndioxid-semleges, klímasemleges vagy széndioxid-kompenzált jelölése.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mi is az a karbonsemleges termék és hogyan érdemli ki egy produktum ezt a címkét.
A karbonsemleges termék teljes életciklusa során keletkezett kibocsátásokat nemzetközileg elismert módszertannal mérik. Ezek a termékek világos kibocsátás-csökkentési stratégiával és ütemtervvel rendelkeznek a negatív éghajlati hatás mérséklésére. Ilyenek továbbá azok a termékek, amelynek kibocsátását végül széndioxid-kibocsátási egységekkel kompenzálják.
Hiteles szabvány
Ahhoz, hogy mindez hiteles legyen, ne érhesse a ház elejét a manapság gyakran hangoztatott zöldrefestés vádja, érdemes figyelemmel kísérni egy termék karbonsemlegesnek nyilvánításának folyamatát. A kérdéssel foglalkozó Strive tanácsadó és tanúsító cégnél a British Standard Institute PAS2060 széndioxid-kezelési szabványt követik, amely egységes intézkedés- és követelményrendszert határoz meg a karbonsemlegesség bizonyítására – mondta el a Portfolio-nak Alexandra Petrujinschi a Strive Karbon- és Megújuló Tanúsítvány Tanácsadója.
A szakértő kifejtette: vannak bizonyos kulcsfontosságú lépések, amelyeket követni kell egy adott termék vagy termékcsoport karbonsemlegességének bizonyítása során. Az adott terméken el kell végezni egy ún. életciklus-értékelést (LCA), amely a különböző létszakaszokban keletkező kibocsátások részletes feltérképezését jelenti. A kibocsátási körök feltérképezése mélyreható ismereteket nyújt a termékről, melynek révén fel lehet tárni a termék potenciális kibocsátási gócpontjait.
Ezt követi egy részletes terv kidolgozása, amely valódi és hiteles intézkedésekkel fogja csökkenteni az egyes létszakaszok kibocsátásait.
Ennek eredményeképpen a folyamatot követő vállalatok jobban megértik a termék életciklusa során keletkező lábnyomukat, egyértelmű és mérhető lépéseket tesznek a lábnyom csökkentése érdekében, és teljes felelősséget vállalnak a termék lábnyomáért azáltal, hogy kompenzálják az összes olyan maradék kibocsátást, amelyet még nem tudtak mérsékelni.
Lépésről lépésre
A folyamat első lépése a mérés, amelyet a kibocsátás-csökkentés, majd a kiegyenlítés és végül a kommunikáció követ
– foglalja össze Francois Aze, a Strive Fenntarthatósági Tanácsadás menedzsere. A szakértő hozzátette: a vállalatoknak kezdetben a karbonlábnyom mérésével kell kezdeniük, a fenntarthatósági stratégia második pillére pedig a kibocsátás csökkentése. A cégeknek ennek során el kell készíteniük és jelenteniük kell az üvegházhatású gázok alapleltárát, meg kell határozniuk a csökkentési lehetőségeket és az ehhez kapcsolódó számszerűsített célokat. Az előrehaladást folyamatosan nyomon kell követni. Miután minden kibocsátáscsökkentő intézkedést végrehajtottak, az elkerülhetetlen üvegházhatású gázok kibocsátását a kibocsátást csökkentő projektekbe való beruházással lehet kompenzálni.
Világos előnyök
Az elsőre komplikáltnak tűnő folyamat hosszútávon komoly előnyökkel jár az érintett cégek számára.. „Az életciklushoz és az értéklánchoz kapcsolódó kibocsátások mérése és elemzése során a vállalatok gyakran feltárják a potenciális forró pontokat és a működés optimalizálásának lehetőségeit.
Ez jelentős megtakarításokat eredményezhet a szállítás, az energiafelhasználás, a termelés és egyéb közvetlen vagy közvetett költségek terén.
Emellett egyre több „a szennyező fizet” mechanizmus kerül bevezetésre. Így a szén-dioxid-semleges termékek egyértelműen versenyképesebbek a nem fenntartható termékekhez képest” – mondta el Alexandra Petrujinschi.
A széndioxid-árképzés szempontja azért fontos, mert így a vállalatnak jó pénzügyi motivációja van arra, hogy évről évre csökkentse termékei kibocsátását
– tette hozzá.
A szakértő szerint a gyártási költségek mellett az értékesítésben is egyre nagyobb szerepet játszik a karbonsemleges termékek előtérbe kerülése. „A Green Print által készített és a Sustainable Brands által közzétett második Business of Sustainability Index szerint a megkérdezett amerikai fogyasztók 66 százaléka és a fiatal amerikai felnőttek (18-34 évesek) 80 százaléka hajlandó többet fizetni a fenntartható termékekért a kevésbé fenntartható versenytársakkal szemben.”
A cikk megjelenését a Strive támogatta.
Fotó: Getty Images
