A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlésén a tagvállalatok elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”, ezzel kifejezve, hogy a szervezetüket ezen irányelvek szerint irányítják.
Elsőre bonyolultnak tűnhet az a több lépésből álló folyamat, amelynek során karbonsemleges terméket tud felmutatni egy cég, a vállalásokhoz kapcsolódó előnyök ugyanakkor egyre inkább szembetűnőek. A megfelelő felmérés hozzásegíthet a hatékonytalansági pontok azonosításához, a cég ezek javításával költségkímélőbb üzemmódra állhat át. Az egyre szigorúbb szabályozási környezetben ez végső soron kevesebb közterhet is jelent a vállalatnak, ráadásul a fogyasztók egyre inkább elvárják és előnyben részesítik a fenntarthatóbb termékeket a piacon.
ESG és ingatlanfinanszírozás témában rendezett szakmai webináriumot ingatlanbefektetők és fejlesztők számára az RICS kelet-közép-európai tagozata és a Széchenyi István Egyetem. A rendezvényen többek között az MNB, a Deloitte és az ENSZ szakértői is képviseltették magukat, akik az ingatlanbefektetések kapcsán az aktuális zöldítési kihívásokra és trendekre hívták fel a figyelmet.
"Jelenleg a Magyarországon felhasznált energia negyede származik itthonról, a megújulókra való átállással viszont 2050-re ez 76%-ra növekedhet. Mindez nemhogy nem csökkenti a GDP-t, hanem éves szinten 2-2,5%-kal növelheti annak növekedési ütemét, illetve további 80-100 ezer munkahelyet adhat hozzá a gazdasághoz" - mondta Békés Márton, a McKinsey&Company Associate Partnere a Sustainable World 2022 konferencia délutáni szekciója során tartott előadásában. A szekcióban a fenntarthatósági stratégiáról, illetve a klímacélok kialakításának paradigmaváltásáról is szó volt.
Az Európai Bizottság kiemelten fogja támogatni többek között Budapestet is a 2030-as klímacél elérésének az érdekében. A Bizottság 100 európai várost választott ki a klímasemleges és okos városok programjába, amelybe 3 magyar város került be: Miskolc, Pécs és Budapest - számolt be róla Karácsony Gergely közösségi oldalán. Az összességében 360 millió euróból (amely forintban összesen 135 milliárdnak felel meg) megvalósuló program során a városoktól várnak egy átfogó koncepciót, amellyel az éghajlat-semlegességet elérnék.
Scott Morrison, ausztrál miniszterelnök szerint Ausztrália 2050-re tervezi elérni a zéró károsanyag-kibocsátás állapotát, de ezt nem fogja jogszabályba foglalni, így elsősorban a fogyasztókra és a vállalatokra kívánnak építeni a szennyezés visszaszorításában – írja a CNBC.
Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást és olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik - közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.
Ugyan Magyarország kibocsátása csak csepp a globális tengerben, mégsem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kivonjuk magunkat a felelősség alól - hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciáján. Ennek megfelelően a kormány a hétvégén fogadta el a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát is, melynek részleteit most meg is osztotta velünk az államtitkár.
A péntek este megjelent legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent az 1620/2021. (IX. 3.) számú kormányhatározat, amely rögzítette, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. Ennek kapcsán szombaton délelőtt közleményt adott ki az Innovációs és technológiai Minisztérium, amelyben Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár rámutatott: „hazánk az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Az ehhez vezető utat határozza meg a kormány által elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia".
A klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik legfontosabb eleme a közlekedés elektrifikációja - mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden a Volánbusznak átadott 40 Mercedes-Benz eCitaro elektromos autóbusz budapesti bemutatóján.
Ahhoz, hogy a villamos hálózatot a jövőben dinamikusan bővíteni, üzemeltetni, karbantartani lehessen, alapvető fontosságú a digitalizáció fejlesztése. Emellett olyan új gazdasági szereplők jelennek meg a piacon, mint a formálódó energiaközösségek és aggregátorok. Sőt, a nagyobb naperőművek, illetve a villamos közlekedés is új követelményeket támasztanak a hálózat üzemeltetésével szemben. A kihívások mellett ugyanakkor komoly lehetőségek rejlenek ezekben a fejlesztésekben – vélik a Siemens szakértői.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseit és az abban foglalt természetvédelmi és -helyreállítási célokat, valamint megállapodásra jutott az európai klímarendeletre vonatkozó javaslat főbb pontjairól - közölte az uniós tanács pénteken.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország az elmúlt években uniós szinten is példaértékű intézkedéseket tett, és a kitűzött célok felé eredményesen, következetesen halad - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken.
Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, amelyben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.
Legalább 40 ezer milliárd forintba, a GDP évi átlagban 2,6%-ába, kerülne Magyarországnak az a hatalmas átállás, hogy 2050-re klímasemlegesen működjön az ország, és ennek megvalósítására készen áll a magyar kormány, így az a fő kérdés, hogy ki fizeti meg ezt a hatalmas összeget – hangsúlyozta az Európai Bizottság budapesti képviseletén ma szervezett szakmai program keretében Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője szerint valójában már csak erőltetett konfliktus van ma Magyarországon a klímavédelem terén, mert lényegében minden politikai erő felismerte ennek jelentőségét, de az ország más típusú külpolitikai fellépésével több eredményt lehetne elérni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
