A Mol célja, hogy okos átmenettel érje el 2050-re a karbonsemleges működést - derült ki a Mol frissített, hosszú távú stratégiájából. A vállalat 150 millió dolláros hatékonyságnöveléssel erősíti tovább finomítóit, és folytatja a kőolajfeldolgozás rugalmasságához szükséges beruházásait. A kutatás-termelés az ellátásbiztonság mellett zöld projektekre összpontosít. A fogyasztói szolgáltatások 2030-ra évi 1 milliárd dolláros EBITDA-t fog elérni, folytatja a töltőállomások átalakítását és tovább bővíti e-töltőállomás hálózatát. A hulladékgazdálkodási üzletág 2030-tól évente 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosíthat a regionális olaj-, energia- és vegyipari szektorok számára. A vállalatcsoport 2030-ig 4 milliárd dollárt fordít zöld beruházásokra, és megújuló energiával teszi versenyképesebbé a régiót.
2023-tól már karbonsemlegesen működik az Erste Magyarországon. Jelenleg még offset projektek segítségével tudja ezt elérni a bank, de 2030-tól ezek nélkül folytatnák a karbonsemleges működést. Az elmúlt hat évben több mint 70 százalékkal csökkentették a szén-dioxid kibocsátást, ennek része, hogy itthon 100%-ban zöld árammal működtetik az irodákat. A környezeti szempontok mellett a társadalmi felelősségvállalást illetően pénzügyi edukációt folytatnak, valamint alapítványokat és civil szervezeteket támogató programokat hoztak létre. A zöld átállás finanszírozásáról, a zöld hitelezési stratégiáról, valamint a bank társadalmi-környezeti felelősségvállalásról volt szó az Erste sajtóreggelijén.
Átadták hétfő délelőtt a 3-as metró Lehel téri és Nagyvárad téri, megújult állomásait, amelyek kora délután kapcsolódnak be az utasforgalomba. Ezzel befejeződött a metróvonal öt és fél évig tartó rekonstrukciója.
Az újratervezés, újrahasznosítás és többszöri felhasználás révén csökkentené a csomagolóanyagok, így végső soron a cég karbonlábnyomát a Nestlé, amely 2050-re nettó zéró karbonsemlegessé szeretné tenni a működését. A cél érdekében számos ponton változás jöhet, az egyik legszembetűnőbb a papírcsomagolás elterjedése lenne.
Elsőre bonyolultnak tűnhet az a több lépésből álló folyamat, amelynek során karbonsemleges terméket tud felmutatni egy cég, a vállalásokhoz kapcsolódó előnyök ugyanakkor egyre inkább szembetűnőek. A megfelelő felmérés hozzásegíthet a hatékonytalansági pontok azonosításához, a cég ezek javításával költségkímélőbb üzemmódra állhat át. Az egyre szigorúbb szabályozási környezetben ez végső soron kevesebb közterhet is jelent a vállalatnak, ráadásul a fogyasztók egyre inkább elvárják és előnyben részesítik a fenntarthatóbb termékeket a piacon.
A közelmúltban a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is csatlakozott a World Green Building Council globális programjához, amely a teljes életciklusra vetítve karbonmentes épületek megvalósítását tűzte ki célul 2050-ig.
Az éghajlatváltozás elleni fellépés első lépése, hogy megértsük a hatásunkat annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk azt. A karbonlábnyom-számítás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kibocsátásuk azonosításával és számszerűsítésével, valamint az ellátási lánc átláthatóságának megteremtésével a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében lépéseket tegyenek. A kérdés már régen nem csupán környezetvédelmi jellegű: a szabályozás folyamatos szigorodása és a növekvő költségek miatt egyre inkább versenyképességi tényezővé válik az üvegházhatású gázkibocsátás mérése és csökkentése.
A World Green Building Council bemutatta az első olyan uniós szintű szakpolitikai útitervet, amely az épületek és az építési folyamatok teljes életciklusra vonatkozó dekarbonizációjának felgyorsításával foglalkozik.
Európa egyik legnagyobb kapacitású zöld hidrogén-gyártó berendezését építi fel a Mol Százhalombattán és ezzel a vonatkozó sajtóközlemény szerint nagy mértékben csökkenti az üvegházhatású gáz kibocsátását. A társaság az amerikai Plug Powerrel, a kulcsrakész zöld hidrogén rendszerek vezető szállítójának segítségével valósítja meg a beruházást. A zöld hidrogén csökkenti a Dunai Finomító karbonlábnyomát és hosszú távon a tervek szerint lehetővé fogja tenni a kibocsátásmentes mobilitást.
Az Európai Bizottság 1,1 milliárd euró (mintegy 407 milliárd forint) összegű támogatási megállapodást írt alá hét olyan uniós kezdeményezéssel, melyek működésük első tíz évében több mint 76 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel fogják csökkenteni a kibocsátásokat - közölte a brüsszeli testület pénteken.
Ugyan még nem végleges az új, ESG-re vonatkozó kötelező banki közzétételekkel kapcsolatos szabályozás, de már egyértelmű, hogy júniustól rengeteg új, elsősorban környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos adatot tesznek majd közzé a bankok. A Bázeli szabályozás harmadik pillére szerinti közzétételre vonatkozó elvárásokat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) tette közzé. A kidolgozott szabályozási sztenderd (ITS) végső tervezete összehasonlítható közzétételeket ír elő arról, hogy a szektor szereplői mekkora mértékben finanszíroznak fenntartható vállalatokat és tevékenységeket, valamint, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a bank kockázataira, illetve ezeket a kockázatokat milyen módon mérsékli. A részletes, 2022-re vonatkozó ESG információkat már az új nyilvánosságra hozatali dokumentumban kell közzétenni - írja elemzésében Barna Evelin, a KPMG tanácsadója és Vajda Péter, a KPMG szenior tanácsadója.
Nyugat-Európában 2035-ben már csak zéró károsanyag-kibocsátású (Zero-Emission Vehicle, ZEV) modelleket hoz forgalomba a Toyota, addigra a vállalat globális gyártása is karbonsemleges lesz - közölte a japán autógyártó kedden az MTI-vel.
A K&H Bank 59 milliárd, a K&H Biztosító pedig 4,8 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2021 első kilenc hónapjában. A növekvő hitelezési és betéti állománynak köszönhetően a bank rendkívüli tételek nélküli eredménye 30%-kal nőtt – közölte a K&H Csoport.
Elbukták első igazi tesztjüket azok az alapkezelők, akik a zéró kibocsátásról tettek ígéretet – számol be a hírről a Bloomberg.
India, a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója nem hajlandó egyelőre célul kitűzni a nettó zéró emissziót, helyette inkább azt szeretné, ha a világ országai kollektíven létrehoznának egy keretrendszert, mely mentén „csökkenteni lehet a károsanyag-kibocsátást”, elkerülve ezzel a globális hőmérséklet veszélyes növekedését.
Amerika vezető pénzügyi felügyeleti szervei megtették az első lépést egy közös, a klímaváltozás pénzügyi kockázatait figyelő és elemző rendszer felállítására – számol be a hírről a Yahoo Finance.
Ukrajnában már beváltak ezek a fegyverek.
Finanszírozásról és pályázati lehetőségekről is szó volt a Portfolio novemberi eseményén.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
