A részletes nyugdíjadatok megszerzése érdekében ismét beperli az Államkincstárt a költségvetési szakértő

Január 29-én közérdekű adatigénylés keretében (a KiMitTud adatigénylő rendszeren keresztül) az alábbi nyugdíjadatokat kérte ki Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője a Magyar Államkincstártól (MÁK):

• az idei évben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által folyósított nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások részletes adatai (létszám és átlagösszeg) nemenként, születési évenként, járásonként és ellátástípusonként (lehetőség szerint e dimenziók kereszttábláit is beleértve) oly módon, hogy a nyugdíjprémiumot, az Erzsébet-utalványokat külön ellátásként jelenítsék meg.

A MÁK február 21-i válaszában elutasította az adatkérést arra hivatkozva, hogy a Kincsár az érintett adatokat „a kért formában nem kezeli”, és azok „előállítására nem kötelezhető”. Továbbá a MÁK azt is közölte, hogy „nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására”.

Már két pert megnyert a kutató

A MÁK válasza annyiban meglepőnek tekinthető, hogy Romhányi Balázs ugyanezen nyugdíjadatok kapcsán – csak más-más időszakokra (2017-2022, illetve 2023-2024) vonatkozóan – 2023-ban és 2024-ben is közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kincstár felé,

majd az adatkérések elutasítása után (amelyek indoklása megegyezett a mostani adatkérés-elutasításéval) a kutató bírósághoz fordult, amely pereket meg is nyerte, így a MÁK végül kénytelen volt kiadni a kért adatokat a kutatónak 2024 februárjában, illetve 2025 januárjában.

A közgazdász a mostani adatigénylés-elutasítás után is pert indított az Államkincstár ellen, a március közepén benyújtott kereset kimenetele az előző két per alapján várhatóan ismét az lehet, hogy a MÁK-nak ki kell adnia a kért adatokat. (Az eddigi két perben – és a pár hete beadott újabb keresetben – a K-Monitor Közhasznú Egyesület képviselte/képviseli Romhányi Balázst.)

Romhányi Balázs MÁK-hoz benyújtott január végi adatigénylésében az idei évre vonatkozó részletes nyugdíjadatok mellett a központi és önkormányzati költségvetési szervek 12. havi időközi költségvetési jelentéseit is kikérte a 2018-2024 közötti időszakra szólóan, amely adatok kiadását szintén elutasította a Kincstár, és amely ügyben szintén bírósághoz fordult a közgazdász.

Romhányi Balázs a nyugdíjadatok ügyében csak azután fordult 2023-ban először bírósághoz, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) kezdeményezett vizsgálata – amelyet a 2021 végi adatigénylésének elutasítása után tett meg, amikor a MÁK-tól a 2017-2021 közötti részletes nyugdíjadatokat kérte ki – azzal az eredménnyel zárult, hogy

a NAIH közölte: a kutató bírósághoz fordulhat az adatok megszerzése érdekében.

A NAIH egy éven át tartó vizsgálata során ugyanis megállapította, hogy a kutató által kért „adatok elektronikusan rendelkezésre állnak, a kezelt adatokon túlmenően új, minőségileg más adat, következtetés, magyarázó anyag előállítása nem szükséges az adatigénylés teljesítéséhez”. A NAIH arra jutott, hogy „az adatok meghatározott szempontok szerinti lekérdezésére és táblázatba rendezésére vonatkozó igénynek a MÁK köteles eleget tenni”.

A NAIH a vizsgálat keretében egyben fel is szólította a MÁK-ot a kért adatok haladéktalan megküldésére. Miután az Államkincstár a felszólításnak nem tett eleget, így a NAIH azt közölte Romhányi Balázzsal, hogy mivel a „Kincstár álláspontjának megváltoztatására nincsen kilátás”, az információszabadságról szóló törvény alapján a kutató bírósághoz fordulhat.

Ezt a közgazdász meg is tette, a bíróság pedig mind a 2017-2022, mind a 2023-2024 közötti időszak részletes nyugdíjadataira vonatkozó kérelemnél a NAIH álláspontjához hasonlóan kimondta, hogy

az igényelt adatkérés teljesítése során minőségileg új adat előállítására nem kerül sor, így a MÁK a kért adatok tekintetében adatkezelőnek minősül, és ki kell adnia a kért adatokat.

Továbbá a bíróság azt is megállapította, hogy a MÁK 2017 júliusában, a Közgazdaságtudományi Intézet egyik kutatójának adatigénylésére válaszul eltérő időszakra vonatkozóan, de azonos adatokat küldött meg, mint amelyeket Romhányi Balázs is kért.  

Az első két pernél a MÁK a Fővárosi Törvényszék által a Kincstárral szemben meghozott elsőfokú ítélet után mindkétszer fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyeket szintén elvesztett, így a négy (2-2 elsőfokú, illetve másodfokú) ítélet keretében összesen közel 650 ezer forint perköltséget is meg kellett fizetnie.

Nem mindegy, milyen adattal számolnak

A részletes nyugdíjadatokra vonatkozó újabb közérdekű adatigénylésének elutasítása után március közepén már harmadszorra bírósághoz forduló Romhányi Balázs a Portfolio-nak elmondta: a kért információk valójában egyszerű adatok, csak valamivel részletesebbek annál, mint ami a szokásos hivatalos publikációkból kiderül.

Ezekre van szükség például egy többéves horizontra vonatkozó költségvetési előrejelzéshez, vagy a nyugdíjrendszer lehetséges reformjairól szóló elemzéshez

– magyarázta a kutató.

„Ha 2025-re ki akarjuk számolni, hogy mennyit fog fizetni a tb öregségi nyugdíj címén, akkor két lehetőségünk van. Az egyik, hogy vesszük a KSH által 2024-re publikált összesített adatot (összes öregségi nyugdíjas létszáma szorozva az átlagos öregségi nyugdíj összegével), és azt indexáljuk a várható inflációval. Az új nyugdíjasok és a meghaltak számának (egymással ellentétes, de nem egyenlő) hatását pedig a korábbi évek átlaga alapján becsüljük meg. 2025-re ezzel a módszerrel kb. 5750 milliárd forint jön ki” – mondta a költségvetési szakértő.

A másik – az adatigénylés keretében megkért részletesebb adatokra támaszkodó – módszer esetében viszont minden egyes korosztályra külön ki lehet számolni az átlagos ellátásokat (az idei költségvetésben a kormány által eredetileg számolt 3,2%-os inflációval indexálva, amely kapcsán nemrég jelentették be, hogy a kormány 2025-re vonatkozó inflációs várakozása 4,5%-ra módosult) és a halálozási rátát. Ekkor már csak az új nyugdíjasok ellátását kell becsülni (nem inflációval, hanem bérindexszel növelve). Ezzel a módszerrel – felhasználva a MÁK-tól tavaly kiperelt részletes adatokat – már 6000 milliárd forint jön ki, ami sokkal közelebb van a (szintén 3,2%-os inflációval) tervezett 5956 milliárd forintos kiadási tételhez (beleszámítva nem csak a korhatár felettiek öregségi ellátását, hanem a Nők40-et és a 13. havi nyugdíj összegét is).

„Az első és a második módszer keretében történő számítás eredményében megmutatkozó mintegy 250 milliárd forintos eltérés ugyan még 5%-át sem teszi ki a teljes összegnek, sőt nem kizárt, hogy ekkora mellélövés már magában az inflációban lesz idén, de a KSH nemzeti adólistája szerint a 2023-ban hatályos 72 különféle adó- és járulékfajta közül 62 nem érte el egyenként a 250 milliárd forintnyi összeget, a legkisebb 28 adófajta pedig összesen nem teszi ki ezt a mértéket” – indokolta a kutató, miért van szükség a részletesebb adatokon alapuló elemzésre.

Ha például a Költségvetési Tanácsnak kellene rendesen utána számolnia a költségvetési terveknek, akkor a szóban forgó részletes adatok nélkül nagyjából kár is lenne hozzáfognia

– jegyezte meg Romhányi Balázs.

Sokáig nem volt gond

A közérdekű adatigénylés keretében kért nyugdíjadatokkal kapcsolatban a – 2009-ben felállított Költségvetési Tanács elemzői stábját létrehozó, azt annak 2010 végi feloszlatásáig vezető, majd 2011-ben a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapestet (KFIB) megalapító – kutató azt is elmondta, hogy ezekhez az adatokhoz egészen 2016-ig hozzáfért. Eddig az időszakig először a Költségvetési Tanács munkatársaként, majd utána a – költségvetési témájú, köztük a pártok választási ígéreteit beárazó tanulmányokat, iparági elemzéseket készítő – KFIB vezetőjeként negyedévente állította össze kollégáival a középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát bemutató technikai kivetítéseket, amelyek alapját számos más mutató mellett a részletes nyugdíjadatok is alkotják.

A 2010-es évek végén IMF-szakértőként Ukrajnában dolgozott, így egy ideig nem foglalkozott a hazai gazdaság kérdéseivel, majd az évtized elején visszatért Magyarországra, és egy megbízás alapján készülő technikai kivetítéshez ismét szüksége lett az aktuális részletes nyugdíjadatokra, amellyel kapcsolatban a közérdekű adatigénylését először 2022 elején utasította el a MÁK, amit követően fordult a NAIH-hoz.

Amellett, hogy korábban hozzáfért ezekhez a részletes nyugdíjadatokhoz, a szakértő amiatt is furcsállja a MÁK eljárását, mert

a NAV-tól is 15 éve kér, illetve vásárol rendszeresen adatokat, és ott még soha nem ütközött ilyen problémába.

A kutató elmondta: nem gondolja, hogy a kért adatok időleges visszatartásáért már harmadszor több százezres perköltséget bevállaló Kincstár ezen „bánásmódjával” személy szerint lenne „kitüntetve”. Sőt, úgy véli, nem is a hozzá hasonló kutatók lehetnek ennek az eljárásnak a végső célpontjai, hanem inkább az újságírók, akik, ha nem kapnak meg egy kért adatot 2-3 napon belül, hanem pereskedniük és várniuk kell hosszú hónapokat, akkor inkább neki sem fognak az elgondolt cikk megírásának.

Más kutató is felvetette már, hogy mekkora jelentősége van a fontos közérdekű adatokhoz, így például a részletes nyugdíjadatokhoz való szabad hozzáférésnek. A Portfolio véleményrovatába írt tavaly májusi írásában Simonovits András közgazdász a KSH 2023-as nyugdíjakról szóló helyzetképe kapcsán például azt nehezményezte, hogy az számos fontos nyugdíjadatot nem tartalmazott. Kifogásolta például, hogy

• az induló nyugdíjak átlagának idősorát egy ideje nem teszik közzé,
• valamint hiányolta a nyugdíjak életkor szerinti eloszlására vonatkozó információkat is.

Hogy mennyire szükség lenne ezekre a közérdekű adatokra, arra az is rámutat, hogy Simonovits András szerint a nyugdíjak életkor szerinti eloszlásával kapcsolatos mutatók két ellentétes tendenciára világítanának rá: egyrészt minél idősebbek a nyugdíjasok, a relatív helyzetromlásuk miatt annál kisebb az átlagnyugdíjuk. Ugyanakkor egy bizonyos kor után belép az élettartamrés: mivel a kisebb nyugdíjjal rendelkezők gyorsabban halnak, mint az átlag, ezért az életkorral együtt az átlagnyugdíj is nő.

Sokatmondó az OBS felmérése is

Romhányi Balázs úgy véli: adatigényléseinek sorozatos elutasítása egybecseng az egyes országok költségvetését, fiskális politikájának transzparenciáját értékelő, kétévente megjelenő Open Budget Survey nemzetközi felmérés legfrissebb, tavalyi eredményével, amely szerint Magyarország a maximális 100-ból csak 22 pontot kapott. Ez jelentős gyengülést jelentett a két évvel azelőtti 44 pontos eredményhez képest, így a vizsgált 125 ország rangsorában hazánk a korábbi 67. helyről a 100. helyre esett vissza, ami a régió legrosszabb teljesítményének számít.

Az elemzés készítői szerint ez az egyetlen összehasonlítható, tényeken alapuló, független és rendszeres felmérés a költségvetési átláthatóságról, felügyeletről és társadalmi részvételről. Ennek keretében a felmérést készítő International Budget Partnership minden országban – a kormánytól független helyi szakértők (Magyarországon a KFIB), mint tanácsadók bevonásával – nyolc költségvetési kulcsdokumentum elérhetőségét és információtartalmát vizsgálja. A kérdőíves eredményt az adott ország kormánya is véleményezheti. A tavaly megjelent legfrissebb felmérésben ötödik alkalommal szereplő Magyarország esetében a kormány az utóbbi két felmérésben visszautasította ezt a lehetőséget, pedig a kormányok észrevételei indokolt esetben az eredeti választ is módosítják.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images