Oblath Gábor a koronavírus-válságról: a magyar költségvetési reagálás tényleg erőtlen
Gazdaság

Oblath Gábor a koronavírus-válságról: a magyar költségvetési reagálás tényleg erőtlen

A Pénzügyminisztérium munkatársai által vitatott írásomnak az volt a legfontosabb mondandója, hogy a hazai költségvetési politika európai összehasonlításban rendkívül erőtlenül reagál a koronavírus okozta krízisre, és részben ennek alapján találtam – ugyancsak európai összehasonlításban – túlzottan derűlátónak a kormánynak a GDP, illetve a háztartási fogyasztási kiadások alakulására vonatkozó 2020. évi előrejelzését (3%-os csökkenés, illetve 0,9%-os emelkedés). A vitacikk szerzői megerősítették fő mondandómat, de indokolatlannak ítélték a kormányzati prognózis megalapozottságát és a költségvetési intézkedések alkalmasságát illető kétségeimet. Őszintén kívánom, hogy bírálóimnak legyen igazuk.

Nagyra értékelem, hogy a Pénzügyminisztérium munkatársai igen higgadtan, szakmai érvekkel reflektáltak a hazai költségvetési politikának a vírus-krízisre adott, illetve tervezett reakcióját európai összehasonlításban bemutató írásomra. Úgy látom, hogy a fő állításomat illetően nincs vita közöttünk: a magyar költségvetési politika – az EU-tagországok jelentős többségétől eltérően – a krízisre nem kíván érdemi lazítással reagálni. Amint írják „… érdemi növekedési támaszt képeznek a közelmúlt intézkedései, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország elkerülhesse a 2008-hoz hasonló mély és elhúzódó recessziót. Mindezt úgy elérve, hogy a költségvetés se terhelődjön túlzott mértékben.” Az összehasonlítás alapján magam is azt állapítottam meg, hogy a hazai költségvetés kerülni igyekszik a „terhelődést” – bár az, hogy ebben az összefüggésben közelebbről mit jelent a „túlzott mérték”, nyilván tisztázásra szorul. Fontos azonban leszögezni: egyetértünk abban, hogy a magyar kormány a költségvetési egyenleget „kímélve” törekszik reagálni a válságra.

A kiemelt mondatot megelőző állítással viszont nem értek egyet. Kétlem, hogy a vitacikkben hosszan felsorolt intézkedések, eszközök és módszerek (törlesztési moratórium, hitelek, garanciák) csakugyan „érdemi növekedési támaszt képeznek”. A kiemelt mondatot követő megállapítást is vitatom: [a költségvetés túlterhelődésének elkerülése] „azért fontos szempont, mivel szemben a hivatkozott szerző cikkében is ajánlott látszólag „könnyebbik úttal”, amely a költségvetési hiány jelentős emelésével járna, nem helyez a magyar gazdaságra kilábalást nehezítő és egyben az országot sérülékennyé tévő adósságterheket.”

Ez utóbbi gondolattal az a fő problémám, hogy a szerzők nem magyarázzák meg, hogy a válságkezelés és a kilábalás szempontjából közgazdaságilag miért jobb a szerintük is „nehezebb út”, vagyis a nehéz jövedelmi helyzetbe került magánszektort eladósodásra késztetni (lásd a vitacikkben felsorolt számtalan konstrukciót), mint a „könnyebbik út”, vagyis az állam eladósodása? Ez utóbbi esetben – amely az EU-tagországok többségének a választása – döntően állami transzferek, nem pedig a magánszektor hitelállományának emelkedése segíthetné a bajba került vállalkozások és háztartások felszínen maradását.

Egyáltalán nem világos, hogy a magánszektor megemelkedett adósságterhe miért segítené elő inkább a válságból való kilábalást, mint az államé.

Attól tartok, hogy a helyzet éppen fordított. A visszaesett jövedelméhez képest felduzzadt adósságot viselő magánszektor nagyon óvatosan fog költeni, lassítva a gazdaság kibontakozását.

A nehezebb út választása már csak azért sem igazán érthető, mert a szerzők számos adattal támasztják alá, hogy a magyar gazdaság és államháztartás 2019-ben – ellentétben 2008-cal – tökéletes egészségi állapotnak örvendett. Vagyis 2020-ban – ellentétben 2009-cel – lenne mozgástér költségvetési élénkítésre.

A prognózisokon nincs mit vitatkozni, de utólag érdemes lesz megnézni, hogy 2020 májusában ki mire számított. A kormány derűlátó előrejelzésében továbbra is kételkedem – az optimizmust az első negyedévi GDP-n kívül (amelynek mindössze két hetét érintették a járvány következményei) pillanatnyilag semmi sem támasztja alá.

Válaszom írása közben jelent meg az EU Bizottság véleménye a hazai konvergenciaprogramról. A 19. pont vége a PM szakértőinek és saját véleményemmel egyaránt egybecseng (saját fordítás): „Összességében a vállalkozások támogatására és a munkahelyek megtartására irányuló költségvetési lépések mérsékeltek a legtöbb tagországgal összehasonlítva. Emellett átcsoportosításokkal és új adókkal tervezik e kiadásokat finanszírozni, ezért e lépések a makrogazdasági stabilizációra csekély hatást gyakorolhatnak”.

Cikkem pontosan erről szólt, ezt támasztották alá a PM szakértői, és ezt erősítette meg a Bizottság véleménye, amelynek lényegét a nyomaték kedvéért megismétlem: „e lépések a makrogazdasági stabilizációra csekély hatást gyakorolhatnak”.

A szerző közgazdász.

A vita előző két írása:

Címlapkép: Shutterstock

Kiszámoló

Időgép: Pénzügyi alapok 22 pontban

Amikor feljön egy-egy téma, legtöbbször azért nem írok róla, mert már írtam. Amikor megnézem, hogy mikor, rájövök, hogy gyakran tíz vagy tizenkét éve. Azóta felnőtt egy generáció, akike

Holdblog

A tízmillió titkárnő országa

E heti adásunkban, miközben live megtámasztjuk a forintot, tanácsot adunk Trump-szavazóknak, fülorvosoknak, a koreai kormánynak, Marcus Aureliusnak és Warren Buffettnek. Jó szórakozást! Milyen p

ChikansPlanet

A húsfogyasztás dilemmája

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerellátás és a klímaválság közötti összefüggés. Azon belül is a nagyüzemi állattenyésztés járul hozz

Ricardo

Mi történt a kapitalizmussal?

Mi történt a kapitalizmussal? Ruchir Sharma új könyvéről címmel írásom olvasható az individualista blogon. Remélhetőleg sikerül vele árnyalni a szokásos balos narratívát. Köszönet Seres

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elképesztően gyenge GDP-adat érkezett - ismét technikai recesszióban Magyarország
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Opening event for the project EUYOU – 1st BRUXINFO Day
2024. november 8.
Digital Transformation 2024
2024. november 14.
Banking Technology 2024
2024. november 5.
HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum
2024. november 13.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
kína-oroszország-külkereskedelem-külkereskedelmi-mérleg-export