Hatalmas rekordot döntött 2018-ban a magyarországi fotovoltaikus napenergia-szektor, miután egyetlen év alatt mintegy 400 megawattal bővült és így gyakorlatilag megduplázódott a hazai naperőművi kapacitás. A lendületes növekedést részben a háztartási méretű kiserőművek stabilan bővülő piaca biztosította, zömében azonban (és a korábbi évektől eltérően) az ennél nagyobb új, a régi, 2016-végén lezárult kötelező átvételi rendszerbe (KÁT) termelő erőműveknek volt köszönhető. A legnagyobb kapacitásnövekedés a legfeljebb 0,5 megawattos mérettartományban valósult meg, ennél nagyobb beruházásba sajnálatos módon mindössze egy-két piaci szereplő vágott bele.
A viszonylag kis méretű erőművek dominanciája az új telepítésekben több okkal magyarázható. A megújuló energiaforrások hazai hasznosítása még gyermekcipőben jár. Bár 2006-ban volt egy fellendülés szélerőmű telepítésében, azóta 2016. második félévéig érdemi fejlesztésre nem került sor. Ennek köszönhetően 2016. év végén a csaknem 2000 KÁT kérelmet előterjesztő társaság alapvetően kezdőként vágott bele a fejlesztésbe. Mivel a vonatkozó jogszabályok szerint a 0,5 megawatt alatti és az ennél nagyobb beépített kapacitású erőművek engedélyezésében alapvető különbségek vannak, logikus, hogy ilyen háttérrel a fejlesztők első lépésként a kisebb teljesítménykategóriában (lényegesen egyszerűbb engedélyezéssel) hajtanak végre beruházást. A kisebb projektek egyebek mellett mentesülnek a településrendezési eszközök előzetes módosítása alól, és komoly kedvezmény illet meg őket a környezetvédelmi engedélyezéssel összefüggésben, nem kell földvédelmi járulékot fizetniük. Ugyanakkor a legnagyobb haszonkulccsal dolgozhatnak, hiszen a differenciált KÁT-támogatásnak köszönhetően a 0,5 megawatt alatti projektek magasabb átvételi támogatásban részesülnek.
Az eddig megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a hazai kivitelezői alszektor is jellemzően a 0,5 megawatt alatti projektek esetében szerzett időközben tapasztalatot, így nem csupán az ennél nagyobb erőművek megvalósítása jelenthet majd valós kihívást a jövőben (kellő referencia hiányában), hanem elkerülhetetlen lesz megfelelnie a létesülő fotovoltaikus beruházások egyre növekvő számának fokozódó szakemberigényével is. A kritikus pont a kivitelezői alszektor finanszírozási képessége, mely bár javulni látszik az elmúlt időszakban, jóllehet még így is távol áll a fejlett fotovoltaikus napenergia-piacokkal rendelkező országok jellemző méretétől és képességétől.
Középpontban: a finanszírozás
Az egyik legfontosabb kérdést természetesen a finanszírozási háttér megteremtése jelenti. A 0,5 megawatt alatti teljesítménykategóriában – kiváltképp kötelező átvételi ár esetén – a vállalkozások saját tőkével is el tudnak indulni, a nagyságrendileg 150-200 millió forintos beruházási költség pedig külső, jellemzően hazai banki forrásból is előteremthető, hiszen a pénzintézetek ezzel még bőven a vállalható biztonsági kockázaton belül maradnak: jól kalkulálható a hozam és a megtérülés, illetve a tőkeigény is jelentősen elmarad az ennél nagyobb erőművekétől.
Finanszírozói szempontból nyilvánvalóan rendkívül fontos kérdés, hogy az adott beruházást egy megfelelő referenciákkal rendelkező, tőkeerős beruházó kívánja-e megvalósítani. Ami a nagyobb mérettartományt illeti, Magyarországon ilyen nagyságú naperőmű-fejlesztéseket olyan cégektől láthattunk, amelyek stabil háttérrel rendelkeznek. Az ezekre jellemző szélesebb tevékenységi portfólió, az erős, gyakran részben állami tulajdonosi szerkezet és a masszív cash flow biztos alapot ad a társaságoknak, ennek birtokában pedig képesek bevállalni a nagyobb beruházás jelentette nagyobb kockázatot is, ami a hitelezők számára is garancia.
A hazai bankok kínálatában elérhető hitelkonstrukciók vannak jellemzően a 20 megawatt vagy az alatti mérettartományba eső naperőművi beruházások számára, ugyanakkor az ennél nagyobb méretű naperőművi beruházások esetében – elsősorban a hazai fotovoltaikus napenergia-piac fejletlensége miatt – egyelőre még nincs kiforrott pénzintézeti finanszírozási gyakorlat. Ezenfelül a nagyösszegű önálló hitelnyújtás esetében kedvezőtlen, ha hiányzik az adott területen szükséges és elegendő tapasztalat, de korlátot jelenthet a bankok hitelkihelyezési limitje is. Világviszonylatban a napelemes nagyberuházások jellemzően a hazaitól eltérő iparági limitekkel rendelkező külföldi bankok, alapok vagy más pénzügyi szervezetek részfinanszírozásában, esetleg sokszereplős (például egyszerre több bank által nyújtott) finanszírozásban valósulnak meg.
Igazán nagyot azonban eddig csak külföldi befektetők mertek álmodni a magyar napenergia piacon. Ha 80-100 megawatt vagy afölötti mérettartomány létrehozása a célja egy beruházónak, akkor ahhoz mindenképpen legalább részben külföldi finanszírozás látszik szükségesnek. Magyarország ezzel együtt továbbra is kockázatosabb befektetésnek minősül a nemzetközi szinten jegyzett befektetők szemében: hiába csengenek rendkívül pozitívan a megújuló energia befektetési tervek napjainkban, a magyar piacon történő befektetés az országkockázati besorolás miatt még mindig rizikós a szemükben, amelyet csak megfelelő hozamelvárás fényében hajlandók kezelni. (A kelet-közép-európai országok közül Románia és Csehország esetében is volt példa arra, hogy utólagosan átalakították a megítélt tagállami megújulóenergia-termelésre vonatkozó támogatást, ezzel nehéz helyzet elé állítva a beruházókat.)
Nem váratlan, de szokatlan
A magyar napenergia-szektor az erőműépítések fellendülését követően egy másik szempontból is új szakaszba lépett, idén szeptember elején ugyanis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiírta az első magyarországi METÁR-tendert. Ez pedig nem csak a megújulóenergia-termelés támogatásában, de több más tekintetben, így a finanszírozásban is jelentős változásokat idézhet elő az iparágban. (A pályázati kiírás főbb elemeit illetően lásd a keretes írást.)
Az új METÁR által behozott méretkorlátozás nem érte teljesen váratlanul a piaci szereplőket, hiszen a jogszabályalkotó korábban már utalt rá, hogy ebbe az irányba kíván lépni. Ezzel együtt a korlátozás a nemzetközi trendet figyelembe véve szokatlannak is nevezhető, mivel más piacokon a 20 megawatt feletti teljesítmény sem feltétlen számít nagynak.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetében, illetve a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energiastatégiában kilátásba helyezett több ezer megawattnyi naperőmű kapacitás magyarországi megvalósíthatósága, valamint a tenderkiírásban rögzített korlátozás iparági vélemények szerint némi ellentmondást mutat, és a finanszírozói oldal felé sem feltétlen sugallja a szükséges megfontoltságot. Persze, nagyon sok függ egyebek mellett attól, hogy mikor és mekkora támogatási keretösszegre jelenik meg a következő tenderkiírás, mennyire lesznek rendszeresek a tenderek, vagy hogy mekkora módosítások lesznek a különböző kiírásokban egymáshoz képest.
Általánosságban minden jogszabályi változás egyfajta kockázatot jelent – iparágtól és országtól függetlenül. E tekintetben legfőképpen azt érdemes nézni, hogy az adott iparág mennyire tudott stabilan növekedni a korábbi szabályozási környezetben. Amennyiben ez egy erős és kiszámítható profitot termelő szereplőkkel működő piac volt, akkor jellemzően hamar átvészeli ezt az átállási időszakot. A hazai piacnak ugyanakkor nagyjából mostanra sikerült az eddigi KÁT-rendszert megismerie és olyan mértékben átlátnia, hogy kiszámíthatóan kalkulálni tudjon vele. Jó pár év kellett tehát ahhoz, hogy komfortosan érezze magát benne.
Példás megfontoltság
A sok tekintetben példaértékű és élenjáró német piac kötelező átvételi rendszere már harmincéves sikeres működésre tekintett vissza, amikor elkezdték bevezetni az új tender-rendszert. Az átvezetést sikerült a fokozatosság elve mentén megvalósítani: először szigorítottak a kötelező átvételi rendszeren a támogatási időtartamok és az átvételi árak csökkentésével, azután előbb önkéntes alapon, majd kötelező jelleggel piaci alapú működés felé terelték a lejáró szerződéssel rendelkező termelőket. Az első, hangsúlyozottan kísérleti tendert pedig már akkor kiírták, amikor az előző rendszer még működött. A 2017 januárjában életbe lépett METÁR-rendszer keretében múlt hónap elején megjelent magyarországi tender is kísérleti, úgynevezett pilot kiírás, nagyon fontos különbség azonban, hogy az itteni régi, KÁT-rendszer már jó ideje nem fogad be új létesítési kérelmeket, a korábban sikeresen beadottakat viszont egyre szigorodó keretek között, de engedi megvalósítani.
Azoknak a potenciális fejlesztőknek, akiknek a terveik nincsenek teljes összhangban a kiírással, illetve a meghatározott mérettartománnyal, vélhetően alaposan át kell gondolniuk a helyzetet. Valószínűleg sokan azt a taktikát fogják követni, hogy megvárják az első tender eredményeit – különös tekintettel az ott kialakuló árakra –, ennek fényében pedig akár át is strukturálhatják majd az elképzeléseiket, de az a kérdés is felmerülhet, mennyire ragaszkodnak a magyarországi piachoz és egyáltalán a napenergiához. A fő kérdés azonban az lesz, ki tudja majd a megfelelő finanszírozást a tervek mögé tenni – a verseny valószínűleg e téren fog eldőlni.
A METÁR-rendszer első pályázati kiírásának főbb elemei:
- A pályázaton zöld prémium típusú támogatás szerezhető, lebonyolítása egy körben, elektronikusan történik.
- 1 milliárd forint maximális támogatási keret az első pályázati kiírásban, illetve legfeljebb - 200 GWh/év támogatott villamosenergia-mennyiség;
- a pályázat benyújtására két kategóriában lesz mód:
+ nagyobb, mint 0,3 MW és kisebb, mint 1 MW közötti teljesítményű kategória, maximálisan 66 GWh/év kiosztható mennyiség és 333 millió forint maximális támogatási keret, illetve
+ legalább 1 MW és legfeljebb 20 MW közötti teljesítmény kategória, maximálisan 134 GWh/év kiosztható mennyiség és 667 millió forint maximális támogatási keret.
- Azonos tényleges tulajdonoshoz tartozó cégcsoportok által maximálisan elnyerhető mennyiség meghatározása:
+ 0,3 MW és 1 MW közötti kategória esetén maximálisan 15 GWh/év;
+ 1 MW és 20 MW közötti kategória esetén maximálisan 50 GWh/év elnyerhető támogatott energiamennyiség.
- A pályázaton benyújtható maximális ajánlati ár 26,08 forint/kWh.
- A kereskedelmi üzem kezdetére vonatkozó határidő valamennyi pályázóra vonatkozóan a tenderen elnyert támogatási jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásától számított három év.
- A pályázaton kizárólag hazai telephelyen termelt villamos energia termelője nyerhet támogatást.
- A termelőknek szükséges gondoskodniuk a villamos energia piaci értékesítéséről és a menetrendtől való eltérés kiegyenlítéséről.
