Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.
Európa 20 legértékesebb startup unikornisának egyike, már 8 milliárd eurónál is többet ér, növekszik és nyereséges úgy, hogy a bankok által hátrahagyottakat szolgálja ki. Ez a SumUp, a készpénzgyilkos startup, amely segít, hogy egy csomag retket is megvehess a termelői piacon kártyával úgy, hogy nem néznek rád csúnyán az eladók.
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
Egy hosszú évekig túlértékelt magyar lakáspiacot talált telibe a száguldó infláció és a megemelkedett kamatkörnyezet 2022-ben, hogy aztán ennek negatív hatásait jórészt a most magunk mögött hagyott évben éljük át. Évtizedes rekordok dőltek meg a lakások és a lakáshitelek piacán: a tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony, a lakásárak szintén tíz év után most csökkentek először. A 2008-as krach után három év kellett ahhoz, hogy reálértéken akkorát zuhanjanak a lakásárak, mint most egyetlen év leforgása alatt. Bár a lakáshitel-felvételek lefeleződése is a 2008-as pénzügyi válságot idézi, banki indikátorok egész sora bizonyítja, hogy 2023 nem egy újabb magyar hitelválság éve volt. Nem 2008 szelleme kísért minket, és várhatóan jövőre sem fog.
Az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. átruházza a Gordiusz Magántőkealap kezelését a Diófa Alapkezelő Zrt.-re, ezzel a Diófához kerül a magántőkealap által birtokolt belgrádi irodaportfólió is – jelentette be pénteken a piacvezető befektetéskezelő cégcsoport. Az Indotek Group közölte, hogy a portfólió átrendezése nyomán felszabaduló forrásokat hazai és nemzetközi akvizíciók finanszírozására fordítja. A társaság mai bejelentése szerint az év végén megvásárolta a „Vörösmarty 1” bevásárlóközpont jelentős részét. A Diófa Alapkezelő közleménye szerint a Gordiusz Magántőkealap a közvetett tulajdonosa – többek között − 11 belgrádi irodaépületet birtokló és üzemeltető hat szerb vállalatnak. A minőségi, „A” kategóriás irodaházak 5 üzleti parkban, a szerb főváros közkedvelt Újbelgrád városrészében találthatóak.
A ChatGPT új fejezetet nyitott a mesterséges intelligencia történetében, és elindította a generatív AI-robbanást. 2023-ban szinte hetente jelentették be az új AI-modelleket, magyar emberek tömegei kezdtek el társalogni a Chat GPT-vel és gyakorlatilag minden épkézláb menedzsment azon kezdett el lázasan dolgozni, az ő cégük hogyan ülhet fel az AI-vonatra, ez történik éppen Magyarországon is. A mesterséges intelligencia szabályozása közben rohamléptekben követi az eseményeket, az EU máris lépett. Mindennek tetejébe év végén jött a Sam Altman kirúgási dráma. Mutatjuk, miért volt 2023 egyik top sztorija az AI.
Egy globális és egy magyar bankfúziót is feljegyezhettünk idén a gazdaságtörténeti események listájára: egy mini bankválság kellős közepén március 19-én bejelentették, hogy a világ egyik legnagyobb globális bankja, a svájci UBS felvásárlás révén menti meg a csődtől legnagyobb hazai versenytársát, a Credit Suisse-t. E kényszerházasság pozitív ellenpéldája volt a legnagyobb itthoni esemény: május 1-jével egy hármas bankfúzió eredményeként létrejött az ország második legnagyobb hitelintézete, az MBH Bank. Ez utóbbit leszámítva is bővelkedett az M&A-tranzakciókban a hazai pénzügyi szektor két nagy ága: az 1000 milliárd feletti rekordnyereséget elérő bankszektor és a veszteség elkerüléséért küzdő biztosítási ágazat. Nézzük, mi minden történt!
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
A jövő évi költségvetés tervezése során nem vettek figyelembe semmilyen javaslatot, amely a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj rendszerének reformjára, a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítására vagy a nyugdíjprémium szolidaritási korrekciós alappá való átminősítésére vonatkozik.
Túl hirtelen és váratlanul, és túl nagy kört érint most ez a változás - reagált a Portfolio-nak adott interjújában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke arra, hogy nemrégiben 24 kórházigazgatót mentett fel a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság, ezzel közel minden negyedik kórház érintett. Elmondása szerint a bejelentés hidegzuhanyként ért valamennyiüket. A leváltások után egy átmeneti időszak indul, ami akár hónapokig is eltarthat, közben viszont gyorsan változik az egész rendszer - vélekedett a kórházvezető, akivel részletesen beszélgettünk a kórházi tartozásállományok felhalmozódásának okairól is.
A várakozásunknak megfelelően valóban az MVM egyszeri befizetése mentette meg attól a költségvetést, hogy novemberben is csúfos számokat produkáljon. A Pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatok másfelől viszont azt üzenik: a makrogazdasági pályában bekövetkező pozitív fordulat szép lassan kezd lecsapódni az államkasszában is, az áfabevételi folyamatok mintha a normalizálódás jeleit mutatnák. Novemberben a nyugdíjkiegészítés és a kórházak adósságkonszolidációja miatt volt nagyobb a mínusz a szokásosnál és ha elhisszük, hogy ezek átmeneti tételek, akkor akár javuló trendekről is beszélhetünk.
Drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, akárcsak a világ majdnem mindegyik fejlett társadalma. Magyarországon 2030-ra a 65 évesnél idősebb emberek száma kétmillió százharmincötezerre növekszik. Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már majdnem minden negyedik magyar - és 2060 után minden harmadik magyar - 65 évesnél öregebb lesz.
Ott vállalunk szerepet, ahol a piac még fejletlen, vagy piaci kudarc, esetleg piaci rés van jelen - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondása szerint Tőkeholdingnál az idei év egyértelműen az energetikai beruházások ösztönzéséről szólt, hiszen ez volt a legnagyobb kihívás a vállalati szektor számára. A Tőkeholding első embere azt vallja: a naperőmű-fejlesztéseket gyakran csak tőkéből lehet megkezdeni. Azt is elárulta lapunknak, hogy a holding gyors reagálású hadtestként tud működni a kormányzati gazdaságpolitika, valamint a vállalatok szemszögéből is, és hogy a jövőben a növekedési tőkére, a magántőke szerepére fognak fókuszálni.
2022 hozta el az igazi fordulatot a Prémium Magyar Állampapíroknál, a magyar befektetők zsákolni kezdték az inflációkövető papírokat, és az is kiderült, miért. A megugró kereslet az ÁKK kibocsátási stratégiáját is átalakította: tavaly óta nem jött még ki olyan PMÁP, amelyet 3 hónapnál hosszabb ideig lehetett volna megvásárolni. Mostani cikkünkben kiszámoltuk, mennyiben magyarázza a „lezárás-hatás”, az infláció, a magasabb kamatprémium vagy az új állampapírok megjelenése a magyar megtakarítók viselkedését és PMÁP-őrületét.
Tizenkét év után új elnöke lesz a Költségvetési Tanácsnak Horváth Gábor közgazdász személyében, 2024. január 10-én váltja a pozícióban Kovács Árpádot. A Novák Katalin köztársasági elnök által kinevezett szakember – és több jel szerint is az államfő régi ismerőse – nagyon érdekes időszakban válik a költségvetési politika őrévé: a 2023-as és 2024-es büdzsé is recseg-ropog, közben pedig új feladatokat is kapott a testület.
Talán eddig még nem is volt az aktív pályázati ciklusok fennállása óta olyan, hogy két év teljen el folyamatosan pályázati kiírások nélkül. Az elmúlt két évben egy-egy esetet leszámítva nem úszkáltunk a különböző pályázati lehetőségekben. Ez a kedvezőtlen időszak zárulhat le 2024 elején, miután múlt héten az Európai Bizottság úgy döntött: nem blokkolja tovább a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat. Ahogy elérhetővé válik a visszatartott forrásokhoz való hozzáférés, úgy nyílhatnak meg a különböző támogatási lehetőségek is. El fog jönni majd az a pont, amikor csak kapkodjuk a fejünket, mert hetente jönnek ki újabb, jobbnál-jobb lehetőségek. Ez a különböző pályázat keretrendszerek miatt amúgy reális félelem is, hiszen ezek a kiírások egy nagy program részei, a programnak pedig véghatárideje van – ameddig be kell fejezni. Két fő programot vizsgálunk most meg, amiben jelentős érdeklődés mutatkozik majd, jobb előre tudni róla.
A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.
Minden várakozást felülmúl a bankok profitabilitása, átlagosan 16-17 százalék Közép- és Délkelet-Európa (CE/SEE) bankpiacainak a tőkearányos megtérülése. Ez már a 2008-as pénzügyi válságot megelőző szinthez közelít – állapították meg a régiós bankszektorról szóló friss elemzésükben a Raiffeisen Research elemzői. A régiós és a magyar bankok példája is azt mutatja, hogy ez a magas jövedelmezőség azonban átmeneti és törékeny.
Mostanra a Semmelweis Egyetemen is megteremtődött a színvonalas fizetős ellátás feltételrendszere, szervezési, pénzügyi háttere - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Róbert, a Semmelweis Egészségügyi Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az árbevétel alapján felállított éves rangsorban a magánszolgáltatók között már a 15. lenne az egyetem által tulajdonolt privát ellátó. A többéves biztosító múlttal rendelkező cégvezetővel beszéltünk arról is, hogy a gyakorlatban hogyan működik egymás mellett párhuzamosan az egyetem különböző klinikai épületeiben a közfinanszírozott és a privát betegellátás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szigorú felügyelete és engedélyei mellett, valamint az egyetemi infrastruktúra bérlése közepette, amiért a kft. százmilliós nagyságrendű bérleti díjat fizet. Kovács Róbert felhívta a figyelmünket egy új trendre is: kiemelt szolgáltatóként szerződtek le a magyar piacon aktív nagy magánbiztosítóval, az így biztosított betegek ennek következtében már komplexebb ellátáshoz is juthatnak a privát szektorban. Ez egy újfajta versenyelőny a Semmelweis Egészségügyi Kft oldalán.