A nemzetgazdasági miniszter a mai napon kezdeményezte a miniszterelnöknél Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár tisztségéből való felmentését - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A döntés hátterében az áll, hogy az NGM vasárnapi boltzárral kapcsolatos jelentésében a Portfolio ábráját forrásmegjelölés nélkül vette át. A tárca ezért utóbb elnézést kért.
Amennyiben jelenlegi formájában fogadják el a parlament oldalán található, az állami projektértékelőkre vonatkozó törvénytervezetet, akkor azzal leállhat az összes, már folyamatban lévő, cégek számára kiírt uniós pályázat értékelése is és az eredményhirdetés valószínűleg több hónappal későbbre csúszna. Az új projektértékelési rendszer elsősorban a legnépszerűbb, erősen túligényelt vállalati K+F-pályázatokat érintené, hiszen hírek szerint eleve ezek "megrostálását" célozza, de közben lehet, hogy mindezt más céges pályázatok eredményhirdetése is megsínyli. A változás egyébként megnehezítheti a kormány által megcélzott 2048 milliárd forintnyi uniós támogatás idei kifizetését, igaz lényeges, hogy a törvénytervezethez csütörtök délutánig még lehet módosító javaslatokat benyújtani.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette 7 oldalas jelentését a tavaly márciusban bevezetett vasárnapi boltzár hatásáról, amelyet a kormány a hétfői ülésén tárgyalt meg. A Varga Mihály nevével ellátott, április 11-i dátummal megjelent dokumentumban egy érdekességet is kiszúrtunk, mondjuk nem is volt nehéz. A jelentés harmadik oldalán megtaláltuk a Portfolio rendszeresen használt, kiskereskedelmi forgalmat bemutató grafikonját. Sajnálatos, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy másolta be anyagába a Portfolio saját ábráját, hogy az általunk készített ábrán egyetlen dolgot változtatott meg: amatőr paint-es megoldással leszedte a Portfolio-t, mint forrást.
Update: az NGM frissítette a dokumentumot, kicserélték a Portfolio által készített ábrát egy saját grafikonra.
Adótitok az az információ, hogy az 542 milliárd forintnyi növekedési adóhitel-igénylésből mekkora a legnagyobb egyedi társasági igény. A Nemzetgazdasági Minisztérium tehát nem hajlandó általános részleteket elárulni az idei évtől bevezetett intézkedésről, ami rendkívül előnyös az adóoptimalizálásban gondolkodó cégek számára. Az offshore-botrány miatt azonban változhat a széljárás.
Létezik Magyarországon egy megtakarítási termék, amelyet igen durva kritikákkal illetnek: sokak szerint rendkívül drága, az ügyfelek számára nehezen hozzáférhető és alacsony nettó hozamot termel, a termék szolgáltatója és a nevében eljáró ügynökök pedig csak a szerződések megkötésében érdekeltek, azok ápolásában nem. Európa-szerte születnek olyan szabályozói intézkedések, amelyek ezeket a megtakarítási célú életbiztosításokat igyekeznek az ügyfelek számára is barátságosabbá tenni, apró pofonoktól kezdve gyakorlatilag a piac teljes megsemmisítéséig mindenféle eszközzel próbálkoznak a szabályozók. Magyarországon több, gyengédebb pofonon keresztül igyekszik az MNB és a kormány az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepcióval ügyfél-, és EU-konformmá tenni ezeket a megtakarításokat. Összeszedtük, hogy eddig mit tudunk a koncepcióról, illetve mire készülhetnek az ügyfelek és az ügynökök.
A Tesla Motors és a többi autógyártó tőzsdei szereplése között erős kontraszt van a Model 3 bemutatása óta. A szkeptikusok persze elintézhetik annyival a dolgot, hogy ez a napok óta tartó kedvezőtlen tőkepiaci hangulattal magyarázható elsősorban. De tényleg ennyiről van szó csupán? Nem vagyunk benne biztosak, abban viszont igen, hogy az új Tesla-modellt több százezren rendelték meg az első héten, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat árfolyama történelmi csúcsára erősödjön.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
Kicsit túltolta a mai öndicsérő sajtótájékoztatóját a Nemzetgazdasági Minisztérium, így kerülhettek bele olyan mondatok, amelyeken csak mosolyogni lehet. Az ipari adat szokásos hurráoptimista kommentárja szintén nem tanúskodik jó ütemérzékről.
Teljesítményének jelentős ingadozása miatt a hazai mezőgazdaság kibocsátásának változása érdemben befolyásolja a GDP alakulását. Az ágazat uniós összevetésben is kiemelkedő volatilitásának hátterében az időjárási körülményeknek való erős kitettség, illetve termelékenységi és versenyképességi elmaradások állnak. Az állattenyésztés és a magasabb hozzáadott értékű termelésre is lehetőséget adó növényi kultúrák jelentőségének növelése, a birtokszerkezet mérethatékonysági lehetőségeinek kihasználása, a termelő eszközök és agrárképzés javítása egyaránt mérsékelheti a mezőgazdasági teljesítmény volatilitását, támogatva a hazai gazdaság középtávú növekedését.
A gyorsan növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek, valamint a nagy jegybankok látszólag reménytelen küzdelme, hogy erőt leheljenek az inflációba és a gazdasági növekedésbe, radikális megoldási javaslatok előtérbe kerüléséhez vezettek. Az emberek részére folyósított feltétel nélküli alapjövedelem, illetve a helikopterpénz elmélete - bár sok ellenzője akad - egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közgazdászok körében. Egy részletes keretrendszer kidolgozásával - szigorú szabályokat szem előtt tartva - elméletileg lehetséges lenne egy olyan rendszer kiépítése, ahol a fenti két elmélet párhuzamosan, egymást kiegészítve valósulna meg. Az persze nem valószínű, hogy rövid időn belül olyan világban élhetünk, ahol a jegybankok azért fizetnek nekünk, hogy elköltsük a pénzt, érdemes azért megvizsgálni, hogy miért nem annyira szürreális ez az elképzelés.
Április 6-án szerdán kell Magyarországnak átutalnia másfél milliárd eurót az Európai Bizottság számára, ezzel a 2008 őszén megkötött nemzetközi hitelcsomag utolsó részletét is visszafizetjük. A megállapodásra azért volt szükség, mert a válság idején teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, így enélkül a forrás nélkül valószínűleg csődbe mentünk volna, emellett még évekig élveztük az EU és az IMF által nyújtott olcsó finanszírozás előnyeit. Mostanra viszont nagyot fordult a világ, gond nélkül vissza tudtuk fizetni a teljes lehívott összeget, ráadásul ma önerőből olcsóbban bocsát ki Magyarország állampapírt, mint a hitelcsomag kamata. Egyébként a lehívott hitel nagy része adósság típusú finanszírozást szolgált, vagy a költségvetés hiányát fedezte, vagy a lejáró állampapírokat fizettük belőle vissza. Emellett jutott még pénz például a Mol 25 százalékának megvételére és a tartalékok növelésére.
Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.
Februárhoz hasonlóan márciusban is 26 új uniós pályázati felhívás került meghirdetésre, közel 443 milliárdos keretösszeggel, illetve összesen 306 új nyertes jelent meg a hivatalos pályázati oldalon, akik összesen 411 milliárd forintnyi támogatást nyertek el - derül ki a Portfolio havi pályázati összesítőjéből. Ez azt jelenti, hogy már közel 886 milliárdnyi megítélt támogatásról beszélhetünk, ami csaknem a duplája a múlt havi 474 milliárd forintos összegnek. A meghirdetett pályázatok összege összesen 4615 milliárd forint, azaz a teljes hét éves ciklusra tervezett összeg közel 60 százalékát már meghirdették. A kifizetések még csak 17 milliárd forint környékén járnak, ami csak a 1,92%-át teszi ki a megítélt 886 milliárd forintnak.
Csak látszat, hogy a hazai magánberuházások kis megingás után újra emelkedő pályára álltak. Az állami fejlesztéseket kiszűrve a beruházási adatokból jól látható, hogy a versenyszféra állóeszköz-felhalmozásai másfél éve süllyedő pályán vannak, az utolsó negyedévben pedig ez a tendencia még inkább erősödött. A magánszektor amortizáción felüli beruházásai régiós összevetésben is alacsonyak. Az aggregált számokat néhány évig még megmenthetik az uniós források, ám ha a hitelezés és a működőtőke-beáramlás nem kezd élénkülni, a növekedési kilátásaink nagyon borússá válhatnak.
Hamarosan véget ér a nagy kártyatársaságok egyeduralma a kereskedelem és a bankok közötti tranzakciók lebonyolításában. Ezzel egy 28 milliárd eurós piac hasad kisebb szeletekre, ami a díjak csökkenésével járhat. Júniusig minden uniós banknak fel kell készülnie arra, hogy nyitott webes felületeken keresztül közvetlenül kommunikáljanak a kereskedőkkel. Ez előrevetíti azt is, hogy a jövőben minden netes tranzakciónkban a legkisebb díjat felszámoló bankkártyánkkal fizessünk.
Ma hajnalban Elon Musk kiállt a fél világ elé és egy laza 20 perces prezentáció után bemutatta a Tesla Model 3-at. Igazság szerint hozott ajándékot meg nem is, az első impulzusok alapján egy valóban formás, sok földi jóval felszerelt autót láthattunk, amelynek a legfontosabb paraméterei hajszálnyival ugyan, de rendre meghaladták a korábbi ígéreteket. Az induló ár már szélesebb tömegeket késztethet arra, hogy ne csak álmodjanak az elektromos autózásról és ezt a belső felindulást még tovább erősíti a gyártó azzal az ígéretével, hogy rohamléptekben fogja fejleszteni töltőhálózatát. Ezek együttesen elegek lehetnek ahhoz, hogy a Tesla valóban felpörgesse az eladásait és életben tartsa a befektetők növekedési sztoriba vetett hitét. Ahhoz viszont az új modell gyanúsan kevés lesz, hogy felrázza az iparágat és méginkább felgyorsítsa az átmeneti időszakot a világban.
Bartha Lajos megerősítette azt az értesülésünket, hogy a Girónál már vizsgálják, hogy a Magyarországon kibocsátott kártyákkal belföldön történő tranzakciókat egy magyar állami rendszerben számolhatják el. A cél egy olcsóbb, és a jelenleginél gyorsabb elszámolás biztosítása lenne. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatóját az NGM készpénzkorlátozó terveiről, a pénzforgalom fontosabb várható változásairól és az azonnali átutalási rendszerről is megkérdeztük.
Elon Musk állta a szavát, a Tesla Motors legújabb modelljét tényleg március 31-én mutatják be, ahogy azt korábban megígérte. Persze az esemény előtt mi sem bírtunk magunkkal. Igyekeztünk összegyűjteni minden információt, amelyet a cég menedzsmentje elárult, illetve azokat a találgatásokat és elképzeléseket, amelyek a közelmúltban megjelentek a Model 3-al kapcsolatban. A tét ugyanis hatalmas. Ha a Teslának sikerül előrukkolnia egy elfogadható hatótávolságú, kifejezetten formás elektromos autóval, azzal komoly lépést tehet a saját céljainak elérése felé és felrázhatja az egész iparágat.
Hétköznapi ésszel nehezen felfogható, összesen 500 milliárd forintos leírást és értékvesztést hajtott végre tavaly egy negyedév alatt a Mol. Bár nem néztük végig egyesével a kezdetektől a magyar tőzsdei cégek beszámolóit, hasonlóra jó eséllyel nem volt még példa a budapesti tőzsde történetében. Lehet persze ilyenkor azt mondani, hogy az iparágban ez most nem kirívó, meg hogy a leírások pénzmozgással nem járó tételek, vagy hogy ez már a múlt, ideje előre nézni, a mérleg tisztul, az árfolyamok később megfordulhatnak, meg hasonlókat. Próbáltuk mi is túltenni magunkat rajta, de végül nem tudtunk elmenni úgy a téma mellett, hogy külön ne emlékezzünk meg róla. Úgy gondoljuk, részvényesként is hiba lenne, ha könnyedén átsiklanánk felette, hiszen az 500 milliárd forint múltban befektetett valódi pénz, nem valami játékzseton, aminek egy része végérvényesen is elveszett!
A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.
Elemzésünk főbb üzenetei:
Drágának találod a banki költségeket? Nem vagy elégedett az ügyfélszolgálattal? Nincs kedved a bankban várakozni?...
A német munkaerő-kölcsönzés piaci volumene 2023-ban 32,9 milliárd euróra csökkent, de a 25 legjobb munkaerő-kölcsönző...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
És mit nyer vele Ukrajna?
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
