Önmagában egyébként nem tűnik kifejezetten magasnak a magyar adósságráta uniós összevetésben, hiszen az EU-28 átlagos GDP-arányos mutatója 88 százalék fölött alakult 2014-ben. Sőt, az eurózónás még ennél is magasabb volt: 94 százalékot ütött tavaly. Régiós összevetésben viszont már rosszul nézünk ki, és éppenséggel ez a kontrollcsoport a releváns számunkra. A lengyelek és a csehek rátája 50 százalék alatt volt tavaly, míg a szlovákoknál is éppen csak néhány százalékkal 50 fölött.
A magyar államadósság mérete tehát továbbra is jóval rosszabb képet fest, mint a környező országoké, különösen, ha figyelembe vesszük annak a korábban taglalt sérülékeny szerkezetét is. Jó hír viszont, hogy az adósságrátánk jövőbeli kilátásai szerintünk sokat javultak.
Úgy kalkulálunk, hogy amennyiben a nominális GDP növekedése (nagyjából a gazdasági növekedés és infláció összege) eléri a 3,5 százalékot, akkor csökkenni tud az adósságráta. Mindehhez persze az is kell, hogy a forint ne gyengüljön tovább.
Éppen ezért összességében továbbra sem gondoljuk, hogy nagyon dinamikus lenne az adósságcsökkenés. Inkább csak lassú ereszkedést mutathat az adósságpálya, amit váratlan események felmerülésekor akár kisebb év végi kozmetikázással simíthat a kormányzat.
A mérsékelt csökkenéssel kapcsolatos nézetünket alapvetően osztja egyébként az Európai Bizottság is. Noha ők az adósságszimulációs elemzéseik alapján arra jutottak, hogy az államadósságunk nem csökken majd annyira, hogy védelmet nyújtson a kedvezőtlen sokkok ellen. Ezért viszonylag nagy bizonytalanságok mellett, a magyar adósságpálya alakulását ők így látják a jövőben:A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ