Mi a baj a Nagykörúttal? - Így lenne megmenthető Budapest ikonikus útvonala

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A Nagykörút utoljára 1996-ban esett át átfogó felújításon,

azonban a karbantartás hiányának és az ad hoc beavatkozásoknak köszönhetően az érintett közterületek ma tragikus képet festenek. A töredezett burkolatok, hiányzó faveremrácsok, tönkrement utcabútorok, kidőlő pollerek, kaotikus felfestések, a szabálytalanul a járdára parkoló autók, valamint a bezárt nyilvános illemhelyek látványa a teljes szakaszra jellemzők. A közterek állapotát tovább rontják a gyalogosforgalmat akadályozó, elavult közműszekrények, üresen maradt telefonfülkék és rossz állapotú pavilonok. Azonban az útvonal problémai túlnyúlnak a közterületek általános rendezetlenségén.

Jelentős problémát jelent a történelmi épületállomány helyzete is. A karbantartás és felújítások hiánya miatt az utcai homlokzatok állapota gyakran katasztrofális, az utcai portálok, üzletkirakatok alacsony minősége pedig jelentősen meghatározza a körút megkopott imázsát. A földszinti homlokzatokon nagy számban megjelenő graffitik, a leromlott, sötét kapualjak és árkádok a szubjektív biztonságérzetre is negatív hatással vannak.

Az útvonal gazdasági összképét rontja, hogy az alacsony színvonalú szolgáltatások (diszkontboltok, gsm-ek, pénzváltók) nagyon magas arányban vannak jelen (a kifejezetten alacsony presztízsű üzletek aránya mintegy 15%). A prémium minőségű üzletek nagyon csekély számban vannak jelen és általában a szállodák földszintjein találhatók meg. Északról dél felé haladva egyre gyakoribbak az alacsony, vagy gyenge minőségű üzletek.

Az üres üzlethelyiségek magas száma is kihívást jelent, különösen a Blaha Lujza tértől délre eső szakaszon.

Fontos megjegyezni, hogy az itt koncentráltan megjelenő jelenségek nem egyediek, hanem Budapest valamennyi, a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő kiemelt főútvonalát érintik. A Nagykörút ebben az értelemben egyfajta „urbanisztikai modellként” szolgál, amely jól reprezentálja a budapesti főútvonalak működésének strukturális problémáit. A problémák döntő részét ezért egy egyszeri felújítás önmagában nem oldja meg, mivel ezek sokszor jogszabályi, tulajdonosi és üzemeltetési hiányosságokra vezethetőek vissza.

Üzemeltetési anomáliák

A Fővárosi Önkormányzathoz tartozó utcák, terek üzemeltetése egy szerteágazó céghálón keresztül zajlik. A közterületek tisztántartása, a közlekedési infrastruktúra fenntartása, a zöldfelületek kezelése és a közvilágítás mind eltérő intézmények hatáskörébe tartoznak, amelyek között esetleges az együttműködés. Bár a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) több közszolgáltató céget fog össze, a gyakorlatban a különböző ágazatok közötti koordináció mégis hiányzik, amit fokoz az állami és kerületi illetékességű funkciók sokfélesége is.

A Nagykörút esetében az egyik központi probléma, hogy a Fővárosi Önkormányzat üzemeltetői között nem jön létre kohézió. A felelősségek széttagoltak, nincs olyan szereplő, aki egységben átlátná az adott közterület működését, egyes részterületekről kataszter sincsen. Nincs SLA (szolgáltatási-szint megállapodás) és megrendelői kontroll sem.

A szervezeti és munkaerőhiány problémái mellett az alulfinanszírozottság is jelentős problémát képez. A fővárosi közterületfenntartás akut forráshiánnyal küzd, melyet a folyamatos kormányzati megszorítások tovább erősítenek.

Vegyük fel a versenyt a plázákkal: Az üzletutcák és a főutcamenedzsment szerepe

Gyakori tévhit, hogy a plázák megjelenésével a hagyományos főutcák (Budapesten a Rákóczi útra és a Nagykörútra szoktak hivatkozni) végérvényesen versenyhátrányba kerültek, és kiüresedésük elkerülhetetlenné vált,

holott megfelelő fejlesztésekkel és üzemeltetési modellel az üzletutcák versenyképes alternatívát tudnak nyújtani, ehhez viszont biztosítani kell a plázákhoz hasonló komfortfokozatot.

Számos nyugat-európai város az 1950-es és 1960-as években még az autóforgalom kiszolgálását helyzete előtérbe, de már a 60-as évek végétől elindultak a gyalogosbarát és forgalomcsillapító intézkedések. Ennek eredményeként a belvárosok ismét a fogyasztás központjaivá váltak. A siker kulcsa a magas színvonalú közterületek és az üzletek minőségének fejlesztése, hiszen a vásárlókörnyezetet erősen befolyásolják olyan tényezők, mint a karbantartás, a megfelelő fényviszonyok, a biztonságérzet és a tisztaság. Egy jól működő főutca nemcsak a városrész hanyatlását állíthatja meg, hanem új munkahelyeket is teremt, és magasabb státuszú közönséget vonz be.

A 2005-ös Vital Cities konferencián hat kulcsfontosságú tényezőt azonosítottak, amelyek elengedhetetlenek egy versenyképes üzletutca működéséhez:

• megfelelő üzleti mix,
• vonzó környezet és könnyű megközelíthetőség,
• összehangolt nyitva tartás,
• jó közbiztonság,
• közös márkaépítés, PR és marketing,
• eseménymarketing tevékenység.

Ezeknek a feltételeknek a teljesítéséhez elengedhetetlen egy integrált főutcamenedzsment létrehozása, amely a városrehabilitáció egyik hatékony eszköze lehet.

A sikeres főutcamenedzsment megvalósításához olyan szervezeti struktúra szükséges, amely nemcsak a működtetési feladatokat látja el, hanem ösztönzi az együttműködést az érintettek között is. Az önkormányzatok ebben kulcsszereplők lehetnek, hiszen politikai és tervezési hatóságként, valamint projektintegrátorként is funkcionálnak.

Hazai és nemzetközi példák főutcák sikeres revitalizációjára

Önkormányzati ingatlangazdálkodás, mint a gazdaságélénkítés eszköze

A magyar önkormányzati helyiséggazdálkodás jelentős fejlesztési potenciált hordoz magában, ugyanakkor csak ritkán használják városfejlesztési projektekkel együttműködve.

Az XI. kerületi Bartók Béla úton a kulturális vállalkozásokat támogató bérleti díjkonstrukciónak köszönhetően a városrész gazdasági fejlődése látványosan felgyorsult.

2009-ben új rendeletet fogadtak el, amely jelentősen megemelte a nem lakás célú ingatlanok bérleti díjait, miközben a kulturális funkciókat betöltő vállalkozások kedvezményes feltételeket kaphattak.

A szabályozás egy differenciált számítási rendszert is tartalmazott, amely figyelembe vette az üzleti profil preferenciáját, a homlokzatfelújításhoz való hozzájárulást és az utcai kitelepülésekhez kapcsolódó kedvezményeket. A fejlesztés részeként az önkormányzat a BME hallgatóinak bevonásával portálfelújítási terveket készíttetett, hogy ösztönözze az üzletportálok megújulását.

A Nagykörút egyes szakaszain viszonylag nagy számban fordulnak elő önkormányzati üzlethelyiségek és sok közülük üresen áll. Mivel az ingatlanok a kerületi önkormányzatok tulajdonában vannak, ehhez szoros együttműködésre és a jogszabályi környezet harmonizációjára lenne szükség az érintett felek között.

Forgalomcsillapítás, közterület-humanizálás

A közlekedési konfliktusok és következményükként fellépő környezeti problémákat felismerve több város különböző beavatkozásokkal keresi az ideális megoldást akár közterületeik átalakításával, vagy forgalomcsökkentéssel közlekedési módváltásra sarkallva a városlakókat.

Madrid fő belvárosi sugárútjának, a Gran Vía-nak a humanizálása összhangban zajlott a belváros forgalomcsökkentésével.

A Madrid Central projekt keretében megtiltották a szennyező besorolású gépjárművek belépését a kiemelt belvárosi zónába.

Ezek közül a lakosok, valamint az áruszállítók autói képeznek kivételt, valamint eseti engedély kiváltására van lehetőség behajtási díj megfizetése mellett.

A forgalomcsillapítással párhuzamosan a közterületek is megújultak. A fejlesztések keretében a Gran Vía járdáinak szélessége több, mint a duplájára nőtt egy-egy forgalmi sáv megszüntetésének köszönhetően. A megnövekedett gyalogosfelületek lehetőséget adtak 89 talajkapcsolatos fa elültetésére, valamint közel 150 új köztéri pad és számos köztéri installáció elhelyezésére. A keresztmetszeti átalakítást követően 1-1 buszsáv és egy tempo 30-as forgalmi sáv kapott helyett. A sikeres revitalizáció érdekében a környező utcákat is gyalogosbarát szemlélettel alakították át, valamint a nagyobb terek is átfogó felújításon, zöldítésen estek át.

A Nagykörút esetében a 2020-ban kialakított, eleinte ideiglenesnek szánt kerékpáros infrastruktúra jelentősen lecsökkentette az útvonal autós áteresztőképességét az északi szakaszon, mérsékelve az átmenőforgalmat. Azonban ez nem járt a környezeti és szolgáltatási színvonal megújulásával.

Közösségépítés és kommunikáció

A sikeres városmarketing és az identitásnövelő, placemaking tevékenységek szerves részét képezik a hazai és külföldi revitalizációs projekteknek.

A II. kerületi Margit-negyed projekt esetében a kommunikáció középpontjában a városrész önálló karakterének a megalkotása állt.

A bevezető kampány részeként az üres önkormányzati ingatlanok kirakatára nagyméretű matricákat helyeztek el, a helyi vállalkozók pedig Margit-negyed logóval ellátott ajtómatricákat kaptak. Egy másik akció keretében „Margit-negyed arcai” címmel portrésorozatot készítettek a környék lakóiról és vállalkozóiról.

A közösségépítés jegyében társasházi programot indítottak, amely lehetőséget biztosított mikropályázatokra, például a belső udvarok megszépítésére. Egy üres önkormányzati helyiségben megnyílt a Margit-Negyed Nappali, a negyed közösségi találkozóhelye.

A placemaking tevékenység a Nagykörút esetében kiemelten fontos lehet, hiszen jelenleg az útvonal lesajnált jelzővel bír.

Ingatlanfejlesztés

A közterület-fejlesztések gyakran nagyszabású ingatlanfejlesztésekkel együtt, átfogó projektek részeként valósulnak meg. 

Írországban, Cork városában az önkormányzat aktív szerepet vállalt a belváros funkcióbővítő fejlesztéséhez szükséges magántőke bevonásában.

Ennek köszönhetően több magas színvonalú ingatlanfejlesztés valósult meg a térségben, miközben a beruházásokkal párhuzamosan, a piaci szereplőkkel együttműködve, megújították a környező belvárosi közterületeket, ezzel bővítve a kereskedelmi és rekreációs célú területek kínálatát.

Az esettanulmányokban azonosított ingatlanfejlesztések másik célterülete a társasházak pályázati úton való felújítására irányul, melyek kiemelt szerepet játszanak a minőségi utcakép megteremtésében is.

A németországi Lipcse városában a Georg Schwarz Strasse rehabilitációjának keretén belül három kritikus beavatkozási területet azonosítottak, ahol a társasházak anyagi támogatást kaphattak homlokzatfelújításra. Ezen felül létrehoztak egy pénzügyi alapot, amely az üzlethelyiségek és portálok megújítását támogatta.

A Nagykörút esetében kiemelten fontos az épületállomány, azon belül is az utcai homlokzatok és üzletportálok fejlesztése, hiszen azok alacsony színvonala jelenleg dominánsan meghatározza a terület minőségét.

Együttműködési stratégiák

Egy hosszú távon is sikeresen működő főutcához elengedhetetlen egy hatékony működési környezet létrehozása mind a belső szervezet, mind a különböző stakeholderekkel (érintettekkel) való hatékony együttműködés érdekében.

Ennek egyik formája lehet egy Business Improvement District (BID) létrehozása, mely egy meghatározott városi területet jelöl ki, ahol a vállalkozások az önkormányzattal közösen finanszíroznak fejlesztéseket és szolgáltatásokat az üzleti környezet javítása érdekében.

Ennek számos gyakorlati példája létezik. A New York-i Broadway midtown-i szakaszának üzemeltetését három körzetre osztották fel. A BID-ek finanszírozása elsősorban a helyi vállalkozások tagdíjaiból, egyes közterületek koncessziós bevételeiből, az utcabútorok által biztosított reklámfelületekből és a szervezett eseményekből származik. Sikerüket az Önkormányzattal kialakított hatékony szervezeti együttműködés, valamint vezető márkákkal és cégekkel kialakított partnerségek erősítik.

A BID-ek felelősek a kiemelt közterületek üzemeltetéséért, az újonnan kialakított rekreációs célú köztereken pedig ingyenes illemhelyeket, információs táblákat, valamint székeket, napernyőket és könyvespolcokat helyeznek ki a látogatók számára. Rendszeresen szerveznek köztéri rendezvényeket és marketingkampányokat a terület népszerűsítése érdekében. A közbiztonságot alkalmazott biztonsági őrökkel erősítik, akik közvetlen kapcsolatban állnak a rendőrséggel is.

A BID modell a Nagykörút revitalizációjában is alkalmazható lehet, különösen a főváros forráshiányának ismeretében. A közterek üzemeltetésének piaci szereplőkkel való megosztása, valamint a stakeholderek finanszírozási hozzájárulása lehetővé teheti, hogy a revitalizáció költséghatékonyan és fenntartható módon valósuljon meg.

Public art és kultúra

A városközpontok hagyományosan az innováció és a művészetek színterei. A köztéri műalkotások lehetőséget teremtenek a tér és az emberek közötti kapcsolatok elmélyítésére, ezért az urbanisztikában gyakran alkalmazott eszköznek számít.

A Lengyelországi Lodz városában az Ulica Piotrwska közterületi felújítása során számos közterületi művészeti installációt alakítottak ki.

Ezzel párhuzamosan elindult egy tűzfalfestmények létrehozását célzó program, valamint az egykori piactéren levegő-installációkat is kihelyeztek. Ezen felül kialakították a Lodz-i „hírességek sétányát”, ahol kiemelkedő lengyel rendezők és színészek kaptak emlékkövet.

A kulturális élet felpezsdítése érdekében elindult az azóta évente megrendezésre kerülő városi fényfesztivál, ahol az épületek homlokzatait különböző lézerfényekkel világítják meg egy látványos showműsor keretében. Ezen felül rendszeresen megrendezésre kerül a Songwriter Lodz Festival, melyben jazzkoncertekkel színesítik az utca életét.

A megoldás kulcsa: Helyi gazdaságfejlesztési stratégia

A fentebb összegzett szempontok mentén - egy tágabb kutatási programba illeszkedve - az alábbiak szerint mutatunk be egy helyi gazdaságfejlesztési stratégiát a Nagykörút számára. Az akcióterv a Fővárosi Önkormányzat jelenlegi fejlesztési elképzeléseiből kiindulva határoz meg egy komplex cél- és eszközrendszert, amely öt tematikus célterületet, részcélokat és kilenc beavatkozási területet azonosít, melyekhez külön-külön specifikus eszközrendszer is társul.

A beavatkozási területek

• Ingatlangazdálkodás

A Nagykörút egyes szakaszain viszonylag nagy számban fordulnak elő önkormányzati üzlethelyiségek és sok közülük üresen áll. A helyiségek összehangolt, tematikus hasznosítása lehetőséget teremthet az útvonal szolgáltatási környezetének a fejlesztésére. Mivel az ingatlanok a kerületi önkormányzatok tulajdonában vannak, ehhez szoros együttműködésre és a jogszabályi környezet harmonizációjára lenne szükség az érintett felek között, valamint megfelelő kommunikációra azért, hogy egyrészt a privát tulajdonosok is minél inkább kövessék a tervezett fejlődési pályát, másrészt pedig, hogy a kereslet, és az azt kielégítő üzletek, szolgáltatók is azonos célrendszerben gondolkodjanak. A stratégiai célok elérése érdekében a pályázati kiírásokban ajánlott meghatározni azokat a funkciókat, amelyek a szolgáltatásmix javítását szolgálják.

• Kereskedelemfejlesztés

A negyed gazdasági életének újra pozicionálásához kulcsfontosságú, hogy olyan intézkedések valósuljanak meg, amelyek elősegítik a magas hozzáadott értékű vállalkozások megjelenését. Ehhez olyan üzemeltetési és jogszabályi környezetre van szükség, amely katalizálja a magasabb gazdasági potenciállal bíró vállalkozások megjelenését, valamint a meglévő szolgáltatások minősgének a növelését. Egy önkormányzat közvetlenül is hatást gyakorolhat a helyi gazdasági élet fejlesztésére színvonalnövelő támogatásokkal, mentorprogrammal, kedvezményes hitelprogrammal, valamint folyamatos párbeszéddel és közös programok szervezésével.

• Közösség és kultúra

A Nagykörút számos helytörténeti és kulturális értékkel rendelkezik, azonban ezek nincsenek megfelelően bemutatva. A meglévő adottságok kihasználása, valamint a közösségépítés nagyban hozzájárulhat a terület fenntartható fejlődéséhez. A placemaking tevékenységek gerincét képezhetik a különböző köztéri események (pl. Gyere le a körútra! programsorozat, Nagykörúti Advent stb.), interaktív helytörténeti kampányok, társasházakat bemutató séták, köztéri kiállítások, valamint a kulturális szereplők támogatása is.

• Ingatlanfejlesztés és településkép

A Nagykörút sikeres rehabilitációjához elengedhetetlen a mára megkopott történelmi épületállomány célzott felújítása. Ennek érdekében magas keretösszegű társasházi pályázatokat javasolt indítani a körúti házak homlokzatainak, valamint a belső udvarainak a felújítására. A földszinti homlokzatok, kirakatok helyzetének rendezése szintén kulcsproblémát jelent, ezért a helyzet megoldása érdekében javasolt a Nagykörúti portálprogram újbóli elindítása.

• Kommunikáció és marketing

A Nagykörút elsődleges funkciója jelenleg a különböző közlekedési módok segítségével történő gyors áthaladás. Ezt az imázst javítani szükséges és a körutat egy olyan desztinációvá javasolt alakítani, ahova az emberek célzottan érkeznek és szívesen töltenek időt. A sikeres kommunikációhoz elengedhetetlen a megfelelő arculat kialakítása, valamint egy közérthető érthető vízió megalkotása, hogy az ott élők, a vállalkozók és a fővárosiak egyaránt könnyen tudjanak azonosulni a projekttel.

• Közterület-fejlesztés

A közterületi infrastruktúra humanizálása és a közlekedési rendszer átalakítása elengedhetetlen a körút élhetőségének a javítása szempontjából. A cél egy gyalogosbarát, biztonságos és funkcionálisan jól szervezett környezet kialakítása, amely ösztönzi a közösségi életet, fejleszti a helyi gazdaságot és támogatja a fenntartható közlekedési módokat. Egységes, Nagykörút stílusú utcabútorok, kandeláberek és közműszekrények telepítése szükséges, ügyelve arra, hogy a körúthoz kapcsolódó terek is ugyanezt a stílust tükrözzék a közeljövőben.  Minden bódét, pavilont és használaton kívüli köztéri telefonfülkét javasolt eltávolítani.

• Közterületek üzemeltetése

A Nagykörút egységes szemléletű, összehangolt üzemeltetése szükséges. Kiemelten fontos a közterületek karbantartásának folyamatos biztosítása és a kisebb javítások rendszeres elvégzése. A magas szintű karbantartásnak ki kell terjednie az utcabútorokra, zöldfelületekre, közlekedési megállók tisztán tartására, valamint a graffitik eltávolítására is. Ehhez a területen érintett fővárosi cégek összehangolt és koordinált munkájára van szükség.

• Közlekedés

A körút teljes szakaszán célszerű a 2x1 forgalmi sáv bevezetése és a 30 km/óra sebességkorlátozás alkalmazása. A kerékpársávok lehetőség szerint minél hosszabb szakaszon legyenek fizikailag védettek és előzésre alkalmasak. A megmaradt parkolósávok helyén curb menedzsment megközelítéssel egy multifunkcionális berendezési sáv alakítható ki. Itt lehetséges elhelyezni a rakodó helyeket, a mikromoblitási pontokat, az autómegosztó helyeket, a BUBI állomásokat, valamint a társasházak kukáit is az ürítés napján. A közösségi közlekedés vonzóvá tétele érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a villamosmegállók és aluljárók üzemeltetési környezetének a fejlesztésére.

• Menedzsment

A fenntartható és sikeres helyi gazdaságfejlesztési program alapfeltétele a vállalkozói szféra, az önkormányzat és a civil közösségek közötti hatékony együttműködés. Ennek érdekénben javasolt egy fővárosi szintű koordináló szervezet létrehozása. Olyan menedzsmentet szükséges alkalmazni, amely otthonosan mozog az önkormányzat világában és jól kommunikál a piaci szereplőkkel is. A menedzsment feladata a projektben érintett cégek, önkormányzatok és stakeholderek koordinálása, események megszervezése, valamint a folyamatos együttműködések biztosítása.

A Nagykörút revitalizációja egy integrált helyi gazdaságfejlesztési stratégia végrehajtása nélkül kérdéses lehet. A Nagykörút problémái komplexek, ezért egy olyan akcióterv végrehajtására van szükség, amely az urbanisztikai beavatkozásokon felül, nagy hangsúlyt fordít a szolgáltatási környezet fejlesztésére, az épületállomány felújítására, valamint az érintett stakeholderekkel való együttműködésre is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images