Trump vámjai egészen Magyarországig zavarhatják az európai gazdákat

A szerda éjjel bejelentett amerikai vámintézkedések továbbra is sokkban tartják a világot, de az európai autóiparon kívül, különösen megérezheti ezt a kontinens mezőgazdasága is. Bár az EU arra játszik, hogy a válaszintézkedései végre a tárgyalóasztalhoz kényszerítik az USA-t, addig a mezőgazdasági termékek terén szinte egyáltalán nem működnének a viszontvámok.

Míg az USA könnyen találhat új piacokat a főként tömegterméknek számító gyümölcsökből, szójából és diófélékből álló élelmiszerexportjához, addig az EU magas hozzáadott értékű termékeit jóval kevesebb ország polgárai tudják megfizetni, így bár az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen sorra gyűjti az államszövetség új partnerjelöltjeit,

kérdéses, hogy hova lehetne átirányítani, az egyes szektorokban jellemző túltermelést.

Az Európai Bizottság felmérése alapján az Egyesült Államok az EU második legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari exportpiaca az Egyesült Királyság után és Svájc előtt. Az USA-nak eladott termékek az összes export mintegy 13%-át teszi ki, ami 2024-ben nagyjából 25 milliárd eurót – tehát több mint 10 ezer milliárd forintot – jelentett.

Bár az unió rengeteg irányba exportál mezőgazdasági termékeket, az ebből realizált profit leginkább az európai régiókhoz köthető, autentikusságuk miatt is magasabb értéket képviselő termékekhez köthető, így például az olívaolajokhoz, különféle borokhoz, tejtermékekhez vagy szeszes italokhoz.

Ezek rendre jobban teljesítenek az USA-ban mint a helyben készített termékek. Itt volt a legnagyobb növekedést 2023-hoz képest, mintegy 2,5 milliárd dollárral, tehát nagyjából 11 százalékkal nőtt egy év alatt az export. Ennek megfelelően, most

feltehetően számos amerikai gyártó tűkön ülve várja, hogy az április 9-én életbe lépő általános 20%-os vám után, hogy tűnnek el a polcokról európai versenytársaik.

Közülük a legizgatottabbak feltehetően a kaliforniai borászok lehetnek, akik hosszú ideje nyögik a francia, olasz és spanyol borok ár-érték aránybéli dominanciáját. Az USA 2024-ben közel 5 milliárd euró értékben importált bort az EU-ból, ennek majdnem felét Franciaországból, és szintén tetemes részét Olaszországból.

Rajtuk kívül érintett még Spanyolország, Portugália, Németország, Ausztria, de a tokaji és villányi borok miatt némileg Magyarország is. Ráadásul az európai borászok egy része egyébként is túltermeléssel küzd, amit a klímaváltozás mellett, a fogyasztói szokások változása is jelentősen befolyásol.

A helyzet orvosolására nemrég új szabályozási tervezetet nyújtott be az Európai Bizottság, ami többek közt az alkoholmentes borok promotálásával, és a szőlőföldek átmozgatásával próbál új löketet adni a szektornak. Kérdéses, hogy hirtelen sokkhoz milyen sebességgel tudnak a borászok, de például a Francia Bor- és Szeszesital-exportőrök Szövetsége szerint mintegy 800 millió eurós exportvisszaeséssel számolnak.

A borok mellett az égetett szeszek is jelentősen szenvedhetnek a változástól, mivel magasabb alapáruk miatt még szembetűnőbb áremelkedéseket kéne lenyelnie az amerikai fogyasztóknak. Itt a 2,9 milliárd eurós export már kicsivel több mint felét a francia konyakok adták, azonban ez esetben az ír whisky követi őket, a teljes bevétel mintegy 25%-ával.

Írország halmozottan érintett ebben az esetben, mivel az USA-ba irányuló whisky és sör az ország teljes italexportjának 41%-át teszi ki. Ez önmagában hatalmas ütés az amerikai techóriások által adóparadicsomként használt szigetországnak, de az EU válaszlépéseitől függően még súlyosabbá is válhat a helyzet.

A belengetett európai ellenvámoknak jó ideje jelképes tételét képezik az autentikusan amerikai termékekre kivetett 200%-os vámok, melyek közt nevesítve voltak az amerikai bourbon whiskyk is. Ezek említésére persze első pillanattól reszketni kezdtek az ír termelők,

attól tartva, hogy ha az EU ezt is meglépi első körben, akkor Trump gondolkodás nélkül egy akár egy 200%-ot is meghaladó bosszúvámmal válaszol majd.

A vaj miatt is komolyan fájhat az írek feje: az EU 560 millió eurós vajexportjából 500 millióért ők feleltek. Például a hazánkba elvétve elérhető Kerrygold vajak, az ír gazdák szerint már az USA második legkeresettebb márkája. Ez alapján bizonyára távolról sem fontolják a kivonulást, de kérdés, hogy egy mekkora áremelkedést tartanak majd elfogadhatónak az amerikai vásárlók.

Szintén súlyosan érintettek a sajtok, amikből 2024-ben 1,3 milliárd euró értékben importált az USA, főként Olaszországból, Franciaországból, Spanyolországból és Hollandiából. Az olaszok pecorinója különösen kitett, mivel a termelés egyharmadát az Egyesült Államokban értékesítik.

Míg például a görög feta legutóbb megúszta a vámokat, addig a pecorinot már 2019-ben is külön sajtvámmal illette Trump, az akkori áremelkedés hatására mintegy 20%-kal esett vissza az amerikai kereslet. 2020 óta azonban 40%-kal nőttek az előállítási költségek. Mivel a sajtban használt tejnek Szardíniáról kell származnia, jelentős átalakulásokra lehet számítani a sziget bevételeiben is.

A szintén európai címkézésből profitáló olívaolaj esetében Spanyolországot és Olaszországot sújtják leginkább a vámok, mivel 2024-ben mindkét ország 1 milliárd euró körüli értékben exportált az Egyesült Államokba.

Míg az USA termelése elenyésző, addig a spanyol olívaolaj-ipar 6 milliárd eurót ér, és az ország mezőgazdasági exportjának 12%-át teszi ki. Az ő amerikai exportjuk helyére furakodhat be például Törökország vagy Marokkó, akikre csak 10% vám vonatkozik.

Ezeknek a változásoknak azonban pozitív következményei is lehetnek a kelet-európai fogyasztók számára.

Mivel az USA-n kívül kevés az olyan nem telített piac, ami meg tudná fizetni a prémium mezőgazdasági termékek árát, a francia, spanyol és olasz gazdálkodóknak, könnyen lehet, hogy a kelet-európai piacokat kell majd becélozniuk, ahol bizonyos mértékig akarva-akaratlanul alkalmazkodni kell majd az alacsonyabb bérszínvonalakhoz.

Bár más világpiaci utak is elképzelhetőek a számukra, az Európai Bizottság már több ízben megígérte, hogy megvédik az EU piacait azoktól a termékektől, amiket más országok akarnának ideirányítani az amerikai vámok hatására.

Mindenesetre ebben a szektorban is hamar általános hozzáállássá válhat Emmanuel Macron, francia elnök egyre gyakoribb "vásárolj európait!" (buy European!) mantrája, és egyre többen fognak tudatosan is a kontinens termékei mellett dönteni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images