Már 106 millió dollárt buktak az amerikaiak koronavírusos csalások miatt
Körülbelül 106 millió dollárt bukott már az amerikai lakosság a Covid-19 járványhoz köthető csalások miatt – derül ki a Federal Trade Comission adataiból.
Körülbelül 106 millió dollárt bukott már az amerikai lakosság a Covid-19 járványhoz köthető csalások miatt – derül ki a Federal Trade Comission adataiból.
Az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálja, hogy a botrányokkal sújtott német pénzügyi cég, a Wirecard központi szerepet játszott-e egy állítólagos 100 millió dollár értékű bankcsalás-összeesküvésben - értesült a Wall Street Journal. A lap vizsgálatra rálátó forrásai szerint a csalás a marihuána-piachoz köthető.
Egyre több turizmussal kapcsolatos visszaélés ütötte fel a fejét a világban; a csalások annyira elszaporodtak, hogy a brit pénzügyi érdekvédelmi szövetség, a UK Finance még figyelmeztette is a lakosságot, hogy legyenek óvatosak.
A Ginp banki trójai csaliként veti be a koronavírus fertőzöttekről szóló információkat az Android felhasználók hitelkártya adatainak megszerzéséért - derül ki a Kaspersky IT-biztonsági cég közleményéből.
Egy koronavírussal kapcsolatos átverés jelent meg Magyarországon, amelyet más országokban is észleltek már. A kampányban kéretlen levelekkel (spam), illetve hamis webshopokkal támadják a hazai felhasználókat. A csalók arcmaszkokat kínálnak a levelekben, amelyek egy átverős oldalra irányítják a gyanútlan áldozatokat - olvasható az ESET kiberbiztonsági cég közleményében.
A koronavírus-járvány terjedésével párhuzamosan megjelentek azok a rosszindulatú szereplők is a világon, akik pénzt, adatokat, jelszókat akarnak kicsikarni a vírus következményei miatt aggódó emberekből. Online és offline is egyre több kártékony ember próbálja előnyeire fordítani a pánikot, így nagyon óvatosan kell még akkor is eljárnunk, ha egy hivatalosnak tűnő levelet kapunk vagy ha egy statisztikákkal foglalkozó weboldalat látogatunk meg. Megnéztük az öt leggyakoribb átverést, amit olyan emberek hoztak létre, akik a koronavírussal kapcsolatos félelmeken akarnak nyerészkedni.
Egyre több amerikai bankot vernek át az Egyesült Államokban úgynevezett „Frankenstein” személyazonosságokat használva. A csalók felépítenek valósnak tűnő adatokból egy nem létező személyt, majd hitelt vesznek fel a nevében, aztán eltűnnek a pénzzel – írja a CNBC.
Vádat emelt az amerikai ügyészség a BitClub Network nevű kamu kriptopénz-bánya öt üzemeltetője ellen, akik a törvényszéki dokumentumok szerint mintegy 722 millió dollárnyi tőkét gyűjtöttek befektetőiktől – írja az NBC News. A piramisjátékosokról kiderült az is, hogy "ostoba MLM-eseknek" és "idiótáknak" nevezték befektetőiket belső levelezésükben.
Minden tizedik amerikai internetező valamilyen csalás áldozata lesz évente, a legtöbb embert különféle online sémák verik át. A Stanford egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a csalások száma folyamatosan emelkedik ráadásul – 2018-ban mintegy 34%-kal több embert vertek át, mint az előtte való évben. Átlagosan egy áldozat 600 dollárt (kb. 178 ezer forintot) bukik egy átverésen. A Business Insider összeszedte a tanulmány alapján, melyek most a leggyakoribb átverések az interneten - rengeteg ezek közül minket, magyar felhasználókat is fenyeget.
A 2008-as gazdasági világválságot követő évtized emblematikus pénzügyi botránysorozata Amerikában a Theranos-ügy volt. A dollármilliárdos sikkasztás jóval túlmutat önmagán: egyfajta kórtünet, amely jól érzékelteti, mekkora befolyása van az ellenőrizetlen forrásokból dolgozó médiának, és milyen könnyen kijátszható és kihasználható az a fajta üzleti bizalom és befektetői elvárás, ami a startupok korában egy induló vállalkozás iránt mutatkozik. De mit tehet az induló vállalkozások iránt nyitott befektető egy ilyen környezetben, honnan tudhatja, hogy a pénze olyan cégbe kerül, amely stabil alapokon áll, és valós fejlődési potenciállal rendelkezik?
"Fantasztikus hír" a kriptovilág számára: Szingapúr állítólagos pénzügyminiszter-helyettese, Li Hszien Long reggel vártatlanul bejelentette, hogy a világon elsőként hivatalos kriptodevizát bocsátanak ki, ráadásul néhány kattintással, nyomott áron bárki vehet belőle - írja látszólag a BBC. Az elképesztő fejleménnyel csak néhány apró hiba van: a hír kacsa, Szingapúr nem vezet be semmilyen kriptopénzt, a bejelentést megtevő "hírportál" nem a BBC, hanem annak élethű másolata, Li Hszien Long pedig nem a pénzügyminiszter-helyettes, hanem az ország miniszterelnöke.
Házi őrizetben várja az ítélethirdetést a világ legnagyobb virtuális pénzes piramisjátékának, a OneCoinnak a fő pénzmosója, akinek a tárgyalása során kiderült, hogy körülbelül 4 milliárd dollárnyi befektetői vagyont nyúltak le az álkriptopénz szervezői. Bebizonyosodott az is, hogy az előzetes híreszteléseknek megfelelően sosem használt blockchaint a rendszer. A vezérhelyettes is az amerikai hatóságok őrizetébe került, Thaiföldön bujkált. A OneCoin fővezére, Ruja Ignatova üzleti partnerével, a "Kokainbáróként" is emlegetett bolgár maffiavezérrel együtt még mindig menekülőben van. Folyik a OneCoin felszámolása és a felelősök elszámoltatása, de a hatóságok sajnos nagyon lassan haladnak a nemzetközi, rengeteg országot átszövő piramisjáték feltérképezésével.
17 évre lecsuktak egy kínai piramisjátékost, amiért egy hatalmas piramisjátékot szervezett, majd tüntetést indított a piramisjátékával szembeni rendőrségi vizsgálat ellen - írja a Reuters. A sémát egy közhasznú szervezetnek álcázta a csaló, körülbelül hatmillió embert verhetett át.
Facebookos csoport szerveződött egy a jelek szerint ingatlanokban utazó csaló, B. Judit megállítására, akit Bróker Marcsira hajazó elnevezéssel egymás között csak Kéró Juciként emlegetnek. Kéró Juci azt ígérte, ügyfelei 100 százalékos hitellel, önerő nélkül vehetnek spanyol ingatlanokat tengerparti városokban, a becsapottak azonban nem jutottak házhoz, a szolgáltatás 500-1500 eurós díját viszont Kéró Jucitól sosem szerezték vissza - írja a hvg.hu. Van, akitől több ezer eurós önrészt is zsebre tett, és van, akinek céget alapított a nevére, majd a cégnél adótartozást halmozott fel.
Felszámolt a kínai rendőrség egy 10,2 milliárd jüant, azaz mintegy 412 milliárd forintot érő online piramisjátékot Meisan városában. A csalók körülbelül 220 ezer embert vertek át - számol be a Hszinhua.
Teljesen nyílt kriptopénzes piramisjátékot indított egy cég, sőt, bejelentették, hogy a vége az lesz, hogy valaki lenyúlja a befektetők összes pénzét, mégis eddig több mint kilenc millió dollárnyi tőkét gyűjtöttek össze. A népszerűség titka mindössze annyi, hogy (állítólag) nem a séma üzemeltetői nyúlják le a befektetők összes pénzét, hanem valaki a befektetők közül.
Vádat emeltek egy nő ellen, aki 248 embert csapott be és csaknem hetvenmillió forintot csalt ki tőlük kártérítésre és reklámszerződésre hivatkozva - közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.
A Useless Ethereum Tokent (UET) azzal a céllal hozták létre, hogy semmiféle értéket ne képviseljen, amolyan nyílt kriptopénz-átverés legyen. Ez nem egy rosszmájú kijelentés, hanem maga az alkotó nyilatkozott róla így. A kriptopénz-őrület abszurditását jól mutatja azonban, hogy a befektetők megőrülnek érte, a hét eleji durva esést követően ugyanis ma 40%-os pluszban jár az árfolyam.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Questra Worlddel és az Atlantic Global Asset Managementtel kapcsolatos nyomozást. Pedig a két cég nyilvánvalóan piramisjátékként működik: hihetetlen befektetési sztorikkal 300-500%-os éves hozamot ígérnek befektetőiknek, a rendőrség viszont nem talált bizonyítékot arra, hogy bármi törvénytelent csináltak volna Magyarországon. A nyomozati határozat alapján az az érzése lehet az embernek, hogy elsősorban azért döntött így a rendőrség, mert át sem vizsgálták a teljes cégcsoportot. Az MNB gyanúja ellenére csak egy cégbemutató előadásra és a résztvevők vallomásaira hivatkoznak.
Az orosz Duma házelnöke szerint minden joga meglenne
Személyesen vehettünk részt és hallhattunk az akkumulátoros trendekről.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Eközben az ukrán drónok hatalmas veszteségeket okoznak Oroszországnak.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
