Nyitóbeszédében Szűcs Marcell, a Planergy Solutions Kft. ügyvezetője és az esemény szervezője kiemelte, hogy az energiatárolói piacot akadályozó tényezőket három nagy területre lehet lebontani. Ezek az edukáció hiánya, a modern finanszírozási termékek korlátozott elérhetősége, valamint a jogszabályi környezet bonyolultsága, kiemelve, hogy "energiajogász nélkül könnyen el lehet veszni". Előadását azzal a gondolattal zárta, amely a rendezvény során többször is felmerült, miszerint:
Mi a számokban hiszünk.
A nap további részében az energiatárolói piachoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó előadók ismertették saját projektjeiket és véleményüket arról, hogy mit tapasztalnak a mindennapi munkájuk során.
Deme Roland és Konczér Zita, a kereskedelmi ingatlanokkal és irodákkal foglalkozó Adventum szakértői többek között azt emelték ki, hogy az ESG területen szigorodó szabályozásokkal szembesülnek, példaként felhozva az itthon is hatályba lépett ESG törvényt. Ezzel együtt a vállalat célja, hogy a portfóliójukban megtalálható ingatlanjaik többsége rendelkezzen zöld épület tanúsítvánnyal. Emellett nagy figyelmet fordítanak a beépített karbon megoldásokra, a működési kibocsátások csökkentésére, valamint a szerződő felek és beszállítók ESG megfelelésére is.
A program kerekasztal-beszélgetése során a szakértők az energiatárolási piac aktuális kihívásait és lehetőségeit vitatták meg. Zóna Nikoletta, a K&H Bank szenior bankára többek között azt emelte ki, hogy a magyar villamosenergia rendszer telítődni látszik a napelemekkel, ami nagyon egysíkú és ezért diverzifikált, például szélenergia alapú megújuló termelő bővítésekre van szükség. Azt is elmondta, hogy bár az uniós RRF támogatásból épülő vállalati tárolórendszerek - ismertebb nevén METÁROLÓ program - bankképesek, azonban szabályozási kockázatok jelen vannak.
Zóna Nikoletta továbbá három fő szegmenst azonosított a tárolói piacon, amelyek tapasztalatuk szerint finanszírozási igénnyel jelentkeznek: a már említett METÁROLÓ-k, a piacon új trendként megjelenő kolokációs tárolói projektek, valamint a jellemzően visszatáplálás elleni védelemmel kiegészített telepítések.
Hangsúlyozta, hogy a tárolói beruházások finanszírozása egyelőre még nem standardizálható és egyedi döntéseket igényelnek a projektek.
A befektetői szférából érkező Török József, a Kék Bolygó Tőkealapok befektetési igazgatója a beszélgetés során többek között azt jelezte: találkoztak már olyannal, ahol a kockázati tőke egy már pályázati forrásból elindított projektbe lép be, de ez számos kérdést vet fel. Ilyen az az eset, amikor vissza nem térítendő támogatás van a projektben, akkor fontos kérdés, hogy ahhoz milyen követelmények kapcsolódnak és ez hogyan érinti majd az újonnan belépő befektető érdekeit.
Példaként hozta fel, hogy a kockázati tőke befektetők jellemzően 5-7 éven belül szeretnék értékesíteni az üzletrészeiket, ami adott esetben összeférhetetlen lehet a pályázat kiírója által előírt minimum fenntartási idővel, ami a METÁROLÓ esetében éppen 10 év.
Török József azt is kiemelte, hogy ilyen több szereplős, több lépcsős, komplex finanszírozási konstrukciók esetén elengedhetetlen az alapítói, befektetői és banki szempontokat kielégítő, átfogó szerződéses feltételek előzetes egyeztetése. Zóna Nikoletta hozzátette, hogy banki részről nem tapasztalnak problémát a kockázati tőkebefektetőkkel való kapcsolatokban és az ilyen együttműködések szinte mindennapinak számítanak.
Décsi András, a PMG Hungary Kft. vezető pályázati tanácsadója többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évi ínséges időszak után az uniós pályázati piac élénkülni látszik, ami részben azzal is összefügg, hogy vannak záros határidők bizonyos uniós keretek felhasználására. Azt tapasztalja, hogy az elmúlt időszakban meghirdetett kkv támogatások legtöbbje kombinált típusú, tehát kedvezményes kamatozású hitelből és vissza nem térítendő támogatásból áll, ebben pedig nem vár változást. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a korábbi pályázati feltételekhez képest megnövekedtek a kötelezettségek, különösen a benyújtandó dokumentumok, igazolások terén.
Dr. Perlaki Szabolcs, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda társalapítója és ügyvédje a beszélgetés során többek között azt jegyezte meg: azt tapasztalja, hogy az ügyfelek gyakran energiatároló cellahibákból eredő garanciális igényekkel keresik meg őket, amelyek érvényesítése nehézkes, különösen, ha a beszállító vagy gyártó kínai, de éppen ezért erre érdemes előre felkészülni. Emellett rámutatott arra is, hogy a külföldi befektetők számára a magyar adórendszer kiszámíthatatlansága jelentős problémát okoz, mivel az üzleti tervek nem tudják kezelni az adózási előírások változékonyságát, péládul a Robin-Hood adó hirtelen emelését.
A panel zárásaként Győri György, a TOP BRÓKER Kft. ügyvezetője tapasztalatai alapján például arról beszélt, hogy a magyar biztosítási piac kicsi, és önállóan nem képes meghatározni a trendeket. Valószínű, hogy az energetikai típusú biztosítások is a nemzetközi trendeket fogják követni, nem pedig diktálni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
