Újabb csalási módszer került napvilágra: egy olvasónkat a booking.com egyik szállásadójának nevében környékezte meg egy csaló, arra kérve, hogy adja meg a bankkártyaadatait a foglalás megtartásához. A gond csak azzal volt, hogy a szállás már ki volt fizetve, így értelemszerűen gyanús volt, hogy miért kérik még egyszer a kártyaadatokat.
Négy év börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki kihasználta a Tesla fizetési rendszerének kiskapuját, és öt csúcskategóriás modellt szerzett meg 560 ezer dollár értékben ingyen, majd hármat eladott belőlük - számolt be a MarketWatch.
Telefonos csalókat tartóztatott le a bíróság, akik milliókhoz jutottak többeket félrevezetve - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t közleményben a Veszprém Vármegyei Főügyészség.
Kicsalták az adatait, kiürítették a számláját, de ez sem volt elég: online hitelt vettek fel egy banki ügyfél nevében, és azt is ellopták - számolt be az RTL egy csalóknak áldozatul esett nő történetéről.
Az MNB központi, ügyfélszolgálati, illetve az emlékpénzeket forgalmazó lakossági pénztári telefonszámainak időleges másolásával telefonálnak ismét csalók magánszemélyeknek. Egy-egy bank állítólagos problémájára hivatkozva ígérnek jegybanki segítséget, valójában azonban a beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét akarják megszerezni. Az MNB nem keres meg ügyfeleket ilyen ügyekben, s büntetőfeljelentést tesz, a megkárosított állampolgároknak is célszerű a rendőrséghez fordulni - írja az MNB közleményében.
A Revolut egy új, ingyenesen elvégezhető tanfolyamot tett elérhetővé az alkalmazásban. A kurzus célja, hogy felvilágosítsa az ügyfeleket a csalásokról, illetve különböző eszközöket és technikákat bocsásson a rendelkezésükre, amelyekkel megvédhetik a pénzüket - olvasható a Revolut közleményében.
Több mint tizenegyezer év börtönbüntetésre ítélték Törökországban csütörtök este a Thodex nevű kriptotőzsdét megalapító férfit, aki ügyfelei befektetéseit ellopva elmenekült az országból - jelentette a török média.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 14 milliós bírságot szabott ki három cégre, amiért tudatosan megtévesztették az üdülési joguktól megszabadulni kívánó, gyakran idős fogyasztókat. A nemzeti versenyhatóság ismételten fokozott odafigyelésre és megfontoltságra figyelmeztet minden üdülési jog-tulajdonost.
A fiatalabbakat célozzák meg a csalók, kihasználva a nehéz gazdasági helyzetet: a résztvevőket arra buzdítják, hogy adják meg a bankszámlaadataikat, ezzel közreműködve a pénzmosásban egy kis részesedésért cserébe – írja a Financial Times.
Idős embereket megkárosító csaló ellen emeltek vádat Balassagyarmaton, a sértettek által bejelentett kár mintegy 9,5 millió forint - közölte a Nógrád Vármegyei Főügyészség kedden az MTI-vel.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat arra figyelmeztet, hogy a bankszámláik, illetve bankkártya adataik megszerzésére specializálódott csalók újabb módszerrel próbálkoznak. A csalók magukat a rendőrség munkatársainak kiadva tévesztik meg a gyanútlan áldozatokat - olvasható az NVSZ hivatalos Facebook-oldalán.
Nagyot emelkedett az elektronikus pénzforgalomban elkövetett csalások száma az elmúlt időszakban, különösen az adathalász visszaélések szaporodnak és az ügyfelek megtévesztése, manipulációja terjed szélsebesen a csalók körében. 2023 első negyedévében már 4 milliárd forint feletti összeget lovasítottak meg az ügyfelektől, és a kár jelentős részét is ők állják. Ugyan az elektronikus pénzforgalom ennek ellenére összességében biztonságosnak mondható, de a probléma egyre nagyobb méreteket ölt. Mutatjuk a részleteket.
Összes megtakarítását kicsalta egy háromgyermekes anyukától egy férfi, aki egy amerikában élő, francia származású, sikeres vállalkozónak adta ki magát – írja a Daily Star.
Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította - olvasható az MNB közleményében.
Jó napot kívánok, az OTP Banktól telefonálok azért, mert banki biztonsági rendszerünkben azt látjuk, hogy Ön megpróbált az elmúlt percekben 78-78 ezer forintot három egymás utáni alkalommal is kiutalni a számlájáról, és le akarjuk ellenőrizni, hogy valóban Ön próbálta-e végrehajtani ezeket a gyanús tranzakciókat – ezzel indította a hívást csütörtökön délután a magát az OTP Bank munkatársának kiadó hölgy egyik gazdasági elemző kollégánk felé a 06-1-488-87-27-es budapesti vezetékes számról. Aztán a fordulatos, egyre gyanúsabb telefonhívás vége az lett, hogy egy férfi csaló rávágta a telefont a kollégánkra, ő ugyanis rájött a furfangos átverési kísérletre, amibe extrém gyanús módon az Államkincstár informatikai biztonsági irodáját is belekeverték. Az eset sok más mellett azért is tanulságos, mert rengeteg magyar lakossági magánszemélynek van az Államkincstárnál lakossági állampapírja az értékpapírszámláján, így a bankszámla-tulajdonosok mellett ők is igencsak pórul járhatnak, ha bedőlnek a csalóknak, hiszen az általuk javasolt pár lépéssel el tudnak jutni odáig, hogy az összes megtakarításunkat ellopják.
Egy londoni bíróság elítélte egy brit forex cég vezetőjét, aki a befektetői pénzéből egy 50 millió fontos piramisjátékot épített, az elsíbolt pénzből pedig luxuséletét finanszírozta - számolt be Reuters.
A Santander Bank egyik ügyfelének 60 000 fontját szerezte meg egy csaló, aki a bank csalásért felelős vezetőjének, Chris Ainsley-nek adta ki magát - írja a Finextra.com. Hasonló, telefonos csalási esetekkel itthon is rendszeresen találkozni.
A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség vádat emelt két férfi ellen, akik az úgynevezett unokázós csalás módszerével közel húszmillió forintot szereztek meg egy idős sértettől - derül ki a Pest Vármegyei Főügyészség közleményéből.
Apróhirdetésekkel trükköző szélhámosok, telefonos adathalászok, ál banki ügyintézők, piti csalárd adománygyűjtők és kiterjedt piramisjátékot építő bűnözők: számos olyan recept létezik, amellyel a csalók a magyarok bankszámláit akarják megcsapolni. Sajnos a keserű valóság az, hogy egyre sikeresebben: az MNB statisztikái szerint 2022-ben 3,5-szer több pénzt, mintegy 9 milliárd forintot csaltak ki ehhez hasonló módszerekkel a banki ügyfelektől többnyire átutalásokon keresztül, kártyás csalásokkal pedig további bő egymilliárd forintot tüntettek el. Összeszedtük az utóbbi hónapok virális csalási módszereit és ügyeit.
Napokkal ezelőtt felkerült a közösségi médiába egy felvétel, amin az látható, hogy ukrán katonák megfélemlítenek egy kisgyerekével utazó anyukát. A videó annyira felkapottá vált a médiában, hogy még az orosz külügyminisztérium hivatalos Twitter-fiókján is megosztották. A felvétel geolokációs ellenőrzését követően azonban kiderült, valójában egy orosz hamis zászlós műveletnek lehettünk szemtanúi.