Elfogadtatatlannak nevezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magas januári inflációt és új eszközök bevetését lengette be. 2025 januárjában éves alapon 5,5 százalékot ért el az infláció mértéke, havi alapon pedig 1,5 százalékos növekedést mutatott. A januári adatok alapján az élelmiszerek inflációja éves alapon 6 százalék volt, a háztartási energia ára 0,2 százalékkal emelkedett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint Nagy Márton miniszter mai nyilatkozata az élelmiszerárstopra vonatkozott, nem pedig az üzemanyagárakra - írja az atv.
Kedden egyedül a dízel árában lesz változás, írja a holtnakoljak.
Reagált lapunk megkeresésére az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) miután Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter egy Facebook-bejegyzésban belengette az újabb árstopot Magyarországon. Az árstopról is szó lesz a Retail Day 2025 konferencián.
Jöhetnek újra az árstopok? - tette fel a kérdést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán. A bejegyzés alapján úgy tűnik, hogy a kabinet újra az árszabályozás eszközéhet nyúlna, miután megint emelkedik az infláció Magyarországon.
Az elmúlt napokban fordulatot láthattunk a hazai üzemanyagok árában, nagyot esett a benzinnek és a dízelnek is a jegyzése. A kedvező áralakulást a piaci folyamatok is segítették, de a kormányzat félreérthetetlen kommunikációja is arra sarkallja az üzemanyagpiaci szereplőket, hogy amennyire lehet, tartsák alacsonyan az árakat. Adódik a kérdés: hogy állunk most a régióban, már nem túl drága a magyar benzin? Milyen veszélyek leselkednek a piacra, amik mentén ismét elindulhat a drágulás?
Horvátországban pénteken életbe lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti - írta a Jutarnji List című horvát napilap.
A horvát kormány kibővítette az árkorlátozott alapvető termékek listáját, hogy fokozza a lakosság védelmét az infláció hatásaival szemben. Az új lista összesen 70 terméket (30 korábbi és 40 új) tartalmaz, köztük alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket - számolt be a Croatia Week.
Megállás nélkül drágul a benzin a hazai töltőállomásokon, csak idén közel 20 forinttal kell már többet fizetni az üzemanyag literéért. A meredek áremelkedés hátterében több ok is meghúzódik, ráadásul a legfontosabb drágító tényezők kifejezetten a hazai piacot érintik. Adódik a kérdés: mégis miért drágult így meg a hazai benzinár, és mi a helyzet a régióban? A szomszédos országokban jobb a helyzet?
A korábbi évekhez képest a 2024-es viszonylag nyugodtan telt a hazai üzemanyagpiacon: persze voltak összezördülések a piaci szereplők és a szabályozók között és itt-ott az ellátásbiztonság kérdése is felmerült, de végső soron senki nem kiáltott benzinárstopot, nem kellett karácsonykor a kígyózó kocsisorokat nézni és azt sem írták elő a kutakon, hogy ponotsan hány litert is tankolatunk az autónkba. Könnyen lehet azonban, hogy egyfajta "vihar előtti csendként" fogunk visszaemlékezni 2024-re, idén ugyanis több viharfelhő is összegyűlt a beninkutak felett, amelyek hatására valósággal felrobbanhat a benzin ára Magyarországon.
A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) jogi útra tereli a Mol 2022-es piaci magatartását érintő ügyét, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elutasította a részletes versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását. Az FBSZ alelnöke, Gépész László megerősítette a hírt, de további részleteket egyelőre nem kívánt közölni. A GVH a folyamatban lévő bírósági eljárásra hivatkozva tartózkodott a kommentártól - tudósított a Népszava.
A kormány nemrég eltörölte a kötelező akciózást és vele együtt megszűntek azok a speciális szabályok is, amelyek a korábbi árstopos termékekre vonatkoztak. Ezt követően az érintett 8 termék ára növekedett havi bázison, amely kiváltotta a kabinet nemtetszését és versenyhatósági eljárást helyezett kilátásba. Most megnéztük, hogy az európai uniós árakkal összevetve hogyan is változott az árstopos termékek ára és milyen hatást váltott ki a magyar kormány beavatkozása a szabad piacba.
Sérti a szabad versenyt, és aránytalan is az a magyar szabályozás, amely arra kötelezte a kiskereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság a magyar állammal szemben a SPAR Magyarország által indított perben. A per tárgya az árstop szabályozás miatt kiszabott bírság volt, amely magasabb árukészletet írt elő az árstop miatti vásárlói roham kielégítése érdekében. Az ítélet a csütörtöki Kormányinfón is szóba került, amelyre reagált is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az eseményről szóló élő tudósításunk itt olvasható. A Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy reakciót.
A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.
Váratlanul nagyot gyorsult az infláció Magyarországon, hiszen a Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 3,9% helyett 4,1%-ra gyorsult éves alapon a pénzromlás üteme júliusban a KSH adatai szerint, a júniusban mért 3,7%-os ráta után. A jelek szerint a kötelező akciózás megszűnése után néhány árstopos termék ára kilőtt, de az üzemanyagoknál is érdemi drágulás alakult ki, az üdülési szolgáltatásoknál pedig nagyon jelentős volt az áremelkedés, ami a szolgáltatás inflációt is jócskán felfelé húzta. Az alapfolyamatokat jobban megragadó inflációs mutatók is érzékeltetik, hogy jelentős az infláció gyorsulása: az éves maginflációs mutató 4,7%-ra, a negyedéves évesített mutató szezonálisan kiigazítva 6,9%-ra ugrott. Utóbbira május előtt egy évig nem volt példa. Kérdés, hogy ilyen folyamatok mellett egyelőre haladhat-e tovább az MNB a kamatvágások útján, és ha igen, milyen gyakorisággal.
Tavaly nyáron, a rögzített árak eltörlésével párhuzamosan bevezették a hatóságilag elrendelt árakat, azonban a kormány az infláció mérséklődésére hivatkozva július elején visszavonta az intézkedést. A Lidl Magyarország adatai alapján viszont még mindig intenzíven keresik a vásárlók a kedvezményes termékeket, ezért az áruházlánc továbbra is fenntartja az akciókat.
Mi kell az árak csökkentéséhez?
Így gondolkodhat Donald Trump?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A BRICS-tagság felé fordul az ország az EU-csatlakozás elhúzódása miatt.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
