A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.
Váratlanul nagyot gyorsult az infláció Magyarországon, hiszen a Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 3,9% helyett 4,1%-ra gyorsult éves alapon a pénzromlás üteme júliusban a KSH adatai szerint, a júniusban mért 3,7%-os ráta után. A jelek szerint a kötelező akciózás megszűnése után néhány árstopos termék ára kilőtt, de az üzemanyagoknál is érdemi drágulás alakult ki, az üdülési szolgáltatásoknál pedig nagyon jelentős volt az áremelkedés, ami a szolgáltatás inflációt is jócskán felfelé húzta. Az alapfolyamatokat jobban megragadó inflációs mutatók is érzékeltetik, hogy jelentős az infláció gyorsulása: az éves maginflációs mutató 4,7%-ra, a negyedéves évesített mutató szezonálisan kiigazítva 6,9%-ra ugrott. Utóbbira május előtt egy évig nem volt példa. Kérdés, hogy ilyen folyamatok mellett egyelőre haladhat-e tovább az MNB a kamatvágások útján, és ha igen, milyen gyakorisággal.
Tavaly nyáron, a rögzített árak eltörlésével párhuzamosan bevezették a hatóságilag elrendelt árakat, azonban a kormány az infláció mérséklődésére hivatkozva július elején visszavonta az intézkedést. A Lidl Magyarország adatai alapján viszont még mindig intenzíven keresik a vásárlók a kedvezményes termékeket, ezért az áruházlánc továbbra is fenntartja az akciókat.
Vége a kötelező akciózásnak a boltokban és sokan attól tartanak, hogy ez majd felgyorsítja az inflációt. Ezek a félelmek azonban nem megalapozottak éppen azért, mert az intézkedésnek az infláció leszorításában sem volt túl nagy jelentősége.
Napokon belül megszűnik a kötelező akciózás rendszere. A kormány szerint eljött az ideje annak, hogy kivezessék az intézkedést, miután elérte a célt. Vámos György közgazdászt kérdeztük arról, hogy milyen hatással játhat a kötelező akciózás vége.
A héten péntektől tovább csökkennek a hazai üzemanyagárak - írja a holtankoljak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnapi értékelése szerint az üzemanyagkereskedők eleget tettek a kormány kérésének, a hazai piacon forgalmazott benzin- és dízel ára elérte a szomszédos országok áraiból képzett referenciaértéket. Továbbra is közelről figyeli a kormányzat az üzemanyagpiaci folyamatokat, ezért elemzésünkben megnézzük, hogy az Európai Bizottság legfrissebb adatai alapján jelenleg hol helyezkedik el a régiós mezőnyben a magyar benzin és dízel.
Szerda délután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Karmelita Kolostorban nyilatkozva bejelentést tett a kormány üzemanyagárakat érintő döntéséről. Értékelése szerint az üzemanyagkereskedők eleget tettek a kormány kérésének, a hazai piacon forgalmazott benzin- és dízel ára elérte a szomszédos országok áraiból képzett referenciaértéket.
Két hetes ultimátumot adott a kormányzat a hazai üzemanyagpiaci szereplőknek, ez alatt az idő alatt a régiós középmezőnybe kell eljuttatni a magyar benzint és a dízelt. A Mol már meg is tette az első nagy lépést, mindkét terméknél 10-10 forinttal csökketette a kiskereskedelmi árrését, ezt a piac többi szereplője is nagyjából lekövette. A kormányzat a múlt héten a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos relatív árcsökkenés szükségességét jelezte, ami a benzinkutak hasznának visszavágásával valósulhat szerintük meg: felmerül a kérdés, hogy hogyan is alakulhat a kisebb, független benzinkutak nyeresége abban az esetben, ha valóban megtörténik az árrés összehúzása? Megéri az új környezetben üzemeltetni a kutakat? Mi a nagy veszélye a piaci folyamatokba való belenyúlásnak? Eljön a „benzinkutak bosszúja"?
Tovább csökken a benzin és a gázolaj ára szerdán - írja a holtankoljak. De milyen tényezők is határozzák meg az üzemanyagok árát?
Az Európai Bizottság adataira támaszkodva a KSH heti rendszerességgel fogja közzétenni a saját régiós üzemanyagár-rangsorát péntekenként, ami azért fontos, mert ez a statisztika fogja az alapját adni egy esetleges kormányzati beavatkozásnak az üzemanyagpiacon. A hivatal módszertanának torzító hatásai miatt mi is elvégezzük a regionális összehasonlítást, a számításba vett országok köre azonban azokra korlátozódik, amelyek valós alternatívát nyújthatnak a hazai autósok számára, ha túl drágának találnák a benzint a magyar kutakon. Vajon mekkora a különbség a két módszertan által kalkulált régiós átlagárak között, és mennyire tér el ezektől a hazai üzemanyagár?
A szerdai kormányülést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a kabinet döntött arról, hogy kéthetes ultimátumot adnak az önkéntes árcsökkentésre a piaci szereplőknek. Ha ez nem lesz eredményes, ismét szabályozni fogják az üzemanyagárakat.
Élesedett a KSH régiós üzemanyagár-összehasonlító rendszere, ami alapján elmondható, hogy a benzin és a dízel esetében is jócskán a régiós középmezőny felett alakulnak a hazai árak. Nagy Márton már jelezte is, hogy a friss adatok ismeretében a jövő héten a kormány össze fog ülni és vizsgálni fogja a kérdést, hogy szükséges-e beavatkozni az üzemanyagpiacon. A nemzetgazdasági miniszter egyebek mellett az újbóli árbefagyasztást sem vetette el - adódik a kérdés, hogy ha valóban erre kerülne a sor, akkor az milyen formában valósulna meg? Hogyan lehet tanulni a múlt tapasztalataiból, milyen probémákat szült a korábbi benzinárstop? Milyen egyéb megoldások léteznek az árak leszorítására?
Jövő héten ül össze a kormány, hogy döntsön az üzemanyagárak letöréséről, mivel régiós összehasonlításban felfelé lógnak ki a magyarországi benzin- és gázolajárak – ismertette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A politikus elmondta, hogy egy új üzemanyagárstop sincs kizárva.
Ismét jelzett az üzemanyagpiac szereplőinek a nemzetgazdasági miniszter: a régiós középmezőnybe kell tartozniuk a hazai áraknak, ha ez nem valósul meg, akkor be fog avatkozni a kormány. Adódik a kérdés: hol áll most a magyar benzin és dízel a környező országok áraihoz képest? Kezdhetünk félni, visszatér a benzinárstop réme?
A holland áruházlánc, a Spar panaszt nyújt be az EU-nak a magyarországi különadó miatt – írja a Financial Times.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Olajraktárt ért támadás az éjjel.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
