Reagált lapunk megkeresésére az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) miután Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter egy Facebook-bejegyzésban belengette az újabb árstopot Magyarországon. Az árstopról is szó lesz a Retail Day 2025 konferencián.
Jöhetnek újra az árstopok? - tette fel a kérdést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán. A bejegyzés alapján úgy tűnik, hogy a kabinet újra az árszabályozás eszközéhet nyúlna, miután megint emelkedik az infláció Magyarországon.
Az elmúlt napokban fordulatot láthattunk a hazai üzemanyagok árában, nagyot esett a benzinnek és a dízelnek is a jegyzése. A kedvező áralakulást a piaci folyamatok is segítették, de a kormányzat félreérthetetlen kommunikációja is arra sarkallja az üzemanyagpiaci szereplőket, hogy amennyire lehet, tartsák alacsonyan az árakat. Adódik a kérdés: hogy állunk most a régióban, már nem túl drága a magyar benzin? Milyen veszélyek leselkednek a piacra, amik mentén ismét elindulhat a drágulás?
Horvátországban pénteken életbe lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti - írta a Jutarnji List című horvát napilap.
A horvát kormány kibővítette az árkorlátozott alapvető termékek listáját, hogy fokozza a lakosság védelmét az infláció hatásaival szemben. Az új lista összesen 70 terméket (30 korábbi és 40 új) tartalmaz, köztük alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket - számolt be a Croatia Week.
Megállás nélkül drágul a benzin a hazai töltőállomásokon, csak idén közel 20 forinttal kell már többet fizetni az üzemanyag literéért. A meredek áremelkedés hátterében több ok is meghúzódik, ráadásul a legfontosabb drágító tényezők kifejezetten a hazai piacot érintik. Adódik a kérdés: mégis miért drágult így meg a hazai benzinár, és mi a helyzet a régióban? A szomszédos országokban jobb a helyzet?
A korábbi évekhez képest a 2024-es viszonylag nyugodtan telt a hazai üzemanyagpiacon: persze voltak összezördülések a piaci szereplők és a szabályozók között és itt-ott az ellátásbiztonság kérdése is felmerült, de végső soron senki nem kiáltott benzinárstopot, nem kellett karácsonykor a kígyózó kocsisorokat nézni és azt sem írták elő a kutakon, hogy ponotsan hány litert is tankolatunk az autónkba. Könnyen lehet azonban, hogy egyfajta "vihar előtti csendként" fogunk visszaemlékezni 2024-re, idén ugyanis több viharfelhő is összegyűlt a beninkutak felett, amelyek hatására valósággal felrobbanhat a benzin ára Magyarországon.
A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) jogi útra tereli a Mol 2022-es piaci magatartását érintő ügyét, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elutasította a részletes versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását. Az FBSZ alelnöke, Gépész László megerősítette a hírt, de további részleteket egyelőre nem kívánt közölni. A GVH a folyamatban lévő bírósági eljárásra hivatkozva tartózkodott a kommentártól - tudósított a Népszava.
A kormány nemrég eltörölte a kötelező akciózást és vele együtt megszűntek azok a speciális szabályok is, amelyek a korábbi árstopos termékekre vonatkoztak. Ezt követően az érintett 8 termék ára növekedett havi bázison, amely kiváltotta a kabinet nemtetszését és versenyhatósági eljárást helyezett kilátásba. Most megnéztük, hogy az európai uniós árakkal összevetve hogyan is változott az árstopos termékek ára és milyen hatást váltott ki a magyar kormány beavatkozása a szabad piacba.
Sérti a szabad versenyt, és aránytalan is az a magyar szabályozás, amely arra kötelezte a kiskereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság a magyar állammal szemben a SPAR Magyarország által indított perben. A per tárgya az árstop szabályozás miatt kiszabott bírság volt, amely magasabb árukészletet írt elő az árstop miatti vásárlói roham kielégítése érdekében. Az ítélet a csütörtöki Kormányinfón is szóba került, amelyre reagált is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az eseményről szóló élő tudósításunk itt olvasható. A Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy reakciót.
A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.
Váratlanul nagyot gyorsult az infláció Magyarországon, hiszen a Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 3,9% helyett 4,1%-ra gyorsult éves alapon a pénzromlás üteme júliusban a KSH adatai szerint, a júniusban mért 3,7%-os ráta után. A jelek szerint a kötelező akciózás megszűnése után néhány árstopos termék ára kilőtt, de az üzemanyagoknál is érdemi drágulás alakult ki, az üdülési szolgáltatásoknál pedig nagyon jelentős volt az áremelkedés, ami a szolgáltatás inflációt is jócskán felfelé húzta. Az alapfolyamatokat jobban megragadó inflációs mutatók is érzékeltetik, hogy jelentős az infláció gyorsulása: az éves maginflációs mutató 4,7%-ra, a negyedéves évesített mutató szezonálisan kiigazítva 6,9%-ra ugrott. Utóbbira május előtt egy évig nem volt példa. Kérdés, hogy ilyen folyamatok mellett egyelőre haladhat-e tovább az MNB a kamatvágások útján, és ha igen, milyen gyakorisággal.
Tavaly nyáron, a rögzített árak eltörlésével párhuzamosan bevezették a hatóságilag elrendelt árakat, azonban a kormány az infláció mérséklődésére hivatkozva július elején visszavonta az intézkedést. A Lidl Magyarország adatai alapján viszont még mindig intenzíven keresik a vásárlók a kedvezményes termékeket, ezért az áruházlánc továbbra is fenntartja az akciókat.
Vége a kötelező akciózásnak a boltokban és sokan attól tartanak, hogy ez majd felgyorsítja az inflációt. Ezek a félelmek azonban nem megalapozottak éppen azért, mert az intézkedésnek az infláció leszorításában sem volt túl nagy jelentősége.
Napokon belül megszűnik a kötelező akciózás rendszere. A kormány szerint eljött az ideje annak, hogy kivezessék az intézkedést, miután elérte a célt. Vámos György közgazdászt kérdeztük arról, hogy milyen hatással játhat a kötelező akciózás vége.
A héten péntektől tovább csökkennek a hazai üzemanyagárak - írja a holtankoljak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnapi értékelése szerint az üzemanyagkereskedők eleget tettek a kormány kérésének, a hazai piacon forgalmazott benzin- és dízel ára elérte a szomszédos országok áraiból képzett referenciaértéket. Továbbra is közelről figyeli a kormányzat az üzemanyagpiaci folyamatokat, ezért elemzésünkben megnézzük, hogy az Európai Bizottság legfrissebb adatai alapján jelenleg hol helyezkedik el a régiós mezőnyben a magyar benzin és dízel.
Szerda délután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Karmelita Kolostorban nyilatkozva bejelentést tett a kormány üzemanyagárakat érintő döntéséről. Értékelése szerint az üzemanyagkereskedők eleget tettek a kormány kérésének, a hazai piacon forgalmazott benzin- és dízel ára elérte a szomszédos országok áraiból képzett referenciaértéket.
Két hetes ultimátumot adott a kormányzat a hazai üzemanyagpiaci szereplőknek, ez alatt az idő alatt a régiós középmezőnybe kell eljuttatni a magyar benzint és a dízelt. A Mol már meg is tette az első nagy lépést, mindkét terméknél 10-10 forinttal csökketette a kiskereskedelmi árrését, ezt a piac többi szereplője is nagyjából lekövette. A kormányzat a múlt héten a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos relatív árcsökkenés szükségességét jelezte, ami a benzinkutak hasznának visszavágásával valósulhat szerintük meg: felmerül a kérdés, hogy hogyan is alakulhat a kisebb, független benzinkutak nyeresége abban az esetben, ha valóban megtörténik az árrés összehúzása? Megéri az új környezetben üzemeltetni a kutakat? Mi a nagy veszélye a piaci folyamatokba való belenyúlásnak? Eljön a „benzinkutak bosszúja"?
Tovább csökken a benzin és a gázolaj ára szerdán - írja a holtankoljak. De milyen tényezők is határozzák meg az üzemanyagok árát?
Április 2-től jönnek az új tarifák.
Szerinte még korai erről beszélni.
Szanaá térségében csapódtak be a bombák.
Kormányközeli cégek kerültek célkeresztbe.
Rogozsin szenátor szerint csak katonai erővel győzhet Oroszország.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
