Élelmiszerárstop: érdekeset lépett a Lidl
Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó tartós élelmiszerekre vonatkozóan mennyiségi korlátozást vezet be februártól a Lidl Magyarország – szúrta ki laptársunk, a Pénzcentrum.
Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó tartós élelmiszerekre vonatkozóan mennyiségi korlátozást vezet be februártól a Lidl Magyarország – szúrta ki laptársunk, a Pénzcentrum.
A kereskedő minden lehetőséget meg fog ragadni, hogy csökkentse a veszteségét – mondta a Portfolionak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a hatósági árak februári bevezetésével kapcsolatban. A probléma ugyanis az, hogy a beszerzési árak egyes esetekben már magasabbak, mint a tavaly október 15-i kiskereskedelmi ár, amire vissza kell csökkenteni az érintett termékek árát. Neubauer Katalin arra figyelmeztet, hogy felerősödhet az import is. Szerinte nem érdemes nagy árzuhanásra számítani.
Már csak néhány nap, és kezdődik a 3 hónapig tartó árstop a boltokban. Könnyen lehet, hogy a kereskedők az érintett termékek esetében a legolcsóbbat fogják csak árulni – hogy elkerüljék a veszteséget –, ugyanis csak a korábbi mennyiség biztosítására kötelezik őket, a korábbi márkák árusítására nem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az egyes alapvető élelmiszerekre kiterjedő hazai ármaximálás a február–április havi inflációt várhatóan 0,2-0,4 százalékponttal mérsékli. Ez valamelyest kisebb mértékű csökkenés, mint amit Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója vár a lépéstől.
Egyes élelmiszerek árának a befagyasztásáról döntött a kormány. Ilyenre még nem volt példa az elmúlt 30 évben, amióta piacgazdaság működik. Braunmüller Lajos és Hornyák József, a Portfolio elemzői mondják el, hogy mi várható az árstop miatt. Mire számíthatnak a termelők, a beszállítók, a láncok? Ki járhat jól és ki veszíthet? Mennyire segít visszaszorítani az inflációt? Ezekről is beszélünk a podcastban.
Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy hat élelmiszertermék esetében avatkoznak be a termékek árába, azokat minden boltban vissza kell vinni az október 15-én jellemző szintre. A rendelet részletei pénteken jelentek meg a Magyar Közlönyben.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent az infláció decemberben Magyarországon, ráadásul ezért elsősorban az élelmiszerek 8 százalékos drágulása volt felelős. Ez pedig már rávilágíthat annak okára, miért jelentett be a héten hét termék esetében is árstopot a kormány.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az infláció ellen harcolna a kormány.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
