Mire készül a kormány a hazai építőiparban?

Messziről nézve egy dinamikus gazdasági növekedésre kellene számítanunk, hiszen az azt fékező tényezőknek vége. Ehhez képest

az elmúlt tíz negyedévből hatban a magyar gazdaság visszaesett.

Úgy tűnik, megint lecsúsztunk a növekedési pályáról. Hogy miért történt ez, arról részletesen beszélt Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője.

Erősebb keresleti kínálati korlátok és szűkebb gazdaságpolitikai mozgástér, ciklikus és strukturális problémák. A növekedési kihívás egy része bizalmi probléma, az üzleti és fogyasztói bizalom is zuhant.

Nehéz éveken van túl az építőipar is, nagyon alacsony a lakásépítések száma és ez nem idén fog növekedésnek indulni. Ezzel együtt a feldolgozóipari beruházások is visszaestek. Az építőipar munkatermelékenysége sem fejlődött az elmúlt 15 évben Magyarországon, a rendelésállományban még mindig óvatos kivárás jellemző, és továbbra is sok a kockázat.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség feladata, hogy FDI formában különböző befektetéseket hozzon Magyarországra. Hogy hogyan segíti a befektetésösztönzés az építőipart, arról Joó István, a HIPA vezérigazgatója beszélt. Elmondta, hogy 2024 egy kifejezetten nehéz év volt a világgazdaságban,

a működőtőke mennyisége az elmúlt 5 évben egyszer sem érte el a 2019-es szintet. Az elmúlt időszak legnagyobb vesztese Európa volt.

A magyar befektetésösztönzés eredményeit ismertetve hozzátette, hogy tavaly 77 beruházási projektről állapodtak meg, majd a befektetésösztönzés irányai kapcsán a potenciális térségekről beszélt.

A TSZSZ, azaz a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv elmúlt 11 évét ismertette Koós Gábor, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője, aki a kérelmek peremfeltételeinek ismertetéséről, illetve a 2025 január 31-én életbe lépett új ügyrend változásairól is beszélt. Kiemelte, hogy

a TSZSZ-hez forduló kérelmek legnagyobb aránya (44%) alvállalkozói megkeresés volt tavaly, jellemzően nem megfelelő kifizetés miatt.

Nem meglepő módon a legtöbb esetszám és volumen Budapestet érintette, de erős volt a Balaton környéki vitatott esetek száma is. Az elmúlt években a kérelmek vitatott összege is jelentősen emelkedett.

Az építőiparból ma 148 ezer ember él Magyarországon. Az építőipar termelési értéke folyóáron még tavaly is nőtt, de a termelőiár-index növekedése év/év alapon 2022 óta jelentősen csökkent.

Az ingatlanfejlesztők számára legalább másfél évvel korábban már látni kell a pozitív folyamatokat, hogy elkezdjék a fejlesztést.

A lakásügy lehet a pozitív kitörési pont, de látjuk, hogy

tavaly csak 13 ezer lakás épült, és idén ennél is kevesebb épülhet

- mondta el előadásában Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Hogy mit kellene csinálni, hogyan lehetnénk hatékonyabbak, arról részletesen is beszélt a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy a nemzeti átlaghoz képest erősebben növekedtek az építőipari bérek, de a versenyszféra átlagát még így is csak 75-80 százalékban éri el.

Radványi Gábor, a Futureal főépítésze arról beszélgetett a panel résztvevőivel, hogy máshogy lenne célszerű megszervezni az építőanyaggyártást, de például

máshogy kell fejlesztői oldalról is hozzáállni az épületeinkhez, ha a jelenlegi világunkat fent akarjuk tartani.

A panel során szó volt a legizgalmasabb építészeti projektekről, a fejlesztők és tervezők együttműködési lehetőségeiről, valamint a hatékonyságról és fenntarthatóságról.

Szabó Tamás János, a Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervező építésze és társtulajdonosa arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e lelke egy épületnek elmondta, hogy lehet lelkük, de a kérdés az, hogy meddig.

A lélek egy visszhang, ami addig fog élni, amíg a közönség hallja azt.

A probléma az, hogy túl nagy a zaj, és nem biztos hogy ezt mindenki hallja.

Dr. Reith András PhD, a Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar tudományos főmunkatársa, az ABUD Advanced Building & Urban Design CEO-ja kiemelte, hogy

elhibázott finanszírozási szemlélet az, ami most például a rossz minőségű lakásépítéseket hajtja.

A demográfia nem indokolja, illetve nem fognak a fiatalok sem könnyebben lakáshoz jutni. Nem indokolt, hogy új épületek létesüljenek, a meglévők felújítása lenne inkább a kívánatos.

Csillag Katalin, a 3h Építésziroda alapítója pedig arra világított rá, hogy

elsőként az életvitelünkkel, a gazdaságunkkal kellene valamit kezdeni, hogy ne a klímaváltozási szakadék felé tartsunk.

A meglévő épületeknél a felújításon kellene gondolkodni, a bontási anyagok újrahasznosításán. Egy gyökeres váltás kell az életünkben, és az építőiparban egyaránt.

Óriási szerep hárul a hazai építőipar hatékonyabbá tétele terén az építőanyagokra, azok innoválására, környezeti terhelésére, költséghatékony előállítására, szállítására, felhasználhatóságára. Hol tartunk ezen az úton? - tette fel a kérdést Orosz Bence, a Terc Kft. termékfejlesztési igazgatója.

Az innováció és a hatékonyság sok lehetőséget tartogat, vannak az új termékek, de ez akár a moduláris építészet terén is megjelenhet.

Nominál és reálértéken egyaránt lejjebb mentek az anyagárak a tartósan zsugorodó megrendelésállomány miatt, így különös kihívás a fejlesztések teljesítése. Mindeközben folyamatosan jelen van a versengő import

- hívta fel a figyelmet Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke.

Ha például a téglát nézzük, ott

már mindenféle szigetelőanyagokkal kitöltött téglák léteznek, aminek a hőszigetelés terén van nagy szerepe, de a fenntarthatóság miatt is fontos.

A beépített anyagok CO2-lábnyomát is hamarosan nézni fogják, ebben is jelentős fejlesztések vannak - hangsúlyozta Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja.

Mi legutóbb a panel építési módokat gondoltuk újra egy olyan módszerrel, amivel kiváltható az állványozás. Emellett

a CO2-lábnyom kapcsán a cement és a betonacél a két legfontosabb tétel, itt az egyik lehetőség, hogy kevesebbet használunk fel ezekből, a másik pedig, hogy a cement CO2-lábnyoma valamilyen módon alacsonyabb lesz.

Mi ez utóbbin tudunk változtatni - világított rá Csukás Zoltán, a PREbeton Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A hatékonyság a logisztika oldaláról is megfogható.

Korábban gigantikus mennyiségeket raktároztak az építőanyagokból, ez mára teljesen megváltozott.

Régebben a logisztikai költség 10 százalék volt, ma ez 20-25 százalékot tesz ki. A kiegészítő bányajáradék miatt előfordul, hogy egy piaci szereplő Vác helyett Szlovákiából hozza a cementet, ami nem egy jó irány. Az viszont pozitív, hogy a magyarországi építőanyagok felhasználását ösztönzi a kormány - tette hozzá Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Hogy alakult az elmúlt két év és mi várható az előttünk álló időben a lakásépítések terén? Mi várható a kivitelezési költségeknél? Mik a kormány részéről a keresleti, kínálati ösztönző elemek? - kérdezte a szakértőket Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatója, az IFK alelnöke.

2024 második felében nagyon dinamikus keresletnövekedést tapasztatunk, eljött a trendforduló, és mi is új projekttel készülünk - mondta el Uzsoki Máté, a SunDell operatív vezetője és résztulajdonosa, aki

a kivitelezési költségek stabilizálódásának jeleit látja.

A felfutás a lakásárakban is megmutatkozik, országosan is kétszámjegyű az áremelkedés, Budapesten közelebb a 20 százalékhoz, mint a 10-hez, de a lakásépítési számokban ez még nem látszik.

A mostani felfutást az ide érkező megtakarítástömeg vezérli, ezért kérdéses, hogy ez meddig marad fenn

- tette hozzá Banai Ádám PhD, MRICS, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója.

A lakóingatlan-projektek volumene kiemelkedik az ingatlanpiacon belül is, nagyon sok megkeresést kapunk. A bankrendszer korábban sem állt le a projektek finanszírozásával, de most egy érdemi boomot látunk, a keresletet most nem kell különösebben támogatni.

2025-2026-ban a kereslet még kitart, annál tovább nem látunk, de egyelőre a kínálatban is van tér a növekedésre

- világított rá Nagy Gergely, az OTP Bank vállalati régióvezetője.

A kormánynak több ösztönzője is van, a legtöbb támogatás használt lakásra is vonatkozik, a falusi CSOK kimondottan a vidéki térségeket támogatja, de

az 5 százalékos áfa is fontos, amit mintegy 42 ezer ingatlan esetében vették már igénybe.

A finanszírozási oldalon elindult a CSOK Plusz, de a lakásépítések növeléséhez további programra volt szükség, így került képbe a lakhatási tőkeprogram, melynek hatására optimálisan akár 30 ezer új ingatlan vagy kollégiumi férőhely készülhet el. A 300 milliárdos program akár 1500 milliárd forintot is megmozgathat. Emellett az önkéntes nyugdíjpénztárak lakáscélú felhasználása említhető. A lakhatási tőkeprogram nem csak új, hanem akár meglévő projektek átvételére is alkalmas, így nemcsak évek múlva, hanem akár már hamarabb is lehetnek hatásai - tette hozzá Papp Roland, az NGM - Lakáspolitika Fejlesztési Főosztály főosztályvezetője.

Kifejezetten az épületek homlokzataira fókuszálva a körforgásos anyaggazdálkodásról tartott előadást Dárdai-Bozsó Bernadett, Senior Engineer - Technical Support, Wicona. Kiemelte, hogy

kevés projekt van még, ahol valamilyen formában újrahasznosították a homlokzatokat, még kevesebb, amikor újrahasználták azt.

Ami segíthet ennek elterjedésében, többek között a moduláris építészet, a szakterületek együttműködése és egymás közötti információcseréje, valamint a variálható homlokzati elemek tervezése, hiszen így egyes elemek cseréje is megoldható.

Milyen kihívásokkal néz ma szembe az építőipar és mi vezetett ide? Hogyan lehetne népszerűbbé tenni a szakmát a fiatalok körében? Mi a probléma a közbeszerzéseknél? Az biztos, hogy több kell a megszokottnál, de pontosan mi? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a szakértők Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének moderálásában.

Az, hogy a mai építőipar ilyen helyzetben van, az az inflációnak is köszönhető, de meg kell említeni a munkaerőhiányt és a digitalizációt is.

Az építőipar digitalizációja egyre inkább megkerülhetetlenné válik a hatékonyság növelésében, a projektek sikeres lebonyolításában.

A PlanRadar platformja abban támogatja a beruházások szereplőit, hogy a valós idejű információáramlásnak köszönhetően az épületek teljes életciklusán átívelően naprakészen követhessék, ellenőrizhessék, szükség esetén módosíthassák terveiket úgy, hogy közben kézben tartják a költségeket, elkerülik a határidőcsúszásokat és biztosítják a legjobb minőséget - mondta el Borbély Csaba, a PlanRadar regionális vezetője.

Idén tovább esett az építőipari megrendelések volumene.

Úgy látjuk, már fél éve nem nagyon jönnek a minisztériumi rendeletek, hiányzik a szabályozás, a klasszifikáció, így nem tudnak a tervezők és kivitelezők felkészülni, milyen adatoknak kell majd rendelkezésre állni, amikor újra lesz majd munka

- világított rá Reicher Péter, a Graphisoft SE ország igazgatója.

Már korábban jeleztük, hogy az építőipari szakma nem elég népszerű a fiatalok körében, de a munkaerőhiány most lett érezhető igazán,

miután ebben mindig van egy késés. Közös erővel kellene a szakmát a fiatalok körében népszerűsíteni, ehhez a szereplők kommunikációja szükséges - tette hozzá Dr. Rózsa Szabolcs, egyetemi tanár, a BME - Építőmérnöki Kar dékánja.

Az építőipar egy töredezett iparág, ahol az újdonságok bevezetése sokkal lassabb, mint más iparágak tekintetében.

Ez nemzetközileg is így van, de Magyarország ehhez képest is versenyképességi hátrányban van, amiben a szabályozások és a külső körülmények is szerepet játszanak, de leginkább nekünk, építőipari szereplőknek kell tennünk azért, hogy ez változhasson. Hogyan tudunk rövidebb idő alatt és kevesebb erőforrással építeni? Ezt kell meghatározni - hangsúlyozta Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke.

Nem kérdés, hogy a gépészet szárnyal. Az épületeink egyre látványosabban igénylik a minőséghez, komforthoz, fenntarthatósághoz, költséghatékonysághoz elengedhetetlen megoldásokat. De mik a korlátok? Mik a kihívások? Mit tehet a gépészet a hatékonyság növeléséért? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők Pálfalvi Zsuzsa, a NEO Property Services FM üzletág igazgatójának, a LEO ESG munkacsoport vezetőjének moderálásában.

Célunk az épületek energiahatékonyságának növelése és ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.

Az épületek kibocsátásának jelentős része az üzemeltetés során keletkezik, és a mai épületeink legnagyobb része 2050-ben is állni fog, így érdemes az egészet a retrofit oldaláról megközelíteni

- mondta el Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric Sustainability & Energy Efficiency Consultantje.

2008 és 2018 között háromszorosára nőttek az épületeknél a gépészet kivitelezésének költségei - világított rá Bíró Gábor, a Spányi Partners Zrt. operatív igazgatója, aki szerint

valamennyire túl vannak tervezve az épületeink, de ez a megfelelő rugalmassághoz szükséges, legalábbis addig, amíg a beruházó ezt felvállalja.

Gegesi Kiss Tamás, a Gépész Centrál Kft. ügyvezető igazgatója is megerősítette, hogy

míg 2003-ban 1 millió forint volt egy lakás épületgépészetének költsége, míg ma ez 6-7 millió forint,

de sokkal magasabb technológiát is kell beépíteni, és a vevői komfortérzet is egyre fontosabbá vált.

Az új építésű épületeknél jelentősen csökkent a beruházások száma. A nem megfelelő légtechnika hatásai hosszabb távon jelentkeznek - tette hozzá Csipszer Zoltán, a Lindab ügyvezetője.

Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, lehet, hogy az adatokat nem használjuk megfelelően, de a hazai lakásállomány állapota és megújulási sebessége sokkal nagyobb probléma ennél.

Gondoljunk bele, hogy egy százéves háznál, hogyan, milyen adatokat lehet mérni.

Az építmények óriási anyagraktárak, amelyek az épület lebontásakor ismét felszabadulnak. A legtöbb esetben azonban a kibontott alapanyagokat az útépítési projektek során töltőanyagként hasznosítják.

Tényleges újrahasznosítás csak kis mértékben valósul meg, nagyon gyenge cirkularitást és továbbra is fokozott elsődleges anyagszükségletet eredményezve

- mondta el előadásában Prof. Dr. Boros Anita, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont központvezetője. Az előadás során áttekintésre kerültek az építési-bontási alapanyagokból származó másodlagos anyagok újrahasznosítását és piacra vitelét akadályozó tényezők, valamint az egyes frakciók újrahasznosítási potenciálja.

A hatékony BIM tervezés, valamint a vizualizáció adta lehetőségekről tartott előadást Haritonov Alexander, a TAKENAKA EUROPE GmbH. Hungary Branch BIM vezetője, aki bemutatott egy hazai példát, ahol egy erdőmotívumot szeretett volna az ügyfél az irodaházban látni. Ennek megtervezése során időben és a megoldások minőségében is hatékonyabb volt egy matematikai modellt használni, mint számos verziót végigfuttatni. Ennek megfelelően szimulációt végeztek, majd megmutattuk a VR-on alapuló vizualizáciot az ügyfélnek, ami alapján sokkal könnyebben tudott dönteni.

Az energiafelhasználás 40 százaléka köthető az épületekhez, és ennek a fele az épületgépészethez kapcsolódik.

A gépészet nélkülözhetetlen az építőipar számára, amit ha egy piaci szereplő most elhanyagol, később fogja megfizetni az árát. Hogy hogyan lesz megtérülő befektetés a minőségi szellőztetés, arról Vigh Gellért, a Lindab regionális fejlesztési vezetője beszélt.

Az építőipar, mint a nemzetgazdaság húzóágazata - mely tavaly a GDP több, mint 6%-át adta - méltán van fókuszban. Összességében az épületgépészet piaca Magyarországon a fenntarthatóságra, az energiahatékonyságra és az intelligens technológiai megoldásokra építve fejlődik tovább, és várhatóan a következő években is magas kereslet mutatkozik majd ezen a területen - mondta el előadásában Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Négy mobilszolgáltató, egy küldetés: a digitális jövő alapjai. A modern építőipar és a telekommunikáció útjai soha nem voltak még ennyire összefonódva, mégis az iparágak közötti együttműködés továbbra is kihívásokkal teli. Az okosépületek, a fenntartható fejlesztések és a digitális infrastruktúra elválaszthatatlan részei a jövő ingatlanprojektjeinek, de ki fogja megépíteni és finanszírozni ezt a digitális „közművet”? Erről is kérdezte az ágazat szereplőit Bóday Tamás Csaba, a CETIN Hungary kereskedelmi igazgatója.

Mi nem közműként tekintünk magunkra, de az ügyfelek szempontjából ez ma már olyan alapszolgáltatás, mint a víz és az áram

- hangsúlyozta Székely Dániel, Managed Services Director, Yettel.

Az országos tűzvédelmi szabályzat a használatbavételi engedély megszerzésének feltételéhez köti, hogy Egységes Digitális Rádiótávközlő (EDR) rendszert is beépítsen a fejlesztő, ami a tulajdonosoknak is érdekük - világított rá Nagy Tibor, rádióhálózatok igazgató, Pro-M Zrt. Már korábban felmerült, hogyan tudunk közös antennarendszereket létrehozni ehhez, ami egy fontos kezdeményezés.

A távközlési piacba rengeteg infrastruktúrafejlesztés zajlik,

mi a következő időszakban 120 milliárdot fogunk költeni a vezetékes és mobilhálózatunk fejlesztésére, de fontos, hogy az építőipar is kivegye ebből a részét

- mondta el Markovics Sándor, Partner&Product Chapter Lead, Regulatory&Wholesale tribe, Magyar Telekom Nyrt.

Bár a szolgáltatók 99 százalékos 4G lefedettséget vállaltak, de ez egy kültéri lefedettséget jelent, a beltérben ez nem biztos, hogy megvalósul,

és ugyanez az 5G hálózatokra is igaz. Ezek eléréséhez plusz invesztíciók szükségesek, az egyre komplexebb épületek miatt ehhez gyakran beltéri egységekre is szükség van - tette hozzá Bartók Szabolcs, Head of Access Network, One Magyarország Zrt. - a 4iG Csoport tagja.

Ma már nem kérdés, hogy miért kell tervrajzkezelő vagy hibajegykezelő egy építkezésen, a kérdés, hogy ezt ki, milyen mélységben használja.

A következő 5 évben a mesterséges intelligencia fogja meghatározni az iparágat, 5 év múlva ennek köszönhetően 10-14 százalékos potenciális megtakarítás érhető majd el.

Hogy milyen kérdést kell feltenni az építőipar szereplőinek ehhez, milyen konkrét megoldásokat célszerű alkalmazni, és hogyan lehet az adatokat a legegyszerűbben megszerezni, arról Dálnoki Ádám, a BauApp Kft. igazgatója beszélt.

Az IFK 30 tagvállalata rendkívül jelentős volumenben járul hozzá a hazai építésgazdasághoz. Az ingatlanipari értéklánc a jogalkotással kezdődik, de nagyok az eltérések a műszaki tartalom elvárásai és az elvárt árak között is, hiszen a magas műszaki tartalom jellemzően drágító hatással is bír. Fontos azonban a finanszírozói oldal és az ingatlanbefektetői oldalról is beszéni, mivel

az építési költség, az elérhető bérleti díj nagysága és az ingatlanbefektetők által elvárt hozam hármas egysége megbomlott.

Hogy ezt hogyan, milyen módszerekkel lehetne újra egyensúlyba hozni, hogyan jöhet ki újra a matek, arról Dr Takács Ernő, az IFK elnöke beszélt, majd azt is elárulta, mekkora volumenben terveznek projekteket a tagvállalatok az előttünk álló időben, és ez milyen hatással lehet az ágazat jövőjére, illetve milyen további lehetőségeik vannak az új fejlesztések indításán kívül a fejlődésre az ágazat szereplőinek.

Az építőipar és a hozzá kapcsolódó tevékenységek is éremben hozzájárulnak a GDP-hez, azonban az ágazat jelentős kihívásokkal küzd, az uniós szomszédainknál azonban alacsonyabb volt a magyar építőiparban a visszaesés. Hogy milyen tényezők és kihívások jelentették a problémát, milyen válaszokat adott erre a kormány és miket tervez még, arról Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára beszélt. Kifejtette, hogyan terveznek együttműködni az építésgazdaság szereplőivel, hogy az a kölcsönös haszon elve alapján történjen. Az államtitkár többek között beszélt a barnamezőkkel kapcsolatos tervekről és a műemléki kataszterről, valamint a helyi sajátosságokhoz kapcsolódó országjárásról és arról, hogy a TÉKA szabályozása hogyan segíti a hazai építőipar erősödését a külföldi szereplőkkel szemben. Végül a digitalizációval és a BIM-mel kapcsolatos terveket említette, meghatározva, milyen konkrét eszközökkel fogja a jövőben erősíteni a lakhatási lehetőségeket a kormány.