A McDonald's 14 év óta először emelte sajtburgerének árát Nagy-Britanniában, mivel a költségnyomás egyre nagyobb, a Telex pedig most arról írt, hogyan emelkedett a sajtburger ára Magyarországon. A portál szerint az elmúlt két év alatt nagyjából 60%-kal lett drágább a McDonald's népszerű terméke hazánkban.
Ezer forintnál is többe kerül nehány héten belül a legolcsóbb kenyér kilója, a jobb minőségűek pedig még drágábbak lesznek - írja a Telex, amely a drágulást az alapanyagok és az energia árának rohamos emelkedésével magyarázza.
Európa szerte emelkednek az energiaárak, nincs ez másként Németországban sem, ahol az egyik nagy szolgáltató, a RheinEnergie október 1-jétől jelentősen megemeli a földgáz árát. Ennek oka az, hogy a cég szerint a földgáz beszerzési költségei közel 450 százalékkal növekedtek a 2022/23-as időszakban a 2021/22-es beszerzési időszakhoz képest, ami a hosszú távú folyamatos beszerzési rendszer ellenére jelentősen emelkedő árakhoz vezet.
Augusztus 1-től átlátszóra cseréli Észak-Amerikában a Sprite ikonikus zöld színű műanyag palackját a Coca Cola, a lépés része a vállalat zöldítési erőfeszítéseinek - írja a CNN.
A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett. Ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek, júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött. (A lakossági felmérésre még a „rezsiemelés” bejelentése előtt került sor.) A cégek áremelési törekvése összességében nem változott, a magyar gazdaság helyzetének megítélése tovább romlott.
Komoly kihívások elé állította az autóipar szereplőit az elmúlt időszak: elszálltak a nyersanyagárak, továbbra is problémák vannak az ellátási láncokkal, és ugyan vannak a chiphiány enyhülésére utaló jelek, ennek megszűnése egyelőre még nem érkezett el. Sok más autógyártó mellett a Tesla is ezekkel a problémákkal szembesült, ráadásul a kínai Covid-helyzet miatt kénytelen volt bezárni a sanghaji gyárat egy időre, ami meg is látszott a negyedéves számokon. Nem nézte tétlenül a cég a költséginflációs nyomás erősödését, az autók árainak felemelésével válaszolt rá, amely meg is hozta az eredményét, hiszen az elemzői várakozásokat meghaladó profitot sikerült leszállítania a második negyedévben. Elon Musk a jelentés után elmondta, hogy a kereslettel nincs baj az általa "kínosan magasra árazottnak" nevezett autók iránt, sokkal inkább az a probléma, hogy nem tudnak eleget gyártani.
A jegybank erős, 200 bázispontos alapkamat-emelésére majdnem az összes pénzintézet kamatemeléssel reagált. A Bankmonitor által vizsgált 9 bank közül ma nyolcnál drágábban vehetünk fel lakáshitelt, mint egy hónappal ezelőtt.
A Magyar Telekomot szeptember 1-től számos, elsősorban régebbi tarifa havi és elérési díját megemeli, 2023-tól pedig minden évben automatikus inflációarányos árkorrekciót hajt végre – írj a hwsw.hu.
Folyamatosan emelkednek a szállítási és a nyersanyagköltségek, emiatt a H&M már az idei első félévben is áremelést hajtott végre, és ez a második félévben sem lesz másként, a cég vezérigazgatója szerint további áremelések várhatók, de annak mértéke piaconként eltérő lesz.
Ugyan a globális lakáspiacon már látszódnak a "fordulat" jelei (lassul az árak növekedése), ez egyelőre szemernyit sem látszik meg a budapesti új lakások árában. Mint azt nemrégiben a Budapesti Lakáspiaci Riport nyomán megírtuk, az új lakások átlagos négyzetméterára már 1,27 millió forintnál tart, negyedévről negyedévre döntögetve a rekordot. A jelentés tartalmazza a lakások átlagos átárazását (áremelkedését) is, mely nagy mértékben eltér az előző negyedévben látottaktól - az átlagos átárazás magasabb volt most, mint korábban.
Újabb csúcsra emelkedett a lakosság inflációs várakozása, vagyis az emberek egyre nagyobb és nagyobb áremelkedési ütemet várnak Magyarországon. Ez azért roppant kellemetlen, mert minél tovább vannak nagyon magasan az inflációs várakozások, elméletileg annál nehezebb - és annál nagyobb reálgazdasági áldozattal - törhető le a pénzromlás.
További 300 munkahelyet, a munkaerő mintegy 4 százalékát tervezi megszüntetni főként az Egyesült Államokban a Netflix, amely májusban már 150 embert elbocsátott.
Polchiányok és/vagy rosszabb minőségű termékek a boltokban. Ez lehet az eredménye az árstopos termékek körében annak a történelmi kísérletnek, amit Magyarország folytat az élelmiszerek esetében. Mindeközben a nem árstopos termékek ára drasztikusan emelkedik, valahová ugyanis be kell építeni a globális áremelkedést, a termelői, beszerzési árak megugrását, a béremelkedést, az energiaköltségek növekedését, illetve az elmúlt időszak két hazai intézkedését: a különadót és az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget. Ma már olyan súlyos a helyzet, hogy nemcsak a kisboltok, hanem több multi beszerzési árát is elérte az árstopos eladási ár, ami újabb árfelhajtó hatást jelenthet a többi termék esetében (a veszteségszétosztás miatt). Az áremeléseket a fogyasztók egyre inkább érzik, ami miatt az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók.
Botrányosnak nevezte hétfőn Robert Golob szlovén kormányfő az üzemanyag várható drágulása körül kialakult helyzetet. A keddi áremelkedés előtt az emberek megrohamozták a benzinkutakat, ami országszerte ellátási problémákhoz vezetett. Ljubljana spekulációt lát háttérben.
Október 1-ig marad 480 forint a benzin és a gázolaj literje, továbbra is 1600 forintos átlagáron lesz kapható a csirkemell, 1500 forint pedig a sertéscomb kilója. Már ha lesz ezekből a termékekből, valamint a többi hatósági áras termékekből. Csütörtökön ugyanis eldőlt, hogy a kormány még tovább tartja fent a piaci árakba beavatkozó intézkedéseit. Ez egyrészt érthető, hiszen a meghatározott termékek árai csak tovább növekedtek az elmúlt hetekben. Másrészt ugyanakkor egy csapdahelyzetet is jelent a kormány számára. Egyelőre ugyanis egyirányú utcának tűnik, ahová a kormány bement, és ez az út egyre emelkedő inflációs pályával van kikövezve, főleg ha a forint is tartósan gyenge marad. Innen nehezen lehet kifordulni, pedig az árstopok fenntarthatósága már most megkérdőjelezhető. A piaci folyamatok torzítása nyomán a szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek és az ellátási veszélyek is csak fokozódnak. A közgazdaság egyik alapszabálya ugyanis örökérvényű: nincs ingyenebéd, de akkor ki állja a cechet?
Vizsgálatot rendelt el a román kormányfő az elmúlt időszakban tapasztalt drasztikus üzemanyagár-emelkedés miatt; a fuvarozók árstopot követelnek, és egyre több járművezető tiltakozik - közölte csütörtökön internetes oldalán a Krónika című erdélyi lap.
Egyre nagyobb az alapanyaghiány a csomagolóanyagoknál, amely áruhiányhoz és dráguláshoz vezethet az európai sörfőzdék esetében - írja az Euronews, amely alapján az üveg és alumíniumdoboz esetében is gondot okoz az, hogy az előállításhoz szükséges energia ára nagyon nőtt.
Optimálisan 30 százalékos áremelést szeretnének a közétkeztetésben részt vevő cégek ősztől - írja hétfői számában a Világgazdaság a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége közlésére hivatkozva. A lap szerint már zajlanak az őszi árakról szóló tárgyalások a bölcsődei, óvodai és iskolai menzákat finanszírozó önkormányzatok a közétkeztető cégek között.