Azonnali és jelentős áremelés jelenthet kiutat a fuvarpiac súlyos helyzetéből, a fuvarszerződések felülvizsgálatával, a fuvardíjak azonnali emelésével őrizhető meg az alágazat versenyképessége és az ellátási lánc biztonsága - közölte a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) pénteken az MTI-vel azt követően, hogy a napokban "Mi lehet a megoldás?" címmel webkonferenciát tartottak.
Folyamatosan, gyorsan emelkednek az élelmiszerárak a boltokban, kivéve azoknak a termékeknek az ára, amelyeket tavaly októberi szinten rögzítettek. Mindeközben a boltosok, vendéglősök, cukrászok, pékek beszerzési (nagykereskedelmi) árai egyre nőnek, ami azt eredményezi, hogy egyre többen már magasabb árakkal találkoznak a beszerzőiknél az árstopos termékek esetében annál, mint amit a kiskereskedelmi multik polcain látnak. Ennek hatására már nemcsak a háztartások, családok vásárolnak a nagy láncoknál, hanem az intézményi vásárlók is, akik eddig nagykereskedőtől, beszállítótól vettek. A Portfolio egyik, a piacra rálátó forrása az üzemanyagok felvásárlásával párhuzamba állítva azt mondta, könnyen „a pék lehet az új kamionos”. A kereslet hamarosan még tovább élénkülhet, ahogy közeledik az árstop időszakának vége, hiszen az emberek arra számítanak majd, hogy jelentősen drágulnak ezek a termékek is a ármaximum időszaka után.
A magyar baromfiágazat harapófogóban van: a költségcunamit érvényesíteni kellene a termékek árában, azonban hiába növekszik a vásárlóerő Magyarországon és a nyugat-európai országokban, ilyen drasztikus áremelést a piac nem tolerál - mondta Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, akinek a csoport tevékenységi köreiből adódóan az elmúlt évtizedekből rálátása van a több nehézséggel is küzdő szektorra.
Romániában pánik tört ki szerda délután az üzemanyagpiacon, mert egyes benzinkutaknál a korábbi hét és nyolc lej (535 - 612 forint) közötti üzemanyagárról hirtelen 10-11 lejre (765 - 841 forint) emelkedett a benzin és a gázolaj ára. A román energiaügyi miniszter a MOL Romániát okolta a pánikhangulat miatt.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
A vártnál jóval nagyobb mértékben, öthavi csúcsára emelkedett februárban az ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti hangulatindexe. A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete havi rendszerességgel végzett felmérésében a februári üzleti hangulatindex 98,9 pontra, öthavi csúcsra emelkedett a januári 95,7 pontról, jóval meghaladva a 96,5 pontos piaci várakozásokat.
Az árstopos termékeknél hatalmas forgalomnövekedés tapasztalható – értesült a Portfolio a kiskereskedelemre rálátó forrásoktól. Eddig 60-80%-os bővülésről hallottunk, de a forgalomnövekedés egy része könnyen lehet, hogy nem a háztartások vásárlási kedvével magyarázható. Még a mennyiségi korlátozás mellett is vannak olyan kisboltok, akiknek megéri betérni a nagy láncokba, hogy az ottani (a tavaly októberivel megegyező) áron tudjanak vásárolni, hiszen a beszállítók már ennél is magasabb átadási áron kínálják nekik a portékát, akik ráadásul újabb áremelést terveznek. Megkérdeztük a cégeket, hogy milyen mértékben nőtt a forgalmuk az árstopos termékeknél: akik válaszoltak, azok a kereslet erős növekedéséről számoltak be.
A cégeknek azzal kell szembesülniük világszerte, hogy a kibertámadások elleni biztosítási díjak folyamatosan növekednek, aminek hátterében a hackerek egyre növekvő váltságdíj követelései állnak.
Olyan magas inflációs adat érkezett, amire egyetlen szakértő sem számított. Az áremelkedési ütem hónapok óta meglepetést okoz, és most már olyan gyorsan értéktelenedik el a pénz, ami komoly fejfájást okoz a vállalatoknak és a háztartásoknak is. Magyarország ezért évek óta nem látott problémával néz szembe, miután mindenki árat emelne és mindennapi témává vált az infláció.
Az gáz- és áramköltségek többszöröződése, illetve a munkaerőhiány miatt kétszámjegyű áremelés várható az éttermekben Magyarországon az előttünk álló hónapookban – derül ki az RTL Híradó riportjából.
A moldovai energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) pénteken 38 százalékkal, 11,01 lejről 15,18 lejre (1 dollár=17,9 lej) emelte köbméterenként a lakossági gáz árát. A január 1-jétől érvényes ár már tartalmazza a 8 százalékos áfát.
Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.
Az elszálló energiaárak lakossági begyűrűzését Európa-szerte igyekeznek adócsökkentésekkel, támogatásokkal megfékezni, tompítani a kormányok, de nagy kérdés, hogy ezek az átmeneti/egyszeri intézkedések mire lesznek elegendőek a sokak szerint tartósan magas árkörnyezetben, másrészt a koronavírus-válság miatti kiköltekezés az országok költségvetési mozgásterét már eleve beszűkítette – rajzolódik ki a Bloomberg körképéből.
A Netflix havi 1-2 dollárral emeli a havi előfizetési árát az Egyesült Államokban és Kanadában, a vállalat pénteki bejelentése alapján - írja a Reuters.
A kiskereskedők kénytelenek lesznek lenyelni az élelmiszer-árstop okozta veszteséget, és nem valószínű, hogy továbbhárítják azt a beszállítóikra – nyilatkozta Nagy Márton a Portfolio-nak, aki szerint nem valószínű az sem, hogy a három hónapig tartó helyzet kedvéért meglévő szerződéseket rúgjanak fel. A miniszterelnöki főtanácsadó ugyanakkor elismerte: az már reálisabb, hogy az áruházak más termékek árát emelik, bár erre korlátozott lehetőségük van. A legnagyobb hazai baromfiipari szereplő, a Master Good szerint is a kiskereskedőkön csattan az ostor a csirkehús esetében, hiszen a madárinfluenza és a megnövekedett termelési költségek miatt az áruházak nem találnak olcsóbb csirkét más országokban sem. A nagy termelői és feldolgozói szövetségek egyelőre a jogszabály megjelenését várják álláspontjuk kialakításához.
Habár a karácsonyi és szilveszteri időszak jól sikerült a hoteleknek, az idei év nemcsak az 5. járványhullám miatt indul nehezen, hanem azért is, mert 4-5-szörösére emelkedett a gáz ára, és az elektromos-áram tarifái is durván megugrottak. A szektor szereplői összességében azonban idén már több vendégre számítanak.
Jelentős áremelkedésre lehet számítani 2022 elejétől a sertéshúsoknál, mivel a gazdák kénytelenek beépíteni a takarmánydrágulást az önköltségi árakba - mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
A cégek 81%-a tervez béremelést idén, 18%-a jelezte, hogy nem tervez változtatni a béreken, míg a cégek 1%-a csökkenésre számít - derült ki az MKIK GKI kutatásából. A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2021-ben bért emeltek, illetve 2022-ben béremelést terveznek.