A mai kincstárjegy-aukció nem hozott meglepetést sem a kereslet, sem a hozamok tekintetében. Annyi viszont tisztán kirajzolódni látszik, hogy idén év elején nem kell annyira gyorsított ütemben forrást bevonnia az államnak, mint tavaly: az elmúlt hetek DKJ-aukcióin ugyanis nem történtek ráemelések.
Összesen 81,3 milliárd forintnyi forrást vont ma be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 12 hónapos kincstárjegyek és 3 éves változó kamatozású kötvények értékesítésével. Ez utóbbira továbbra is óriási a kereslet, amit az adósságkezelő láthatóan rugalmasan kezel.
A svéd jegybank ma vártalanul bejelentette, hogy mínusz 0,1 százalékra vágja az irányadó rátáját, sőt 10 milliárd svéd korona értékben (~1,17 milliárd dollár) államkötvényeket fog vásárolni. A döntésüket a tartósan gyenge inflációs folyamatokkal indokolták, és figyelmeztettek, hogy akár további intézkedések is jöhetnek. A Riksbank lépése lényegében az Európai Központi Bank monetáris politikájának a visszafogott lekövetéseként értelmezhető, de érdekes módon a piacon nem számítottak rá az elemzők.
A 2010-ben elkezdett ukrán bevásárlásának csúnya eredménye lehet, hiszen a mostanra több mint 7 milliárd dollárnyi állampapír kitettségen mintegy 3 milliárd dolláros veszteséget szenvedhet el a Michael Hasenstab nevével fémjelzett 69 milliárd dolláros Templeton Global Bond Fund - írja a tegnap este kezdődött kulcsfontosságú minszki csúcstalálkozóra időzített cikkében a Financial Times. A ma reggel véget ért találkozó eredménye egyelőre nem világos, a folyamatosan frissülő hírfolyamunk a témában itt érhető el:
Új, az öt éves futamidőre évi 4 százalékos kamatprémiumot fizető Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) értékesítését kezdi meg 2015. február 11-től az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel párhuzamosan a jövő héttől 3 százalékra emelkedik az egy éves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és Kincstári Takarékjegy Plusz (KTJ Plusz) kamata. A jövő héttől a többi lakossági állampapírt is az új kamatszintnek megfelelő kamattal lehet majd megvásárolni - írja az ÁKK legfrissebb sajtóközleményében.
Nem mozdultak a tegnapi másodpiaci referenciához képest a 3 hónapos hozamok a mai aukción sem. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közepesnek nevezhető kereslettel szembesült, de a terveinek megfelelő 50 milliárdnyi forrást így is gond nélkül be tudta vonni.
Rengeteget adtunk el januárban is a magyar letelepedési államkötvényekből: összesen 375 darabot. Első blikkre örülnünk kéne, hogy több devizaforrást tudunk bevonni, de sajnos van velük egy-két igen kényes probléma. Például az, hogy a törvényileg garantált két százalékos hozam már felülmúlja a piaci árazást, vagyis a konstrukción az állam folyamatosan veszít.
A meghirdetett 55 milliárd helyett összesen 62 milliárd forintnyi forrást vont ma be az Államadósság Kezelő Központ 3, 5 és 10 éves kötvények értékesítéséből. A 3 és 5 éves papírok esetében a meghirdetettnél magasabb lett az értékesítés, míg a 10 évesnél az alatti. Az aukciós hozamok néhány bázisponttal felülmúlták a tegnapi másodpiaci referenciát, de a két héttel ezelőtti hozamszintekhez képest újabb jelentős, 15-33 bázispontos esés következett be.
Vészesen emelkednek a görög kötvényhozamok, miután az Európai Központi Bank bejelentette, hogy február 11-től nem fogad már el görög állampapírokat fedezetként. A 3 éves kötvényhozam majdnem 20 százalékig repült, sőt az olasz és spanyol állampapírok is megérezték a sokkot.
A december végén bejelentett idei államadósság finanszírozási terv nem változik, így ezzel összhangban nem várható idén állami devizakötvény kibocsátás a nemzetközi piacokon sem - többek között ezt mondta el egy mai háttérbeszélgetés keretében a Reuters tudósítása szerint Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója.
Egy hétig tartó zavaros üzengetés után hétfőn Londonban már jóval egyértelműbben és a befektetők számára megnyugtató módon kommunikált az új görög pénzügyminiszter, aki előbb brit kollégájával, majd este mintegy 100 kereskedelmi bank képviselőivel találkozott. Az erről kiszivárgó üzenetek már este jókora hangulatjavulást okoztak a piacokon, ami ma is kitart, de látni kell, hogy az üzenetek egy része nem új. Bár sok részlet nem tisztázott és az európai partnerek álláspontjára is várni kell, de az lényeges, hogy az eddig hangoztatott adósságmegtagadás (leírás) helyett most már sokkal inkább adósságcseréről, a meglévő adósságok más kötvényekkel való helyettesítéséről beszél a görög pénzügyminiszter.
A ma délelőtti kincstárjegy-aukción az adósságkezelőnknek a terveinek megfelelő forrásmennyiséget sikerült bevonnia, noha a piaci kereslet most sem volt igazán erős. A 3 hónapos papírok aukciós hozama 1,67 százalék lett, ami továbbra is nagyon alacsonynak tekinthető.
Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.
Új külföldi piacokon is kibocsátana államkötvényt a magyar állam a befektetői bázis diverzifikálása céljából - jelezte az MTV hétfő reggeli műsorában Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ február 1-jei hatállyal kinevezett vezérigazgatója. Délelőtt az MTI-n is megjelent egy terjedelmesebb interjú vele, amelyben a javuló magyar gazdasági-pénzügyi helyzetre tekintettel felminősítést sürgetett a hitelminősítők felől.
Decemberben 33,3 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya, így az egész tavalyi évi állománynövekedés 723,3 milliárd forintot tett ki. Ez minden eddiginél nagyobb állománybővülést jelent, hiszen a 2013-as adatot is mintegy 21 milliárd forinttal túlszárnyalta. Tavaly év végére a lakosság által birtokolt állampapírok állománya 2411,2 milliárd forintra emelkedett, ami az év végi államadósság 10%-át, a piaci alapon kibocsátott államkötvényeknek pedig a 17%-át tette ki. A tavalyi egész évet vizsgálva az látszik, hogy a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvények voltak a nagy kedvencek, hiszen ezek együttes állománynövekedése 584,9 milliárd forintot tett ki.
Bár a görög részvénypiac szépíteni tudott valamelyest a szerdai borzalmas teljesítménye után, de a görög államkötvények piacán igen nagy a részleges államcsőddel kapcsolatos aggodalom, így egekbe emelkedtek a kötvényhozamok. Közben ma délelőtt a fehérorosz elnök bejelentette, hogy az államadósság átütemezését kezdeményezhetik idén, ami ott is borzolja a befektetők idegeit. Ugyanez a helyzet az ukránoknál is, ahol múlt héten jelentették be az átütemezés szándékát és a névérték fele körül fognak az ukrán kötvények árfolyamai.
Igen visszafogottan alakult a mai egyéves kincstárjegyek értékesítése az Államadósság Kezelő Köpont délelőtti aukcióján. Bár a terveknek megfelelő mennyiséget tudott bevonni az adósságkezelő a papírokból, a piaci lefedettség alig másfélszeres volt. Az igazán érdekes továbbra is az, hogy a rövid hozamok torz összképet mutatnak.
Ma pont a terveinek megfelelő forrásmennyiséget vont be az Államadósság Kezelő Központ a három hónapos kincstárjegyekből. Az aukciós átlaghozam nem tért el lényegesen a tegnapi másodpiacihoz képest, de még mindig furcsán alacsonynak tekinthető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium átvilágította az államadósságunk ellen felállított alapot, majd arra jutott, hogy annak semmi értelme és inkább meg kéne szüntetni. Ez a véleményük egyáltalán nem meglepő, hiszen a kezdeményezés nemcsak elgondolásában naiv, de az eredményei is a nevetség tárgyát képezik. Az alapot irányító testület elnöke viszont védené az alapot, sőt a korábbi kiábrándulása ellenére vállalná jövőbeni vezetését.
Bár a csütörtöki EKB-bejelentés előtt felfokozott várakozásokra következtethettünk a különböző eszközosztályok teljesítménye alapján, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy éppen ellenkezőleg, inkább óvatos üzemmódban maradtak a befektetők, különösen a feltörekvő kötvény -és részvénypiacok, hiszen előbbiben 1,2 milliárd, utóbbiban 3,2 milliárd dollárnyi nettó tőkekivonás alakult a szerdáig tartó egy héten. A Mario Draghi EKB-elnök által csütörtökön bejelentett nyíltvégűnek mondható eszközvásárlási program azonban bizonyára változtatott ezen, főként,ha a mi térségünkben látott kötvény- és részvénypiaci mozgásokra gondolunk vissza.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
