Közel 100 milliárd forinttal emelkedett márciusban a lakossági állampapírok állománya. A Féléves Kincstárjegy (FKJ) volt márciusban a legkedveltebb, mióta a banki értékesítési hálózatban is kapni lehet. A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) esetén a hóközi kamatcsökkentést megelőző intenzív vásárlások emelték az átlagos fölé az értékesített mennyiséget - áll az ÁKK közleményében.
Egy éve már csak az állampapírok iránti kereslet hajtja a magyar lakosságot, legalábbis ezt mutatják az MNB által közzétett legfrissebb havi adatok. Az állampapírok állománya egy év alatt több mint 1100 milliárd forinttal bővült, miközben a befektetési jegyek és a részvények is vesztettek népszerűségükből. Kis mértékben ugyan, de a bankbetétek is pozitív tranzakciós adattal zárták a februárt, mellyel a háztartások összesen 123 milliárd forintos keresletet mutattak a különböző megtakarítási eszközök iránt.
A legmagasabb fix hozamú befektetést ma a lakás-takarékpénztári konstrukciók jelentik Magyarországon, legalább 10 éves időtartamon azonban már vetekednek velük a változó kamatozású állampapírok is.
Április 1-től új sorozatokat indít, és egységesen 25 bázisponttal csökkenti a lakosság számára értékesített három,- és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) kamatprémiumát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - áll az ÁKK közleményében.
Míg 2013-ban és 2014-ben még nagy népszerűségnek örvendtek Magyarországon a befektetési alapok, és felülmúlták e téren még az állampapírokat is, manapság ez már nincs így. A fordulatot az alábbi ábrán szemléltetjük.
Nem úgy tűnik eddig, hogy 2016 a részvénypiacok éve lenne, és az emiatt kialakult negatív piaci hangulat februárban is kitartott. Mint mindig, most is lesznek olyanok, akik profitálnak a trendekből, csak tudni kell, melyek ilyenkor a jó befektetési lehetőségek. Neves vagyonkezelők és befektetési tanácsadók segítenek megfontolt befektetői döntéseket hozni a Portfolio Befektetés 2016 konferencián.
Visszaesett januárban a magyar háztartások megtakarítása, ebben nagy szerepet játszottak a 147,5 milliárd forintos mínuszt felmutató bankbetétek. Az értékpapírokon belül egyedül az állampapírok tartották magukat, a befektetési alapokat is inkább visszaváltották a magyarok, a részvények pedig alig hoztak valamit az elmúlt hónapok csapkodó részvénypiacai miatt.
Megemelt kamattal új Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) sorozatokat indít az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Futamidőtől függően 2,- 2,5 és 2,75 százalék lesz a kötvények garantált kamatprémiuma. Az új állampapírok vásárlására 2016. március 1-én adható le először megbízás a forgalmazóknál - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Az elmúlt években még döcögött az adósság elleni harc, hiszen decemberben szinte mindig kreatív megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy az előző évi szint alá szorítsák le a GDP-arányos adósságot - igaz, évről évre érezhetően egyre kisebb lett a trükközési kényszer. Most azonban ha a tervek megvalósulnak, akkor a következő két évben egyértelműen felülkerekedhet legnagyobb ellenfelén az Orbán-kormány, számításaink szerint 2017 végére akár a 70 százalék körüli adósságráta is elérhető.
Állampapír, készpénz, bankbetét - népszerűség szerinti sorrendben leginkább ezekbe a megtakarítási formákba helyezte el összesen 7,9%-kal gyarapodó megtakarítását a magyar lakosság 2015-ben. A befektetési alapok reneszánsza véget ért: ezek bővülését még a nyugdíjpénztárak és a szintén adókedvezménnyel megtámogatott életbiztosítások is megelőzték. 12 ábrán mutatjuk most be, hogy áll a magyar lakosság a pénzügyi megtakarításokkal.
A lakossági állampapírpiac dinamikusan növekszik, rekordot döntött januárban a lakossági állampapír-állomány, így az államadósság többségi tulajdona belföldi szereplők kezében van - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornáján.
A jövőre nézve komoly kockázatot vállalhat az MNB önfinanszírozási programjával, melynek egyelőre csak az előnyei látszanak - olvasható a Bank of America-Merrill Lynch (BofA-ML) pénteken publikált elemzésében. Az amerikai bank szakembere szerint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás mellett egyre erősebben jelenik meg a jegybank céljai között is az államadósság csökkentése.
Csütörtökön világszerte folytatódott a tőzsdék zuhanása és a befektetők menedékkeresése. Az ilyen helyzetekben erőre kapnak az amerikai állampapírok és az arany is.
Keveset költött a Magyar Államkincstár (MÁK) a babkötvények népszerűsítésére és ez meg is látszik a számokon, tavaly ugyanis jelentősen visszaesett az értékesítés- írja hétfői számában a Világgazdaság. 2014-hez képest több mint egyharmadával esett vissza az új Start-számlák száma, ráadásul 2015-ben az állami gondozott kisgyerekek is szépítették a számokat.
Ma reggeli cikkünkben írtunk arról, hogy január 1-je óta nem működik a Magyar Államkincstár (MÁK) sms-kód küldési szolgáltatása, emiatt pedig a felhasználók nem tudnak belépni a netes felületre. A Portfolio megkeresésére a MÁK azt válaszolta: nem náluk van a hiba, időközben pedig a szolgáltatás is helyreállt.
Információink szerint január 1-től szünetel a Magyar Államkincstár (MÁK) sms-kód küldési szolgáltatása, emiatt a netes felhasználók nem tudnak belépni a fiókjaikba és ezzel az interneten keresztüli állampapír adásvétel sem lehetséges.
Tudtad, hogy egy pesti átlagosan több mint 100 ezer forintért vett PMÁK-ot, KKJ-ból pedig az egy lakosra jutó legnagyobb összeg Fejér megyében van? A Magyar Államkincstár (MÁK) Portfolio-nak küldött válasza alapján eddig sosem látott módon mutatjuk be a lakossági állampapírok keresleti adatait.
Megérkezett a jegybank (egyik?) sokak által várt, csak félig-meddig unortodox lépése: szigorítja a jegybank hitelműveletei során elfogadható fedezetekre vonatkozó előírásait. A módosítások eredményeképpen tovább erősödik a fix kamatozású, likvid állampapírok jelentősége a fedezetként elfogadható egyéb értékpapírokhoz képest a bankoknál. Bár az indoklásban az MNB kockázati profiljának javítása szerepel, értelmezésünk szerint az intézkedéssel újabb lépést tesz a jegybank arra, hogy még inkább az állampapírpiacra terelje a hazai bankokat.
Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.
Októberben ismét a bankbetétek felé fordultak a magyar háztartások. Az MNB októberi értékpapír-statisztikája szerint több mint 42 milliárd forintnyi bankbetétet helyeztek el a magyarok, míg az értékpapírok iránt mutatott kereslet alig haladta meg a 29 milliárd forintot. A befektetési alapok és a részvények sem voltak keresettek a lakosság körében, egyedül az állampapírok 76 milliárd forintos értékesítési volumene javította az értékpapírok összképét.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
