Áprilisban 860 milliárd forinttal nőtt a költségvetés által kibocsátott értékpapírok állománya a márciusi mindössze 82 milliárd forintos emelkedés után. Az áprilisi növekedés az első négyhavi, 892 milliárd forintos emelkedés 96 százaléka - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán megjelent, legfrissebb értékpapír-statisztikai adataiból.
A munkanélküliségi adatok önmagukban nem jelentenek sokat a Fed számára, az erre adott piaci reakciók viszont annál inkább. A kedvező adatok miatt a befektetők ismét a részvénypiacok felé fordultak, az amerikai állampapírhozamok így jelentősen megnőttek az elmúlt napokban.
A múlt héthez hasonlóan ezen a héten sem vesz állampapírt az MNB – derül ki a jegybank honlapján található táblázatból. Vagyis lassan tényleg úgy tűnik, hogy lassul, illetve teljesen leáll az eszközvásárlási program.
Idén 800 milliárd forintnyi olyan lakossági állampapír jár le, amely nem lakossági ügyfelek kezében van, ezzel őszre szinte már teljesen átveheti az uralmat a lakosság a lakossági állampapírok piacán. Az adatok szerint már csak Prémium és Bónusz Állampapírokban vannak intézményi pénzek, az idei lejáratok is szinte csak intézményi pénzeket érintenek, így a júliusban és augusztusban felszabaduló százmilliárdok aligha lesznek újrabefektetve a lakossági állampapírok piacára.
Az elmúlt hetekben beállt szintnek megfelelő kereslet jellemezte a nyár első hetén is a szuperállampapír jegyzéseket, az ÁKK friss számai szerint kicsivel több mint 30 milliárd fogyott a papírból.
A Goldman Sachs múltbeli elemzésével azzal érvel, hogy az elemzők széles körében attraktívnak tartott aranybefektetés mégsem olyan jó ötlet, sőt ki is mondja, hogy nem javasolja stratégiai befektetésként az ügyfelek portfoliójába a sárga nemesfémet. Hosszú távon alig hoz többet, mint az infláció, ráadásul csak igen magas inflációs környezetben tűnik jó befektetésnek. Amennyiben a múlt medvepiacait vizsgáljuk, nem minden esetben nyújtott védelmet az arany, azonban a jelenlegi helyzetben jól teljesít.
A tervezett 70 helyett 95 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, és a hozamok is csökkentek a rövidebb futamidők esetén. Mindhárom papírra jelentős kereslet volt a befektetők részéről, de csak az öt- és tízévesből fogadott el többet az adósságkezelő.
Június 2-ától június 17-től fokozatosan újranyitnak a Magyar Államkincstár állampapír értékesítési pontjai – derül ki az államkincstár oldalán látható közleményből.
Éppen ma egy éve, hogy tavaly június 3-án elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. A szuperállampapír jött, látott, győzött. Nagyjából így lehetett jellemezni a MÁP+ első pár hónapját a megtakarítási piacon, de aztán valami eltört. Közel 4000 milliárd forintnyi megtakarítás találta meg eddig a konstrukciót, de az utóbbi hónapok kereslete már csak halvány emlékét őrzi a tavalyi nyárnak. Lehet, hogy ennyi volt, és talán elég is volt ennyi. Nézzük meg, milyen volt a szuperállampapír első éve, és mit hozhat a jövő.
Az idei tavasz volt a szuperállampapír fennállásának eddig leggyengébb évszaka, március és május között összesen a 450 milliárdot sem érte el a magyarok jegyzése, ebből alig 147 milliárdot tett ki a május.
Nem zárta le eszközvásárlási programját az MNB – válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére azt követően, hogy kedden nem vesz államkötvényeket.
Több mint 7 milliárd eurónyi ajánlat érkezett a befektetőktől a magyar zöld kötvényre kedden, így a hozam is lejjebb került az előzetes indikációhoz képest. Magyarország várhatóan 1,5 milliárd euró értékben bocsát majd ki papírokat.
Tizenöt éves zöld kötvényt bocsáthat ki Magyarország euróban – értesült a Reuters. A hírügynökség szerint akár már kedden meglehet a papír árazása.
Nem vásárol államkötvényt a héten az MNB – közölte a jegybank. Elvileg kedden tartották volna a szokásos aukciót, azonban a szokásos időpontban nem hirdette meg a megvásárolni kívánt állampapír-sorozatokat az MNB.
Az év elején még senki sem gondolta, mi vár ránk idén, remek kilátások voltak 2020-ra. Azonban a koronavírus globális elterjedése rengeteg rekordot döntött meg, és olyan dolgok történtek ráadásul csőstül, amire legmerészebb álmainkban sem gondoltunk.
Hamarosan elindulhat a Federal Reserve saját kkv-hitelezési programja – jelentette be Jerome Powell elnök – írja a CNBC.
A koronavírus nemcsak a tőzsdéket vágta a földhöz, hanem az önkéntes pénztári portfólióik ralijának is – átmenetileg legalábbis mindenképp -, véget vetett. A tavalyi 9% fölötti hozam után 2020 első negyedévét 7% körüli mínusszal kezdték a nyugdíjkasszák, ilyen utoljára a 2008-as válság körül fordult elő. Jó hír viszont a kasszáknak, hogy a taglétszám tendenciózus csökkenése lényegében megállt 2020 elején – derül ki mindez a MNB legfrissebb adataiból.
A tervezett 50 helyett 64,5 milliárd forint értékben adott el három- és ötéves kötvényeket az ÁKK csütörtökön, a hozam viszont kismértékben emelkedett a múlt héthez képest.
Tovább csökkentette az elfogadott mennyiséget szerdai repotenderén az MNB, így ötéves futamidő mellett 70 milliárd forintnyi kedvezményes kamatot adott a bankoknak.
A forint- és devizapiaci helyzet függvényében piaci devizakötvény kibocsátására is sor kerülhet 2021-ben – olvasható a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban. Vagyis a járvány tartós hatása akár az is lehet, hogy a jövőben nem utasítja el „élből” a kormány a devizakibocsátást az adósság biztonságos finanszírozása érdekében. Egyébként a javaslat szerint nem változnak az adósságkezelés alapelvei, az adósság idei átmeneti megugrása után jövőre újra a GDP 70 százaléka alá csökkenhet.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem érdekli őket a fenyegetőzés.
Több régiós ország még emelhet a célokon.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
