Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján.
Éveken át ömlött a pénz az ingatlanalapokba, ahogy az alacsony hozamkörnyezetben kifejezetten népszerűvé vált ez a befektetési forma; a pénzpiaci, vegyes és kötvényalapokat is megelőzve az ingatlanalapok nőtték ki magukat a legnagyobb kategóriává a befektetési alapokon belül. Aztán jött az MNB likviditást korlátozó szabályozása és a szuperállampapír, ennek a két intézkedésnek köszönhetően pedig közel 175 milliárd forint hagyta ott az ingatlanalapokat néhány hónap alatt. Katasztrófa azért nem történt, az alapokban még mindig maradt több mint 1500 milliárd forint, ami részben annak is köszönhető, hogy egyelőre többnyire felülteljesítik ezek az eszközök az állampapírokat, de nagyon úgy néz ki, hogy az ingatlanmánia – legalábbis a befektetési alapok körében – lecsengőben van.
Óriási összeg áramlott ki tavaly a Franklin Templeton alapjaiból, több, mint bármelyik másik amerikai alapkezelő alapjaiból. Különösen sok pénzt veszített a sztármenedzser Michael Hasenstab által kezelt kötvényalap – írja a Financial Times a Morningstar adataira hivatkozva. A szakember néhány éve jelentős magyar kötvényportfóliót épített fel, amivel egyesek szerint az államcsődtől védte meg Magyarországot.
Érdekes folyamatok zajlottak 2019-ben a megtakarítási piacon: a MÁP Plusz megjelenésével a különbség az intézmények és a magánszemélyek által elérhető kockázatmentes hozamban sokkal drasztikusabbá vált, az értékesítési számokból pedig az látszik, hogy a teljes piac eléggé megérezte ezt – mondta a Portfolio-nak Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, aki úgy látja, az új állampapír érdemi versenytársai az ingatlanalapok lehetnek.
Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.
Az OTP Treasury szakértői szerint a forint az euróval szemben további folyamatos gyengülésen mehet keresztül jövőre. Az Amundi pedig úgy látja, ha tovább gyengül a forint, a jegybank 3 százalékos inflációs célja is veszélybe kerülhet.
A 10 legnagyobb kezelt vagyonnal bíró magyar alap összesen 2000 milliárd forintot meghaladó ügyfélpénz sorsáról dönt, ez a teljes magyar befektetési alap piac vagyonának harmadát jelenti. Sok befektető tartja tehát bennük a pénzét, de csak kevesen tudják, pontosan mibe is fektetnek Magyarország legnagyobb és legkeresettebb alapjai. Cikkünkben ennek jártunk most utána.
9000 milliárd forint fölé nőtt a lakossági állampapírok kezelt vagyona – derül ki a friss államháztartási statisztikákból. Miközben novemberben több mint 200 milliárd forinttal nőtt az állomány, hivatalosan is búcsút mondhatunk a Féléves Magyar Állampapírnak, amelynek múlt hónapban a vagyona nullára esett le, ezzel pedig véglegesen megszűnt a konstrukció.
Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.
A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak. Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.
180 773 – a KSH friss számai szerint ennyi külföldi állampolgár élt Magyarországon január 1-jén, és nagyjából őket fedi le az a korlátozás, amit a Magyar Államkincstár alkalmaz a szuperállampapír értékesítésénél. A kincstárnál ugyanis nem vehet a papírból az, akinek nincs magyar személyije, holott a MÁP+ hirdetményében nincs ilyen korlátozás. A bankoktól, brókercégektől ők is vehetnek szuperállampapírt, de így elesnek a kincstár ingyenes számlaszolgáltatásától.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
Ha csak a lakosságon múlik, elvéreztek volna idén a hazai befektetési alapok – ezt mutatják az MNB friss statisztikái. A befektetési alapokban kezelt háztartási vagyon idén semmit sem tudott nőni, miközben az állampapírokba ömlik be a pénz. A befektetési alapok idei teljesítménye ugyanakkor még mínusz nullában is óriási teljesítmény, ha ugyanis nincsenek a portfóliókezelők és a kedvező tőkepiaci folyamatok, sehogy nem tudták volna visszahozni azt a 400 milliárdot, amit októberig kivontak az alapokból a magyarok.
Bár a kínálati oldal adott, a magyar ember pénzügyi kultúrájába nem ivódott bele a részvényvásárlás. A szuperállampapír viszont pörög és továbbra is slágertermék az ingatlanalap – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Szerinte digitalizáció ide vagy oda, még mindig nagy szükség van a brókerekre, ebben változást majd a generációváltás hozhat. Kitért arra is, hogy brókebotrányok rémképe eltűnt a piacról, a kiterjesztett hatósági környezet nyomása viszont óriási a piaci szereplőkön.
A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Nem akar minden szolgáltató a szuperállampapír elsődleges forgalmazója lenni, ráadásul nagyon sok bank kiszolgáltatott helyzetbe navigálta magát a MÁP+ eladásával, így kérdés, mit hoz a következő év – árulta el Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban, aki szerint ha valaki év elején MÁP+ helyett hosszú lejáratú dolláros állampapírt vett, közel 32%-ot is tudott keresni rajta. Kitért arra is, milyen a befektetési világ két évvel a MiFID 2 bevezetése után, hogyan lehet felismerni egy jó privátbankárt és milyen befektetési alapokat kellene piacra dobni ahhoz, hogy Magyarországon is legyen értelme a független tanácsadásnak.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
Egyre több befektető és világcég fordít hátat Brazíliának, miután úgy tűnik, az ország nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megmentse az Amazonas vidékét – írja a Financial Times.
Ha minden így megy tovább, nagyon szép évük lesz a magyar alapkezelőknek: a kezelt portfóliók 90%-a eddig nyereséges idén és a legjobban teljesítő alapok hozama még a 40%-ot is meghaladja alig 11 hónap leforgása alatt. A legkifizetődőbbnek eddig idén az orosz és amerikai részvények zsákolása tűnt, a származtatott piacon viszont többen is buktak. Megnéztük, hogy teljesítettek eddig idén a magyar befektetési alapok és azt is megpróbáltuk felmérni, hogy alakulhat a december.
A konzervatívok rekordszintű vereséget szenvedtek.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Benjamin Netanjahu értesítette a fejleményekről Joe Bident.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
