Pénteken ismét érezhetően csökkentek a magyar kötvények másodpiaci referenciahozamai, így továbbra is nagyok a kilengések a piacon. Összességében a múlt héten indult komoly hozamemelkedést még messze nem sikerült ledolgoznia a magyar állampapíroknak.
Csütörtökön ismét csökkent a magyar kötvények másodpiaci referenciahozama, de a visszaesés mértéke sokkal kisebb volt, mint a tegnapi ugrás, vagyis összességében továbbra sem néz ki jól a kötvénypiacunk.
Az ÁKK szerint töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, és semmi nem utal arra, hogy ez a jövőben másképp lenne. Igaz, hogy számos lehetőség van online állampapírt venni, sokak számára azért fennakadást okozhat, hogy a koronavírus terjedése miatt már a kincstári értékesítési pontok is bezártak átmenetileg. Ha valamikor, akkor most jött el az az idő, ami igazolhatja az államadósság magas lakossági részarányát, a heves piaci mozgások miatt ugyanis voltak már fennakadások az intézményi állampapír aukciónál, a kisbefektetők pedig köztudottan hosszabb távú befektetők. Lenti cikkünkben összeszedtünk pár lehetőséget az online állampapír-vásárláshoz. Ezúton is buzdítunk mindenkit arra, hogy maradjon otthon, befektetéseit pedig online intézze.
Fundamentálisan továbbra is nagyon jó sztorinak tűnik aranyat tartani. A koronavírus okozta világgazdasági sokk, és annak várható túlgyógyszerezése ideális terepet jelent az aranyba befektetőknek, nem is beszélve a világ dollártól való függetlenedési tendenciájának várható folytatódásáról. Érdemes lehet a vételekkel kivárni míg megszűnnek a pánikeladások a piacokon, illetve nem ártana, ha egy picit csökkenne az emelkedésre spekuláló piaci szereplők pozícionáltsága.
A keddi csökkenés után szerdán megint jelentősen emelkedett a magyar kötvények másodpiaci referenciahozama, vagyis nem csillapodik a piaci feszültség. A tízéves hozamunk több mint 40 bázisponttal 3,3% fölé ugrott.
Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy a koronavírus-pánik és az arra adott gazdasági reakciók sorozata akár az eurózóna összeomlását is hozhatja. A szakértők egységes monetáris és fiskális fellépést szorgalmaznak, másképpen drámai eredménye lehet a mostani krízisnek - írja a CNBC vezető anyagban.
Az utóbbi napok intenzív emelkedése után kedden csökkent a magyar kötvények referenciahozama. Persze még messze van a pár héttel ezelőtti szint, de legalább enyhül a nyomás a piacon.
Jelentősen emelkedő hozamok, sikertelen aukció, alulteljesítő magyar kötvények – ezek jellemezték az állampapírpiacot az utóbbi napok piaci pánikjában. Úgy tűnik, hogy a biztos menedéket kereső befektetők szemében a magyar piac megint kockázatosnak számít, amin nem segítenek a kormány által is hangoztatott recessziós félelmek sem. Az egyelőre nem látszik, hogy a külföldi befektetők tömegesen menekülnének a magyar piacról, de az eladási hullám egyértelmű.
Nem számít bankrohamra Robert Holzmann, az EKB egyik döntéshozója – írja a Reuters. A szakember elmondta: a bankok megfelelően tőkésítettek és az EKB készen áll arra, hogy tovább stimulálja az országokat állampapír-vásárlással, ha erre szükség van a koronavírus következményei miatt.
Extra fedezetek betolására kérik gazdag ügyfeleiket az olyan vagyonkezelők, mint a UBS és a Credit Suisse, miután a koronavírus okozta tőkepiaci pánik a lombardhitelek fedezetét is veszélyezteti – számol be a hírről a Financial Times.
Elstartolt a Portfolio Investment, Wealth and Savings konferenciája, ahol a befektetési és megtakarítási piaci szakemberek mondják el véleményüket arról, mi várható idén a tőkepiacokon, mibe érdemes fektetni, és szó lesz arról is, hogy alakul a magyar megtakarítási piaci szereplők jövője, illetve milyen újdonságokra lehet számítani a privátbanki szektorban.
Megoszlik az alapkezelői szektor képviselőinek véleménye arról, hogy megverhető-e a szuperállampapír által kínált 5%-os hozam. Van, aki szerint a befektetési eszközök megfelelő kombinációja megugorhatja ezt a feladatot, van, aki szerint a portfóliómenedzserek következő generációja hozza majd el a változást, és van olyan is, aki szerint egész egyszerűen nem verhető az 5% befektetési alapokkal. A Portfolio IWS konferenciájának alapkezelői paneljében szó volt arról is, hogy a világ nagyon gyorsan tud változni, ahogyan az emberek hozzáállása is, így könnyen lehet, hogy pár év múlva a MÁP+ már nem is lesz a befektetési térképen.
Érdekes és dinamikus párbeszéd alakult ki a Portfolio IWS konferenciájának első, makrogazdasági témákat felölelő panelbeszélgetésében. A beszélgetést nem meglepő módon a koronavírus és annak gazdasági hatásai vitték el. A Virovácz Péterből, Zsiday Viktorból, Tardos Gergelyből és Regős Gáborból álló szakértő gárda kitért többek között arra, hogy fél szívvel fél karantén nem elég, világméretű karantént kellene bevezetni. Ahhoz, hogy nem menjenek csődbe a cégek, óriási fiskális stimulusra van szükség, de elhangzott az is, hogy legyen már recesszió végre.
Komoly kilengéseket látunk hétfőn az európai kötvénypiacokon, a befektetők a biztos menedéknek számító papírokat, például a német és brit állampapírokat keresik, közben például az olasz hozamok nagyot ugrottak. Ráadásul a szokásosnál sokkal nagyobbak a kilengések, egyelőre mindenki a kormányok és a jegybankok válaszlépéseire vár.
Komoly összeomlást okozott a világ tőkepiacain a koronavírus-pánik, az amerikai Dow Jones index pár nap alatt több mint 13,3%-ot, a magyar blue chipeket tömörítő BUX index 12,9%-ot esett. Érthető, ha valaki biztonságban szeretné tudni a pénzét egy ilyen kiszámíthatatlan környezetben, de több kiváló lehetőséget is teremtettek az események, melyekre lecsaphatnak a hozaméhesebb befektetők is. Megnéztük, mibe lehet érdemes fektetni a koronavírus-pánik közepette.
A legnagyobb abszolút hozamú alapok is megsínylették az utóbbi hetek piaci kilengéseit, a Citadella kivételével mindegyik vizsgált alap hozama negatív idén. A koronavírus egyértelműen rányomta bélyegét a piacok teljesítményére, ez pedig a profi befektetőknek is feladja a leckét. A legnagyobb magyar alapoknak sem áll jól a szénája, egy olyan alap sincs köztük, ami érdemi hozamot tudna felmutatni a befektetőknek.
Magyarország az élmezőnyben volt a tízéves állampapírhozam csökkenését tekintve 2012 és 2019 között, részben ennek köszönhetően csak Írországban és Görögországban csökkent nagyobb arányban az állam GDP-arános a kamatkiadása, mint nálunk – olvasható az OECD friss kiadványában. Mindez azt jelenti, hogy évente több százmilliárd forintot spórol meg a költségvetés, illetve az elemzés arra is rámutat, miért lépett el a hosszabb kötvények felé Magyarország.
Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt.
Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Rekord pénzek áramlottak egy hét leforgása alatt kötvényalapokba, a befektetők igyekeznek biztonságosabb eszközöket keresni, miután a koronavírus kilátásba helyezte a globális gazdasági növekedés lassulását – számol be a hírről a Financial Times.