Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eddig felvázoltnál sokkal fontosabb szerephez jutnak a lakossági állampapírok.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
Az utóbbi hetekben látott 10-15 milliárd forint helyett a jövő héttől több állampapírt vásárolhat az MNB – közölte a jegybank a keddi kamatdöntés után. A döntést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök leszögezte: nincs mód az alapkamat további csökkentésére, de egyéb eszközöket bevethetnek szeptemberben akár.
Nagyobb visszaesést tapasztalt a lakossági állampapírok piaca júliusban, mint a koronavírus-válsággal leginkább érintett márciusi és áprilisi hónapokban összesen. A 400 milliárd forintos állománycsökkenés mögött most elsősorban a júliusi állampapír-lejáratok húzódnak, ezek mintegy fele intézményi kezekben járt le. Ez 300 milliárdot megmagyaráz a csökkenésből, a fennmaradó 100 milliárdos visszaesés viszont a lakosság „sara”.
Az utóbbi hetek 40 milliárd forintja után szerdán csak 35 milliárd forintnyi ötéves fedezett hitelt (repo) nyújtott az MNB a bankoknak, a többi futamidőn nem is volt kereslet. A holnapi ünnepnap miatt egyhetes betéti tenderét is megtartotta a jegybank, melyen továbbra is 2000 milliárd forint feletti összeget fogadott el.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
Az elmúlt években tapasztalt alacsony hozamkörnyezet hatására folyamatosan csökken a befektetési alapokon belül a bankbetétek és készpénz aránya, felkapottak lettek viszont a részvények és ingatlanok. A friss számok szerint a második negyedévben láthatóan megnőtt a részvénybefektetések aránya a magyar alapkezelők portfóliójában, de így is távol van attól a szinttől, amit a magánkasszák államosítása előtt lehetett látni.
Július utolsó hete után az augusztus első hete is erősnek bizonyult a szuperállampapírnál: múlt héten közel 60 milliárdot jegyeztek belőle a magyarok.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
Hiába csökkent a lakossági állampapírokban lévő vagyon 239 milliárd forinttal a második negyedévben, a lakosság kezében lévő állomány igazából 130 milliárddal nőtt. Ugyanez a kettőség jellemzi az adatokat féléves időtávon is: december végéhez képest 182 milliárd forinttal csökkent az állomány, a lakosság kezében lévő állampapírok viszont 6 hónap alatt 450 milliárd forinttal növekedtek. Az adatok szerint a koronavírus lelassította a lakossági kézben lévő állampapírok növekedését, a tavaly látott diadalmenet már a múlté, de a növekedés azért nem állt meg. Az ÁKK azzal kalkulál, hogy meglesz az idei évre tervezett lakossági értékesítés.
Az MNB Zöld Programjával kívánja elősegíteni a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentését, a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának bővítését. Ezért a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosítását - közölte a jegybank. Ennek keretében elemzést tesz közzé a zöld kötvénykibocsátást ösztönző jegybanki szabályozói lehetőségekről.
A múlt hetihez hasonlóan ezúttal is 10 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az MNB – közölte honlapján a jegybank. A múlt héten viszont aukción kívül nem vásároltak.
Erősen zárult július hónap a MÁP+ jegyzései szempontjából, a múlt héten ugyanis 82,1 milliárd forintnyi jegyzést fogadott el az ÁKK. Nem feltétlenül új pénzek beáramlásáról van szó, ugyanis több mint 300 milliárd forintnyi lakossági kézben lévő állampapír járt le a múlt hónapban, a MÁP+ kötvénybe ehhez képest „csak” 230,5 milliárd forint áramlott.
Tovább csökkentette a repotenderén elfogadott ajánlatok összegét szerdán az MNB, a jegybank már csak 40 milliárd forintnyi üzletet kötött ezúttal is ötéves futamidő mellett.
Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Fél év alatt majdnem összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra, hiszen a megnövelt állampapír-kibocsátással időarányosan jól áll Magyarország – derül ki az Erste Bank elemzéséből. Ezzel együtt a szakemberek szerint a 3,8%-os kormányzati deficitcél még mindig optimista, a realitás valahol a GDP 5%-a körül lehet majd az év végére.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik - írja közleményében az MNB. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődésének és a jövedelemegyenleg hiányában bekövetkezett csökkenés eredőjeként nem változott érdemben. A jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 6,3 százalékára mérséklődött tovább. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Már 500 millió eurós befektetésnél jár.
Csökkenti termelési kapacitását a Thyssenkrupp.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
