Három- és ötéves futamidőn összesen 80 milliárd forintnyi fedezett hitelügyletet (repo) kötött szerdán a jegybank a kereskedelmi bankokra. A benyújtott ajánlatok alapján ennek a sokszorosára volt igény a kedvezményes hitelből, de az MNB nem fogadott el többet.
Románia az állami beruházási programokkal, a magánberuházások ösztönzésével és a kényszerszabadságról visszatérők bérköltségének részleges átvállalásával akarja támogatni a koronavírus-járvány által sújtott gazdaság újraindulását - jelentette be Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több, egymást kiegészítő döntést hozott annak érdekében, hogy a jegybanki eszköztár minél szélesebb köre álljon a befektetési alapok rendelkezésére - írja az MNB közleményében. A befektetési alapok monetáris transzmisszióban betöltött érdemi szerepéhez illeszkedve egyrészt a Növekedési Kötvényprogram és az állampapír-vásárlási program partnerkörében helyet kaptak a 10 legnagyobb, magyarországi székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő által kezelt nyilvános és nyílt végű értékpapíralapok, másrészt a befektetési alapok számára minden futamidőn elérhetővé vált a fedezett jegybanki hitelfelvétel, ide értve a 3 és 5 éves tenort is, harmadrészt a jegybank az elfogadható fedezetek körét kibővítette a forintban denominált értékpapír és ingatlanalapok befektetési jegyeivel.
Sok területen átírta az adósságkezelési stratégiát a koronavírus-járvány miatti válság, azonban a hosszútávú célok nem változnak – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint a lakossági értékesítés a lezárások után szép lassan élénkülhet majd, a tavaly bevezetett szuperállampapír, a MÁP Plusz viszont valószínűleg akkor sem fogja a korábbi értékesítési számokat hozni.
Három- és ötéves futamidőn összesen 100 milliárd forintnyi fedezett hitelügyletet (repo) kötött szerdán a bankokkal az MNB – jelentette be a jegybank. Ez ugyan alacsonyabb az utóbbi hetekben látottnál, de először nem csak a leghosszabb futamidőn fogadott el ajánlatot a jegybank.
Jelentősen estek a magyar hosszú hozamok miután kedden az MNB bejelentette eszközvásárlási programjának részleteit. A jegybanki jelzésekre elsősorban a 10 és 15 éves referenciahozamok csökkentek.
Két-három hónap alatt akár ezermilliárd forintnyi állampapírt is vásárolhat az MNB – jelentette be kedden a jegybank a Monetáris Tanács döntését követően. Ezzel a jegybank a hosszú hozamokat szeretné leszorítani, de elemzők szerint a lépés nem független a költségvetés idei jelentős finanszírozási szükségletétől sem. De kiktől és milyen kötvényeket vehet az MNB? Elérheti az önmaga által felállított korlátot?
A koronavírusjárvány előtt az eurózóna reformjainak idejét éltük, amelyek még évekkel a 2010-2012-es adósságválság után is a pénzügyi megrázkódtatások kivédését, a valutaövezet sokkellenálló képességének megerősítését célozták. E reformhullám olyan kiemelkedő változásokat hozott, mint a pénzügyi stabilitási feladatokat központilag ellátó bankunió felállítása vagy a makroszintű egyensúlytalanságok uniós nyomon követése. Ám sokaknak feltűnhetett, hogy 2014 után megtört a lendület: számos kritikus kérdésben tartós nézetkülönbségek akadályozták az előrelépést. Legutóbb, amikor még senki sem sejtette a küszöbön álló pandémiát, éppen az eurózóna pénzügyi mentőalapjának átalakítása világított rá az ellentétekre. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan tárultak fel ez esetben is azok a törésvonalak, amelyek most a koronavírus elleni küzdelemben osztják meg a valutatömb országait.
A Magyar Nemzeti Bank 2020. május 4-től a monetáris transzmisszió erősítése érdekében elindítja állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programjait - jelezte mai közleményében a jegybank. Az állampapír-vásárlási program stratégiai paraméterei a hazai sajátosságok és az Európai Központi Bank gyakorlatának figyelembe vételével kerültek kialakításra. Az MNB vásárlásai a másodlagos piacon történnek majd, a heti jegybanki vásárlási aukciók és aukción kívüli ügyletek rugalmas megvalósítást tesznek lehetővé, a programba az MNB az állampapír-piacon meghatározó szerepet játszó bankok mellett a jelentősebb befektetési alapkezelőkön keresztül a befektetési alapokat is bevonja. A jelzáloglevél-vásárlási program második szakaszát az MNB a sikeres 2018-as programmal nagy részben megegyező stratégiai paraméterek mellett hirdeti meg. Az MNB mindkét program esetében addig folytatja a vásárlásokat, ameddig azt a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi fejlemények indokolják. Az első felülvizsgálat az állampapíroknál 1000 millliárd forintnál, a jelzálogleveleknél 300 milliárd forintnál lesz. A limit a teljes állomány 33, illetve 50%-a.
A veszélyhelyzet idején érdemes otthonról kényelmesen, ingyenesen és online vásárolni állampapírt, így például Babakötvényt is, ezt hétfőtől azok a szülők is megtehetik, akiknek még nincs ehhez szükséges Start-számlájuk - tájékoztatta az MTI-t Tállai András.
Jelentős pénzek áramolhatnak be az MNB új monetáris politikai eszközébe, ha a befektetési alapok nagy része élni kíván a napokban kapott lehetősséggel. A bennük kezelt vagyon 30%-ával, tehát szektorszinten akár 1800 milliárd forinttal is részt vehetnek az MNB hiteltenderén, de a részletek még mindig homályosak. Az MNB programjában az önkéntes pénztárak is részt vehetnek, miközben furcsa mód a magánnyugdíjpénztárak kimaradtak a lehetőségből. Körbekérdeztünk a piacon, milyen lehetőségeket tartogat az MNB eszköze.
Összesen kétmilliárd euró értékben adhat el Magyarország devizakötvényeket csütörtökön 6 és 12 éves futamidő mellett – olvasható a Reuters beszámolójában.
Csütörtökön eurókötvényt bocsáthat ki Magyarország, melynek megcélzott árazása is ismert már – értesült a Reuters. Így ha minden rendben lesz, akkor 1,5-2%-os hozam mellett kelhetnek el a 6 és 12 éves papírok.
Jelentősen átírta a terveket a koronavírus-járvány, emiatt a korábban tervezettnél sokkal több finanszírozásra lehet szüksége a magyar államnak 2020-ban. Ráadásul a lakossági papírok sem pörögnek úgy, mint eddig. A pluszforrást az ÁKK elsősorban piaci kötvények értékesítéséből is jelentősebb devizakötvény-kibocsátásból fedezné a friss finanszírozási terv szerint.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
Jelentősen átírta a finanszírozási és költségvetési terveket a koronavírus-járvány, erre pedig az ÁKK-nak is reagálnia kellett. A szerdán megjelent módosított finanszírozási tervében az adósságkezelő lényegesen kisebb lakossági értékesítéssel számol, cserébe jelentős devizakötvény-kibocsátás is bekerült a tervek közé.
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki – derült ki az ÁKK közleményéből.