Százmilliárdok menekülnek a magyar ingatlanalapokból annak ellenére, hogy az alapkategóriát szinte meg sem érintette a koronavírus-válság. A befektetők főleg az alapokra szabott likviditási korlátozás miatt aggódnak, pedig a legtöbb ingatlanalap még mindig jobban hoz az állampapíroknál is, sőt, olyan portfólió is akad, mellyel 10% fölött is lehetett keresni egy év alatt.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Sokak számára meglepő lehet, pedig igaz: ha fiatal házasként felvesszük a babaváró hitelt, és a felvett összeget szuperállampapírba fektetjük, még mindig egy 10% feletti nominális hozamú rendszeres megtakarítást állíthatunk elő a magunk számára gyermekvállalás nélkül is. Cikkünkben bemutatjuk számításainkat arról, mekkora forintösszegű nyereséget jelent ez az ÁKK ezen a héten közzétett adatai alapján, és hogy mire kell figyelni e befektetésnél a buktatók elkerülése végett.
166 abszolút hozamú sorozatból csupán 85 zárta pozitív hozammal az elmúlt egy évet, fél éves időtávon még ennél is kevesebb, mindössze 56 sorozatnak sikerült pénzt hoznia a konyhára. A koronavírus miatti tőzsdei lefordulás az abszolút hozamú alapok teljesítményét is megtépázta, de így is akadtak olyan alapok, amelyek egy éves időtávon 10% feletti hozamot értek el, ezek kivétel nélkül az OTP és a Hold Alapkezelő alapjai. A tavaly évet a legjobb hozammal záró OTP Supra idén már a legrosszabbul teljesítő alapok között van, de vagyonával még mindig ez a legnagyobb abszolút hozamú alap Magyarországon.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Júniusban mintegy 147 milliárd forintért jegyeztek a szuperállampapírból a magyarok, tehát semmivel sem többet, mint májusban. Egyelőre úgy tűnik, az újranyitás és a veszélyhelyzet elmúlta sem lendítette fel a MÁP+ keresletét.
Már több mint 217 ezer gyermeknek van babakötvénye, a családtagok és az állam befizetései révén 90 milliárd forintnál is nagyobb összeg kamatozik a kicsiknek - erről számolt be Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
A környezetvédelmi szempontok egyre nagyobb jelentőséget kapnak a gazdasági és beruházási döntésekben ezzel is elősegítve a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítását. A pénzügyi szektor zöld üzleti megfontolásait tekinti át elemzésében Tóásó Bálint, a KPMG jogi szolgáltatásaiért felelős vezetője és Wieder Gergő, a KPMG menedzsere.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
A Fitch friss elemzése szerint az idei eddig felfüggesztések a befektetési alapok visszaváltása kapcsán teljesen más képet mutatnak, mint az utóbbi 10 évben: most ugyanis nem arról volt szó, hogy sokan megrohamozták volna az alapkezelőket a pénzükért, hanem egyszerűen nem lehetett beértékelni az eszközöket a koronavírus okozta piaci stresszhelyzetben. A hitelminősítő szerint megoldás lehetne erre akár az is, ha megszűntetnék a napi visszaváltás lehetőségét a befektetési alapoknál.
A Takarékbank Zrt. számlavezető rendszerei egyesítésének utolsó állomásaként 2020. június végén átállnak a Takarékbank Zrt. közös számlavezető rendszerére azok a fiókok is, amelyek eddig még más platformot használtak. A zavartalan váltás érdekében 2020. június 26-án, 29-én és 30-án a szolgáltatások egy részét korlátozzák – derül ki a Takarékbank közleményéből.
A tervezett 75 helyett 97,5 milliárd forintnyi kötvényt adott el csütörtökön az ÁKK, a kereslet minden futamidő esetében erős volt, különösen az ötéves papírok után kapkodtak az MNB szerdai repotenderét követően.
Az utóbbi hetekhez hasonlóan ezúttal is 70 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot szokásos fedezett hiteltenderén (repo) az MNB. A jegybank továbbra is az ötéves futamidőn nyújt hitelt a bankoknak, hogy azok állampapírt vegyenek.
A szokásos időpontban kedden sem hirdetett meg állampapír-vásárlási aukciót a jegybank, ezért jó eséllyel zsinórban harmadszor sem veti be ezt az eszközt. A lépés már nem okoz meglepetést, az utóbbi két hétben úgy tűnt, hogy az eszközvásárlást egyfajta válságeszköznek tekinti az MNB.
A friss adatok szerint múlt héten 38 milliárd forintért jegyeztek a magyarok szuperállampapírt.
A tervezett 60 helyett 75 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK. Az adósságkezelő csak az ötéves futamidő esetén emelt rá a meghirdetett mennyiségre a kirobbanó keresletet látva.
Egy évvel indulását követően a háztartások teljes állampapír-megtakarításaiknak már több mint felét tartják a Magyar Állampapír Pluszban – jelentette be Varga Mihály a MÁP+ kibocsájtásának első évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter kiemelte: a koronavírus megjelenésével volt ugyan némi megtorpanás az értékesítésben, a Magyar Állampapír Plusz szaldója azonban továbbra is pozitív, az értékesített állomány meghaladja a 4400 milliárd forintot - derül ki a Pénzügyminisztérium sajtóközleményéből.
Sokan értetlenül állnak a magyar jegybank lépései előtt: a meghirdetett 1000 milliárd forintos állampapírvásárlási program alig 15%-ának kimerülése után második hete nem vásárol az MNB, pedig a hozamok elég sokat emelkedtek az utóbbi időszakban. Egyelőre a szakemberek is csak találgatják, miért állhatott le a jegybank, ez akár Nagy Márton alelnök távozásával is összefüggésben lehet, illetve komolyabb fordulatot jelezhet az eddigi monetáris politikához képest. Ha tartósan leáll a program, akkor az magasabb hozamokat, viszont stabilabb forintárfolyamot hozhat.
Ötéves futamidő mellett 70 milliárd forintnyi eszközfedezetű hitelt (repo) nyújtott szerdán az MNB a bankoknak. Az eszköz kamatozása továbbra is fix 0,9%.
Az MNB friss statisztikái szerint áprilisban is bőven éreztette még hatását a koronavírus a magyar háztartások megtakarításain: az állampapírokat és befektetési alapokat inkább eladták, a részvényeket pedig vették a magyarok. Utóbbi jó döntésnek bizonyult, mivel jelentős hozamokat is zsebre tettek áprilisban a befektetők. A lakossági állampapírok iránti kereslet visszaesése a háztartások államadósság-finanszírozáson belül betöltött szerepét is megakasztotta kissé, a külföldiek viszont berobbantak az eurókötvénnyel.
Ezúttal a cég egyes kötvényeit minősítették le.
Főleg a szegényebb országok lehetnek a vesztesei.
Tesztelik az agyi implantátumot.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Putyin állítólag már nagyon régóta fontolgatta az ország lerohanását.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
