Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest vegyesen mozdultak el a hozamok, a hosszú lejáratokon újra kisebb emelkedés volt megfigyelhető.
Kezd talpra állni a világgazdaság a koronavírus okozta negatív spirálból. Bár a pandémia elején úgy tűnt, a megtakarítások is megsínylik a járványt, a félelem rövid éltűnek bizonyult: ahogyan a világban, úgy Magyarországon is jelentősen nőttek a lakossági megtakarítások. De meddig tart ki ez az állapot? Mindent elront az infláció? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ jövő hét szerdai Öngondoskodás konferenciánkon.
A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. Ez alapján elmondható, hogy csak minimálisan mozdultak az állampapírpiaci hozamok a mai kereskedésben, a korábbi napok emelkedése már a múlté.
Kockázat nélkül nincs nyereség - tartja a mondás. De miféle kockázatról is van szó a pénzügyi világban? Ennek az alapvető kérdésnek megyünk most utána a bankok szemszögéből nézve. A pénzügyi világnak ők a főszereplői, és egyben ők jelentik a legnagyobb kockázati gócpontokat is. A pénzügyi kockázatok megértése a gazdasági alapműveltséghez elengedhetetlen, ezért egy külön cikksorozatot szentelünk neki. A most következő részben a téma alapjaitól indulunk el.
Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 hosszú lejáratú állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. Az elmúlt napok hozamemelkedése megtette a hatását, élénk volt a kereslet. A magasabb hozamok ellenére az ÁKK a meghirdetett mennyiségnél több ajánlatot is elfogadott, ami részéről jelzés értékű, hiszen mutatja, hogy a hozamemelkedés nincs ellenére.
Hosszú ideig eseménytelen volt a magyar állampapírpiac, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatos aukciókkal biztosította a szükséges finanszírozást, miközben az MNB eszközvásárlási programja támogatta a hozamok kordában tartását. Az utóbbi hetekben azonban valami megváltozott, sorra jöttek a „sikertelen” aukciók, amikor a tervezettnél kevesebbet adott el az adósságkezelő, a hozamok pedig nagyot ugrottak. Aggódni nem kell, egyszerűen csak az elmúlt évek mesterségesen kordában tartott piacára hirtelen köszönt rá a realitás, valószínűleg néhány hét után magasabb szinten stabilizálódnak majd a hozamok.
Már közel 15 ezermilliárd forintnyi megtakarítást tartanak a magyarok állampapírokban, befektetési alapokban és részvényekben. Ezek közül a részvények mentek óriásit, a benne kezelt vagyon ötödét idén szerezte meg a kategória. Az MNB adatai arra is rávilágítanak, hogy a kedvező részvénypiaci hangulat az olyan megtakarítások vagyongyarapodására is pozitívan hatott, mint a TBSZ és a NYESZ, mégis folyamatosan csökken a kereslet irántuk.
Az elmúlt hetek 10-30 milliárd forint közötti, nagyon visszafogott vételi érdeklődése után ma kirobbanó kereslet jellemezte 3 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegy aukcióját, de még ezzel együtt is jócskán, 27 bázisponttal tovább emelkedett az aukció átlaghozama 1,09%-ra. Fontos, hogy ez még mindig jóval alacsonyabb az éppen aktuális jegybanki alapkamatnál (1,5%) és a tegnapi másodpiaci referenciahozamnál is 3 bázisponttal alacsonyabb.
Varga Mihály Facebook-bejegyzése szerint újabb mérföldkőhöz ért a Magyar Állampapír Plusz, átlépte ugyanis a 6000 milliárd forintot a megtakarítások értéke.
Már a harmadik kamatemelésen van túl idén nyáron a magyar jegybank, a monetáris szigorítás a befektetési alapok piacán egykor legnagyobb vagyonokat kezelő pénzpiaci alapokat is visszarepítheti a befektetők térképére. A rövid hozamok már elkezdtek reagálni az MNB lépésére, és a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint, ha véget ér a tapering korszaka, a hosszabb kötvények hozamai is elérhetik végre a szuperállampapír kamatát.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. Ez alapján elmondható, hogy csak minimálisan mozdultak az állampapírpiaci hozamok a mai kereskedésben, ami az elmúlt napok erősebb mozgásai után a piaci megnyugvásként értelmezhetők.
Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.
Aukciót tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 12 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyet kínált értékesítésre. A hozam óriásit ugrott, ilyenre nagyon régen nem volt példa.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest egységesen felfelé mozdultak el a hozamok. Egy hét alatt a kötvénypiaci kamatok már 15-20 bázisponttal emelkedtek.
Fokozatosan és óvatosan leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – döntött a Monetáris Tanács kedden. A bejelentés egyrészt logikus a kamatemelési ciklus júniusi megkezdése után, másrészt viszont meglepő volt, hiszen eddig nem utalt rá a jegybank, hogy végéhez közeledne a QE-program. Ha azonban kicsit közelebbről megnézzük a bejelentést, akkor kiderül, hogy még legalább egy hónapig nem feltétlenül lesz érdemi hatása a kötvénypiacra, és utána is rugalmasan kezelheti az eszközt az MNB.