Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke szerint a delta variáns terjedése és az alacsony átoltottsági számok a világ egyes részein veszélybe sodorják a világgazdasági fellendülést – számol be a hírről a Financial Times.
Szinte korrekció nélküli emelkedést láthattunk az elmúlt hetekben a világ tőzsdéin, a gazdaságok újranyitásának, a vakcinálás felfutásának örültek világszerte a befektetők. A koronavírus-járvány további terjedése, a vezető technológiai cégek elleni támadások, az amerikai állampapírhozamok csökkenése és a részvénypiaci túlvettség együttesen azonban újabb korrekciót indíthat el. Ma ebből egy kiadósabb profitrealizálás látszik.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
Újra a nagy tech vállalatok részvényárfolyamának esésére figyelmeztetett a Wells Fargo Securities részvénystratégája, Chris Harvey, aki szerint a leszámolás napja még előttünk áll, írja a CNBC.
Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.
A magyar portfóliómenedzserek többsége abban egyetért, hogy jelentősen átrajzolhatják az egyes országok újranyitási terveit és a világgazdasági fellendülést az egyre aggasztóbb, delta variánshoz kapcsolódó számok. Ha ez nem lenne elég, a volatilitás a piacokon új fokozatba kapcsolt, az infláció emelkedése továbbra is rányomja bélyegét a kötvénypiaci hozamokra, igaz, volt egy átmeneti fellélegzés.
Kijött az új, 3 éves inflációkövető állampapír ismertetője, ez alapján holnaptól már csak 0,75%-os kamatprémiummal lehet megvenni a korábban még infláció felett 1%-os prémiumot kínáló papírt.
Az Államadósság Kezelő központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest vegyesen mozdultak el a hozamok, a rövid oldalon érdemi esést láthatunk.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú államampírokat kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Az Államadósság Kezelő központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. Ez alapján elmondható, hogy csak minimálisan mozdultak az állampapírpiaci hozamok a mai kereskedésben.
Azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén bemondta: kamatemelésre készül a jegybank júniusban az inflációs kockázatok ellensúlyozása érdekében, szinte folyamatosan és jelentősen erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások. A piaci árazások azt mutatják, hogy olyan szintre ugrottak a bankközi kamatok, illetve a várt kamatemelések mértéke, mint amilyenekre nem, vagy csak egy-kétszer volt példa az utóbbi 5 évben. Nagy kérdés, hogy ilyen intenzív kamatemelési sorozatot valóban végrehajt-e majd az MNB a következő 6-12 hónap során és az is, hogy ettől eltérő pályán halad, akkor az mit okoz a forint árfolyamában.
A koronavírus okozta bizonytalanságok ellenére is új rekordot döntött tavaly a globális pénzügyi vagyon - írja a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb, Global Wealth tanulmányában. Továbbra is az USA-ban van a legtöbb dollármilliomos a világban, miközben egyre nagyobb tábort tesznek ki az ultrák, vagyis azok, akiknek vagyona meghaladja a 100 millió dollárt. A tanulmány kitér a magyar vagyoni helyzetre is, ebből kiderül, hogy Magyarországon a lakosság pénzügyi vagyonának növekedési dinamikája bőven meghaladja a globális átlagot.
Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.
535 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés, az állampapírok, a befektetési jegyek és a részvények állománya áprilisig, holott tavaly ugyanebben az időszakban közel 300 milliárdos visszaesést láthattunk. Továbbra is az állampapír a legnépszerűbb megtakarítás, közelít a 10 ezermilliárd forinthoz, de van egy kategória, amelynek állománya még az állampapírokénál is gyorsabban bővül: a bankbetéteké. De ez csalóka.
Éppen ma van két éve, hogy elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. Elképesztő rajtot nyomott a szuperállampapír, a teljes megtakarítási piacot állva hagyta, sőt, még a többi lakossági állampapír kenyerét is elvette. Mostanra azonban már elérte egyik fő célját, a megtakarítási piac gyakorlatilag telítődött a szuperállampapírral. De hogyan jutottunk el idáig és milyen jövő elé néz a kétség kívül legnépszerűbb magyar megtakarítási termék?
Kijöttek a friss tájékoztatók a 3 és 5 éves Prémium Euró Magyar Állampapírok kapcsán. Ami már első ránézésre látszik: csökken a 3 éves papír kamatprémiuma.
A 2000-es évek kezdete óta a hitelderivatíva piac meghatározó részévé váltak a CDS-ügyletek. A népszerűségük annak köszönhető, hogy segítségükkel a hitelkockázat részben vagy egészben transzferálhatóvá, átruházhatóvá válik így lehetőséget nyújt a felek számára a kockázataikat diverzifikálni, szétválasztani. Ugyanakkor a CDS-piac egy másik fontos funkciót is betölt. A piaci szereplők számára visszacsatolást nyújt a vonatkozó alaptermékhez kötődő kockázati felárról, ami szerepet játszik az árazási és fedezeti stratégiák kialakításánál. A szuverén kötvénypiaci vonatkozásban emiatt tekintenek a CDS árára úgy, mint az országkockázat egyik legfontosabb mérőszámára. A helyzet azonban az elmúlt években sokat változott.
Szerinte ez senkinek nem előnyös.
Napi egymillió eurót is képesek voltak tisztára mosni.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
