Rekord a költségvetésben
Júliusban 62,7 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere. Ezzel az első hét hónapban a kumulált hiány 464 milliárd forintra nőtt, ami továbbra is a legkedvezőbb adat.
Júliusban 62,7 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere. Ezzel az első hét hónapban a kumulált hiány 464 milliárd forintra nőtt, ami továbbra is a legkedvezőbb adat.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői értekezletükön megegyeztek: támogatni fogják a keddi Ecofin ülésen Brüsszel ajánlását, hogy kimondják: Portugália és Spanyolország megsértette az EU-s költségvetési szabályokat. A két ország így közelebb került ahhoz, hogy pénzbüntetést kapjon, amire - ilyen okból - még sosem volt példa az EU történetében.
Júniusban 388,9 milliárd forint lett a központi alrendszer hiánya, így az első öt hónap rendkívül kedvező államháztartási helyzete egy csapásra elromlott: az első hathavi együttes deficit 402,1 milliárd forintra ugrott, ami az éves hiánycél 51%-át jelenti - derül ki az NGM ma kiadott adataiból. Nagy aggodalomra azonban nincs ok, hiszen még az időarányosnak is megfelel a június végi deficit, márpedig a második félévben a bevételek szoktak dominálni. Épp ezért az NGM továbbra is tarthatónak mondja a 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt azt is rögzítette mai közleményében, hogy a Brexit miatt se az idei, se a jövő évi költségvetést nem kell módosítani.
Idén és jövőre is 700 milliárd forintot meghaladó összeget szed be a kormány különadókból. A tavalyi évhez képest ezzel kis mértékben csökkentek az ilyen sarcokból származó költségvetési bevételek, azonban az állam még mindig jelentős mértékben függ ezektől a milliárdoktól. A kormány pedig előszeretettel fenyegetőzik a különadókkal, nehezen tud leszokni róluk.
Az idei uniós támogatás-kifizetési számokat nagyon durván megtolhatják az új előlegfizetési szabályok, ám ezek a 2016-os növekedésélénkítést nem igazán segítik majd - ez a kép rajzolódik ki a kkv-k számára 50%-ra, a kincstári körben 100%-ra emelt új előleg-szabályok alapján. Mindez azzal magyarázható, hogy a magasabb előleg nem feltétlenül kerül ki idén a gazdaságba, hiszen a nyertes projektek megvalósításához továbbra is ugyanannyi idő kell. Közben viszont lesz némi kamatbevétele azoknak a szereplőknek, akiknek a számláján ott parkol az államtól megkapott megemelt előleg.
Az első negyedéves meglepően gyenge GDP-adat láttán is "célunk elkerülni az autógyártás és az uniós források kizárólagos hatását, vagy éppen kitettségét" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azonban ennél is tovább ment, hiszen azt is kijelentette, hogy határozott véleménye szerint hátrányos hatása is van az országba áramló EU-forrásoknak részben az elhalasztott beruházások, részben az ingyenpénzek projektmegtérülést torzító hatása miatt. Az S&P térségi elemzője egyébként tegnap részben az EU-forrásoktól való túlzott függőséggel indokolta, hogy egyelőre miért nem fogják felminősíteni Magyarországot, így Varga friss jelzései már ennek elismerését is jelzik:
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket is tartalmazza a jövő évi költségvetést megalapozó kormányzati törvénycsomag, amelyet kedden 125 igen, 41 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Májusban a korábbi évekkel összehasonlítva is jelentős, 131,7 milliárd forintos többlet jött össze a költségvetésben, ezzel az első 5 hónap egyenlege minimális hiányt mutat - olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes közléséből.
Áprilisban mindössze 19,1 milliárd forintos volt a központi alrendszer összesített hiánya, így az első négy hónapban összesen csak 144,9 milliárd forintos deficit keletkezett - közölte az előzetes áprilisi adatot ma délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium. Egy évvel ezelőtt a havi deficit még 73,1 milliárdos volt, az első négy hónap összesített hiánya pedig 465 milliárdot tett ki, azaz sokkal kedvezőbb idén a helyzet. A tárca közleménye szerint "az elmúlt közel másfél évtizedben még sosem volt ilyen alacsony az első négyhavi hiány". Éppen ez szolgáltatott alapot arra, hogy még április végét sem várta meg az NGM és máris bejelentett egy 500 milliárdos idei kiadásnövelést.
A kormány jövőre 18 185 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetésből, ami jelentős, 14%-os növekedés az idei tervekhez képest. A 2230 milliárd forintos többletköltésbe sok minden belefér: állami béremelések, egészségügyi és oktatási többletforrások, jelentős állami finanszírozású beruházások, valamint az uniós fejlesztések hazai forrásból történő kiegészítése.
Hat év leforgása alatt a kormány visszahozta a 13. havi nyugdíjat és még annál is többet - derült ki a Portfolio számításaiból. A kormány ugyanis összesen 282 milliárd forinttal többet költött nyugellátásokra, mint amennyit a törvény előír.
A tervezési körirat szerint a kormány április 26-án benyújtja a parlamentnek a 2017-es költségvetésről szóló törvényjavaslatát. Ennek megfelelően Varga Mihály kedden adja át a tervezetet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Az eddigi nyilatkozatok alapján már láthatóak a jövő évi büdzsé főbb irányai, mi összefoglaltuk 13+1 pontban.
Uniós szinten egyáltalán nem rendkívüli elszámolási vitának indult az Eximbank besorolásának ügye a magyar és az uniós statisztikai hivatal között. A kormány sem maradt azonban ki az ügyből és bekeményített. A szembenállásnak most az lett az eredménye, hogy Magyarország olyan feketepontot kapott csütörtökön az EU hivatalos szervétől, amilyet még soha: hazánk fiskális számai mellé korlátozó záradékot adott.
A jövő évi költségvetésben egyaránt emelkedik a felsőoktatásra és a közoktatásra fordítható források összege - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Egy nemnyilvános kormányhatározat engedélyezte azt a Kliknek, hogy az idei, a későbbi hónapokra vonatkozó kiadási keretének terhére rendezhesse tartozásait, illetve betömködje a költségvetési lyukakat - derítette ki a Napi.hu. A lap érvelése szerint az idénre alultervezett finanszírozás és az egyéb gondok orvoslására legalább 60-80 milliárd forintos többlet forrást kellene biztosítani az intézményfenntartónak. Ehhez az elvi lehetőséget az adja, hogy a kormány ma jelezte: módosítják az idei költségvetést is.
"Szeretnénk, ha a fegyelmezett fiskális politika folytatódna, azaz nem tervezzük, hogy a 2% körüli hiánytól jelentősen elmozduljunk" - többek között ezt a határozott üzenetet fogalmazta meg a Bankszövetség pénteki testületi ülése után az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a működés szintjén nullás költségvetés mellett többek között a beruházásokra adott források okozhatnak deficitet. Felrótta, hogy túlságosan magas a magyar gazdaságban a készpénz használata, így ennek szűkítését és az elektronikus fizetés elterjesztésének segítését célozzák. Az Erste Bank Hungary Zrt.-be történő állami bevásárlás már a küszöbön áll, az első félév végéig megszülethet a megállapodás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium véleményezésre tette közzé oldalán az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. kormányrendelet módosításáról szóló tervezetét.
A kormány tisztában van azzal, hogy már 2016-ban nagyra nyílhat az olló az EU-pályázatok itthoni 2048 milliárdos kifizetése és a brüsszeli támogatások lehívása között, hiszen utóbbinál csak 875 milliárddal kalkulál - írja saját forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap további lényeges információja, hogy tudomása szerint az állam a 2014-2020-as ciklus terhére már 320 milliárd forintnyi előleget megkapott az EU kasszájából, ami teljesen összhangban van a Portfolio múlt heti elemzésében vázolt előleg időarányos részével. A cikkben jelzett támogatás- és előleglehívás alapján 802 milliárdos, a GDP 2,4%-át kitevő pénzforgalmi deficit rajzolódik ki idénre az EU-támogatások itthoni és brüsszeli kifizetési tempója közötti különbségből.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
140,8 milliárd forintos deficittel zárta a márciusi hónapot az államháztartás központi alrendszere - közölte gyorstájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve alacsonynak mondható a harmadik havi hiányszám és időarányosan is jobban áll a büdzsé, mint a korábbi években.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
