Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a GDP 0,75 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást javasol jövőre Magyarországnak, ugyanakkor megjegyzik, hogy a jövő évi büdzsé várhatóan biztosítja ennek megvalósítását.
Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
Kijöttek a friss, októberi adatok az államháztartás helyzetéről, e szerint a forintos lakossági állampapírok állománya meghaladta a 8800 milliárd forintot. A lakossági papírokból viszont már csak szuperállampapírt vesznek a magyarok, a többi papírból áramlik ki a pénz, még az inflációkövető prémium állampapír is erre a sorsra jutott. Nagyon úgy tűnik, hogy a MÁP+ nemcsak a befektetési piac többi szereplőjét, hanem magát a lakossági állampapírpiacot is kannibalizálja.
A korábbi 4,7%-os prognózisról 4,9%-ra emelték az idei GDP-növekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői.
Szeptemberben 207 milliárd forint volt a költségvetés többlete, ami a második legerősebb kilencedik havi egyenleg gyűjtésünk szerint. A büdzsé az első kilenc hónap adata alapján nagyon jól áll, de az előző hónap jó teljesítményéhez kellett az is, hogy az EU-programok egyenlege látványosan javult.
Az első nyolchavi tény és az év egészére vonatkozó terv alapján az adódik, hogy a szeptember-decemberi időszakban összesen mintegy 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást kellene kifizetnie a magyar hatóságoknak a nyertesek számára, ami duplája lenne a tavalyi utolsó négyhavi adatnak.
Májusban 137,4 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, amire 2004 óta nem volt példa - közölte a Pénzügyminisztérium. Mivel az első hónapokban még többletes volt a magyar büdzsé, így az első öt hónap alapján is még mindig "csak" 176,4 milliárdos együttes hiánynál járunk, ami az egész éves deficit előirányzatnak csak 17,7%-át jelenti. Éppen emiatt rögzíti azt a PM közleménye, hogy "az év egészére kitűzött 1,8%-os uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycél tartható".
Márciusban 141,9 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ezzel pedig az első három negyedéves kumulált deficit mínuszba fordult. A fő folyamatok azonban távolról sem kedvezőtlenek, sőt.
A decemberi csaknem példátlanul nagy, 397,3 milliárd forintos államháztartási többlet oda vezetett, hogy az éves pénzforgalmi hiány 1445,1 milliárd forint lett, ami bár csak 4,4%-kal magasabb a 2018-as évre meghatározott törvényi előirányzatnál, de a GDP arányában még így is 3,4%-os deficitről beszélünk a Pénzügyminisztérium ma közzétett részletes tavalyi évi összefoglalója alapján. A decemberi többletben nagy szerepe volt az EU-tól beözönlött 890 milliárd forintnyi forrásnak, de az év egészét tekintve az EU-s fejlesztések itthoni kifizetése még mindig jócskán megterhelte a magyar büdzsét. Ezzel együtt a tárca azt is rögzíti, hogy az EU számára fontos eredményszemléletű deficit a GDP arányában megállhat 2%-nál, azaz kisebb lehet, mint a 2,4%-os törvényi előirányzat. A végleges adatokra még márciusig várni kell.
Rendkívül felpörgött a karácsony körüli napokban az EU-pénzek brüsszeli átutalása Magyarország felé és így a Portfolio kalkulációi szerint decemberben összesen 780 milliárd forintnyi támogatás ömlött be a magyar államkasszába. Ez példátlanul magasnak számít az elmúlt éveket tekintve és egyúttal azt is eredményezte, hogy az egész 2018-as évet tekintve csaknem annyi (1451 milliárd forint) EU-pénzt kapott Brüsszelből a kormány, mint amennyit idehaza kifizetett a nyertes pályázóknak (1597 milliárd forint). A decemberi brüsszeli forráslehívási hajrával a kormány jócskán túlteljesítette az egész évre kitűzött saját pénzlehívási célját és a nagymértékben javuló államháztartási helyzet abban is segített, hogy az év utolsó hónapjában újra bátrabban hozott pályázati döntéseket a kormány: hatalmas összegben hirdetett új nyerteseket, illetve felpörgött feléjük a kifizetés is.
Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.
Több mint 4 órás, vasárnap éjjeli ülés után olyan hírek érkeztek hétfőn az olasz Liga szóvivője felől, hogy sikerült megállapodnia a két kormánypártnak abban, hogy az alapjövedelem és a nyugdíjrendszer tervezett lépéseiből még tovább engednek, hogy el tudja kerülni Olaszország az Európai Bizottság által most szerdán elindítani tervezett túlzott deficit eljárást.
A korábbi évekhez képest nem kiugró hiány keletkezett a költségvetésben. Ezzel azonban az első tizenegy havi kumulált deficit már az éves előirányzat 135%-án áll.
Ma is számos olyan apró jel érkezett, ami szintén afelé mutat, hogy tovább puhul az olasz kormány a Brüsszellel vívott költségvetési háborúban és igyekszik elkerülni a túlzott deficit eljárás folytatódását. Például úgy tűnik, hogy a már bejelentett nyugdíjreformból és alapjövedelemből is hajlandóak kicsit engedni, hogy ezzel költségvetési spórolást érhessenek el. A hírekre az olasz kötvényhozamok többhavi mélypontra szakadtak.
Mivel a nyári bizottsági ajánlást figyelmen kívül hagyta a magyar kormány, így most már a pénzügyminiszteri tanács sürgeti azt, hogy tegyen hathatós lépéseket a költségvetési kiigazításra és erre jövő április közepi határidőt is adott. A felszólításhoz hozzátartozik, hogy ennek nincs szankciós következménye, így esélyes, hogy a magyar kormány ezt is figyelmen kívül hagyja.
Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.
Érzékelhetően emelkednek idén a nyugdíjkiadások a visszafogott, 3%-os emelés közepette is. Ugyanis az újonnan belépő nyugdíjasok magasabb ellátásban részesülnek - olvasható ki az MNB költségvetési elemzéséből. Közben pedig a korhatár emelése is hatással van a számokra. Ami pedig érdekes: 2019-ben a jegybank szakértői kiegészítő nyugdíjemelést prognosztizálnak a tervezettnél magasabb infláció miatt.
Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.
A korábbi évekkel összevetve nem volt kimagasló a júniusi 233 milliárd forintos deficit. Ezzel együtt viszont az első féléves hiány már 1400 milliárd forint felett jár. Ez ugyanakkor továbbra is nagyrészt az EU-pályázatokkal függ össze.
Bár az áprilisi választások miatt leállt idehaza a kormányzati munka, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer rendületlenül ontotta magából az uniós pályázati döntéseket és főként a kifizetéseket - derül ki szokásos havi összefoglalónkból. Adataink szerint közel 2000 új pályázati nyertes örülhetett - jórészt a választások előtti napokban - 90 milliárd forintnyi új támogatásnak, és a hónap során 110-ről 178 milliárd forintra gyorsult a kifizetések összege. Ezzel a 7 évre szóló keret kifizetése már átlépte a bűvös 50%-ot.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Hosszan egyeztettek a kialakult helyzetről a térségi miniszterek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
