A tervezési körirat szerint a kormány április 26-án benyújtja a parlamentnek a 2017-es költségvetésről szóló törvényjavaslatát. Ennek megfelelően Varga Mihály kedden adja át a tervezetet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Az eddigi nyilatkozatok alapján már láthatóak a jövő évi büdzsé főbb irányai, mi összefoglaltuk 13+1 pontban.
Uniós szinten egyáltalán nem rendkívüli elszámolási vitának indult az Eximbank besorolásának ügye a magyar és az uniós statisztikai hivatal között. A kormány sem maradt azonban ki az ügyből és bekeményített. A szembenállásnak most az lett az eredménye, hogy Magyarország olyan feketepontot kapott csütörtökön az EU hivatalos szervétől, amilyet még soha: hazánk fiskális számai mellé korlátozó záradékot adott.
A jövő évi költségvetésben egyaránt emelkedik a felsőoktatásra és a közoktatásra fordítható források összege - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Egy nemnyilvános kormányhatározat engedélyezte azt a Kliknek, hogy az idei, a későbbi hónapokra vonatkozó kiadási keretének terhére rendezhesse tartozásait, illetve betömködje a költségvetési lyukakat - derítette ki a Napi.hu. A lap érvelése szerint az idénre alultervezett finanszírozás és az egyéb gondok orvoslására legalább 60-80 milliárd forintos többlet forrást kellene biztosítani az intézményfenntartónak. Ehhez az elvi lehetőséget az adja, hogy a kormány ma jelezte: módosítják az idei költségvetést is.
"Szeretnénk, ha a fegyelmezett fiskális politika folytatódna, azaz nem tervezzük, hogy a 2% körüli hiánytól jelentősen elmozduljunk" - többek között ezt a határozott üzenetet fogalmazta meg a Bankszövetség pénteki testületi ülése után az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a működés szintjén nullás költségvetés mellett többek között a beruházásokra adott források okozhatnak deficitet. Felrótta, hogy túlságosan magas a magyar gazdaságban a készpénz használata, így ennek szűkítését és az elektronikus fizetés elterjesztésének segítését célozzák. Az Erste Bank Hungary Zrt.-be történő állami bevásárlás már a küszöbön áll, az első félév végéig megszülethet a megállapodás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium véleményezésre tette közzé oldalán az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. kormányrendelet módosításáról szóló tervezetét.
A kormány tisztában van azzal, hogy már 2016-ban nagyra nyílhat az olló az EU-pályázatok itthoni 2048 milliárdos kifizetése és a brüsszeli támogatások lehívása között, hiszen utóbbinál csak 875 milliárddal kalkulál - írja saját forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap további lényeges információja, hogy tudomása szerint az állam a 2014-2020-as ciklus terhére már 320 milliárd forintnyi előleget megkapott az EU kasszájából, ami teljesen összhangban van a Portfolio múlt heti elemzésében vázolt előleg időarányos részével. A cikkben jelzett támogatás- és előleglehívás alapján 802 milliárdos, a GDP 2,4%-át kitevő pénzforgalmi deficit rajzolódik ki idénre az EU-támogatások itthoni és brüsszeli kifizetési tempója közötti különbségből.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
140,8 milliárd forintos deficittel zárta a márciusi hónapot az államháztartás központi alrendszere - közölte gyorstájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve alacsonynak mondható a harmadik havi hiányszám és időarányosan is jobban áll a büdzsé, mint a korábbi években.
A jövő évi költségvetés készítésével párhuzamosan a 2016-os büdzsé módosítását készíti elő a Nemzetgazdasági Minisztérium - tudta meg a Figyelő.
Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.
2015 végén összesen 738 milliárd forintot tett ki az az összeg, amit itthon már kifizettünk az EU-pályázatok nyerteseinek, de az Európai Bizottság még nem fizette ki azt az Államkincstárnak - derült ki abból az átfogó jelentésből, amelyet ma hozott nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal. Az összeg nagyon közel esik ahhoz a tartományhoz (770-780 milliárd forint), mint amit egy másik elemzési módszerrel hétfőn már megírt a Portfolio. A KSH mai adataiból az is kiderül, hogy idén év végére még 305 milliárdos követelésállománnyal kalkulál az Európai Bizottsággal szemben, azaz még mindig finanszírozza a magyar büdzsé a brüsszeli pénzkifizetési késlekedést.
A kormányzati szektor 2015. évi egyenlegéről tartott sajtótájékoztatót Varga Mihály és Banai Péter. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői kommentálták a 2015-ös költségvetési adatokat, majd Varga Mihály kérdésre válaszolva kifejtette: 3 éven belül szeretnék elérni minden tekintetben a nullás költségvetést.
A kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés megszavazta az Államháztartásról szóló törvény módosítását, amelyet még Lázár János terjesztett a parlament elé egy hónappal ezelőtt. A módosítás lényege, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Ezzel a költségvetés módosításának folyamata kevésbé lesz átlátható.
A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.
Elemzésünk főbb üzenetei:
Kétéves költségvetésre készülhet a kormány 2017-es és 2018-as évre vonatkozóan - értesült az InfoRádió. Emiatt lehet szükség arra, hogy a kormány szabad kezet kapjon a költségvetésen belüli átcsoportosításra. Az értesülést a kormány később cáfolta.
A teljes EU, illetve az euróövezet szintjén átlagosan az államháztartási kiadások 40%-át fordítják az európai országok társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra - olvasható ki az Eurostat kedden közzétett, 2014-es adatokat tartalmazó jelentéséből. Az uniós statisztikai hivatal két olyan táblázatot is közölt, amivel jól összehasonlítható, hogy az egyes uniós tagállamok mire költenek előszeretettel, és mire kevésbé.
Kedd délelőtt a parlament költségvetési bizottságának ülésén került napirendre az Államháztartásról szóló törvénymódosítás, amit Lázár János február végén terjesztett be. Ezzel a kormány tagjai gyakorlatilag bármilyen célra elkülöníthetnek forrásokat, a korábbi hosszú költségvetési módosító folyamatok mellőzésével. A bizottság üléséről a Portfolio a helyszínről tudósított élőben, ahol kiderült, hogy a kormánypárti képviselőknek nincs gondjuk a költségvetés átláthatóságát rontó újabb intézkedéssel.
Kis lépés a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nagy visszalépés a költségvetés transzparenciájának - így is értékelhetjük a minisztérium döntését arról, hogy mostantól nem lesznek havi háttérbeszélgetések a minisztériumban, ahol többletinformációkat szerezhettek az elemzők és az újságírók. A tárca Portfolio-nak küldött válaszában hangsúlyozza azonban, hogy a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra is biztosított.
Februárban 77,4 milliárd forintos mínusszal zárt a költségvetés, ezzel az első két hónapban többletet mutatott a büdzsé egyenlege, amire korábban nem volt példa. Mindebben fontos szerepe volt annak, hogy februárban óriásit ugrottak a társasági adóbevételek és közben a kiadási oldal is alacsonyabb összegben teljesült az uniós támogatások visszaesése miatt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
