Minden idők legnagyobb egyhavi uniós támogatását fizette ki tavaly decemberben a magyar állam, mégsem kell aggódnunk a tavalyi egész éves államháztartási deficit miatt - ez olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszaiból. Sőt, esélyes, hogy a GDP-arányos végső büdzséhiány kicsit kisebb lesz annál, mint amit a tárca karácsony előtt jelzett.
A tavalyi év utolsó hónapjában történelmi méretű hiány alakult ki a költségvetésben, a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséből körvonalazódik ennek az oka. Gigantikus költést rendezett a kormány az utolsó napokban, 3350 milliárd forintot költött, ami a GDP 10%-a.
Kétmilliárd forintos többlettel zárta a novemberi hónapot a központi költségvetés a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai szerint. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a tárca most könyvelte le az aszfaltügyi átutalásokat.
Átlagos többlet volt októberben az államháztartásban - erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium a két héttel ezelőtti részletes adatokat hétfőn kiadott tájékoztatásában. Ebből az is kiderül: a bevételek látványosan visszaestek az év tizedik hónapjában, de az uniós források is bekavartak.
Októberben 59,7 milliárd forintos, nem kimagasló többlet alakult ki a költségvetésben. A tizedik havi szufficit nem változtatott az összképen, továbbra is rekord van az idei büdzsében.
A hagyományokhoz híven a kormány péntek délután, a 4 napos hosszú hétvége előtt pörgette fel a törvénygyárat: 19 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Nem kis horderejű módosításokról van szó: van itt adócsomag, államháztartási törvény módosítás, foglalkoztatási, oktatási törvények módosítása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese élő adásban kommentálta a szeptemberi előzetes költségvetési adatokat.
Az államháztartás első héthavi végleges adatai megerősítik, hogy a költségvetés helyzete továbbra is stabil, a 2 százalékos GDP-arányos hiánycél talán most már konzervatívnak minősíthető - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn. Ez alapján egyre valószínűbb, hogy a kormány számára már idén mozgástér áll rendelkezésre a költségvetésben. Akár őszi költekezésbe is foghat.
62,7 milliárd forintos hiánnyal zárta a júliust a költségvetés, ami kedvezőbb havi deficitadat a tavalyinál. Ez annak köszönhető, hogy a kiadások a bevételeknél erőteljesebben csökkentek az év hetedik hónapjában. Az uniós kiadások és a kamatkiadások soron láthatunk komolyabb csökkenést a tavalyi évhez képest.
Az első negyedéves 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában - olvasható az MNB által szerdán közölt adatokban. A pénzügyi számlák szerint a lakosság finanszírozási képessége enyhén javult az első negyedévhez képest, az államháztartás pedig alig egy százalékos GDP-arányos hiányt hozott össze az utolsó egy évben.
Júliusban 62,7 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere. Ezzel az első hét hónapban a kumulált hiány 464 milliárd forintra nőtt, ami továbbra is a legkedvezőbb adat.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői értekezletükön megegyeztek: támogatni fogják a keddi Ecofin ülésen Brüsszel ajánlását, hogy kimondják: Portugália és Spanyolország megsértette az EU-s költségvetési szabályokat. A két ország így közelebb került ahhoz, hogy pénzbüntetést kapjon, amire - ilyen okból - még sosem volt példa az EU történetében.
Júniusban 388,9 milliárd forint lett a központi alrendszer hiánya, így az első öt hónap rendkívül kedvező államháztartási helyzete egy csapásra elromlott: az első hathavi együttes deficit 402,1 milliárd forintra ugrott, ami az éves hiánycél 51%-át jelenti - derül ki az NGM ma kiadott adataiból. Nagy aggodalomra azonban nincs ok, hiszen még az időarányosnak is megfelel a június végi deficit, márpedig a második félévben a bevételek szoktak dominálni. Épp ezért az NGM továbbra is tarthatónak mondja a 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt azt is rögzítette mai közleményében, hogy a Brexit miatt se az idei, se a jövő évi költségvetést nem kell módosítani.
Idén és jövőre is 700 milliárd forintot meghaladó összeget szed be a kormány különadókból. A tavalyi évhez képest ezzel kis mértékben csökkentek az ilyen sarcokból származó költségvetési bevételek, azonban az állam még mindig jelentős mértékben függ ezektől a milliárdoktól. A kormány pedig előszeretettel fenyegetőzik a különadókkal, nehezen tud leszokni róluk.
Az idei uniós támogatás-kifizetési számokat nagyon durván megtolhatják az új előlegfizetési szabályok, ám ezek a 2016-os növekedésélénkítést nem igazán segítik majd - ez a kép rajzolódik ki a kkv-k számára 50%-ra, a kincstári körben 100%-ra emelt új előleg-szabályok alapján. Mindez azzal magyarázható, hogy a magasabb előleg nem feltétlenül kerül ki idén a gazdaságba, hiszen a nyertes projektek megvalósításához továbbra is ugyanannyi idő kell. Közben viszont lesz némi kamatbevétele azoknak a szereplőknek, akiknek a számláján ott parkol az államtól megkapott megemelt előleg.
Az első negyedéves meglepően gyenge GDP-adat láttán is "célunk elkerülni az autógyártás és az uniós források kizárólagos hatását, vagy éppen kitettségét" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azonban ennél is tovább ment, hiszen azt is kijelentette, hogy határozott véleménye szerint hátrányos hatása is van az országba áramló EU-forrásoknak részben az elhalasztott beruházások, részben az ingyenpénzek projektmegtérülést torzító hatása miatt. Az S&P térségi elemzője egyébként tegnap részben az EU-forrásoktól való túlzott függőséggel indokolta, hogy egyelőre miért nem fogják felminősíteni Magyarországot, így Varga friss jelzései már ennek elismerését is jelzik:
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket is tartalmazza a jövő évi költségvetést megalapozó kormányzati törvénycsomag, amelyet kedden 125 igen, 41 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Májusban a korábbi évekkel összehasonlítva is jelentős, 131,7 milliárd forintos többlet jött össze a költségvetésben, ezzel az első 5 hónap egyenlege minimális hiányt mutat - olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes közléséből.
Áprilisban mindössze 19,1 milliárd forintos volt a központi alrendszer összesített hiánya, így az első négy hónapban összesen csak 144,9 milliárd forintos deficit keletkezett - közölte az előzetes áprilisi adatot ma délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium. Egy évvel ezelőtt a havi deficit még 73,1 milliárdos volt, az első négy hónap összesített hiánya pedig 465 milliárdot tett ki, azaz sokkal kedvezőbb idén a helyzet. A tárca közleménye szerint "az elmúlt közel másfél évtizedben még sosem volt ilyen alacsony az első négyhavi hiány". Éppen ez szolgáltatott alapot arra, hogy még április végét sem várta meg az NGM és máris bejelentett egy 500 milliárdos idei kiadásnövelést.
A kormány jövőre 18 185 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetésből, ami jelentős, 14%-os növekedés az idei tervekhez képest. A 2230 milliárd forintos többletköltésbe sok minden belefér: állami béremelések, egészségügyi és oktatási többletforrások, jelentős állami finanszírozású beruházások, valamint az uniós fejlesztések hazai forrásból történő kiegészítése.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
