államháztartás

Hatalmas deficittel számol idén a kormány az EU-pénzeknél

A kormány tisztában van azzal, hogy már 2016-ban nagyra nyílhat az olló az EU-pályázatok itthoni 2048 milliárdos kifizetése és a brüsszeli támogatások lehívása között, hiszen utóbbinál csak 875 milliárddal kalkulál - írja saját forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap további lényeges információja, hogy tudomása szerint az állam a 2014-2020-as ciklus terhére már 320 milliárd forintnyi előleget megkapott az EU kasszájából, ami teljesen összhangban van a Portfolio múlt heti elemzésében vázolt előleg időarányos részével. A cikkben jelzett támogatás- és előleglehívás alapján 802 milliárdos, a GDP 2,4%-át kitevő pénzforgalmi deficit rajzolódik ki idénre az EU-támogatások itthoni és brüsszeli kifizetési tempója közötti különbségből.

Itt a bizonyíték: így érvelnek a magyarok az uniós vitában

Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.

Megint egy kedvező költségvetési adat jött

140,8 milliárd forintos deficittel zárta a márciusi hónapot az államháztartás központi alrendszere - közölte gyorstájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve alacsonynak mondható a harmadik havi hiányszám és időarányosan is jobban áll a büdzsé, mint a korábbi években.

Az idei költségvetés átírására készül az NGM

A jövő évi költségvetés készítésével párhuzamosan a 2016-os büdzsé módosítását készíti elő a Nemzetgazdasági Minisztérium - tudta meg a Figyelő.

Megtudtuk: fajsúlyos vitába keveredtünk az EU-val

Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.

Brutális összeggel lóg nekünk Brüsszel

2015 végén összesen 738 milliárd forintot tett ki az az összeg, amit itthon már kifizettünk az EU-pályázatok nyerteseinek, de az Európai Bizottság még nem fizette ki azt az Államkincstárnak - derült ki abból az átfogó jelentésből, amelyet ma hozott nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal. Az összeg nagyon közel esik ahhoz a tartományhoz (770-780 milliárd forint), mint amit egy másik elemzési módszerrel hétfőn már megírt a Portfolio. A KSH mai adataiból az is kiderül, hogy idén év végére még 305 milliárdos követelésállománnyal kalkulál az Európai Bizottsággal szemben, azaz még mindig finanszírozza a magyar büdzsé a brüsszeli pénzkifizetési késlekedést.

Varga elmondta, mikor lesz igazán nullás a költségvetés

A kormányzati szektor 2015. évi egyenlegéről tartott sajtótájékoztatót Varga Mihály és Banai Péter. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői kommentálták a 2015-ös költségvetési adatokat, majd Varga Mihály kérdésre válaszolva kifejtette: 3 éven belül szeretnék elérni minden tekintetben a nullás költségvetést.

Elfogadta a parlament Lázár János durva javaslatát

A kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés megszavazta az Államháztartásról szóló törvény módosítását, amelyet még Lázár János terjesztett a parlament elé egy hónappal ezelőtt. A módosítás lényege, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Ezzel a költségvetés módosításának folyamata kevésbé lesz átlátható.

Beleremeg a magyar állam a kormány rendkívüli tervébe

A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.

Elemzésünk főbb üzenetei:

• A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
• Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
• Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
• A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.

Nagy újításra készül a kormány a költségvetésben

Kétéves költségvetésre készülhet a kormány 2017-es és 2018-as évre vonatkozóan - értesült az InfoRádió. Emiatt lehet szükség arra, hogy a kormány szabad kezet kapjon a költségvetésen belüli átcsoportosításra. Az értesülést a kormány később cáfolta.

Két ábra arról, hogy a magyar állam mire költ nagyon keveset

A teljes EU, illetve az euróövezet szintjén átlagosan az államháztartási kiadások 40%-át fordítják az európai országok társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra - olvasható ki az Eurostat kedden közzétett, 2014-es adatokat tartalmazó jelentéséből. Az uniós statisztikai hivatal két olyan táblázatot is közölt, amivel jól összehasonlítható, hogy az egyes uniós tagállamok mire költenek előszeretettel, és mire kevésbé.

Tárgyalták Lázár brutális javaslatát

Kedd délelőtt a parlament költségvetési bizottságának ülésén került napirendre az Államháztartásról szóló törvénymódosítás, amit Lázár János február végén terjesztett be. Ezzel a kormány tagjai gyakorlatilag bármilyen célra elkülöníthetnek forrásokat, a korábbi hosszú költségvetési módosító folyamatok mellőzésével. A bizottság üléséről a Portfolio a helyszínről tudósított élőben, ahol kiderült, hogy a kormánypárti képviselőknek nincs gondjuk a költségvetés átláthatóságát rontó újabb intézkedéssel.

Egy évet élt az NGM mostohagyereke

Kis lépés a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nagy visszalépés a költségvetés transzparenciájának - így is értékelhetjük a minisztérium döntését arról, hogy mostantól nem lesznek havi háttérbeszélgetések a minisztériumban, ahol többletinformációkat szerezhettek az elemzők és az újságírók. A tárca Portfolio-nak küldött válaszában hangsúlyozza azonban, hogy a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra is biztosított.

Felrobbant a cégek adóbefizetése

Februárban 77,4 milliárd forintos mínusszal zárt a költségvetés, ezzel az első két hónapban többletet mutatott a büdzsé egyenlege, amire korábban nem volt példa. Mindebben fontos szerepe volt annak, hogy februárban óriásit ugrottak a társasági adóbevételek és közben a kiadási oldal is alacsonyabb összegben teljesült az uniós támogatások visszaesése miatt.

Ilyen alacsony hiányra még nem volt példa

Februárban folytatta jó teljesítményét a költségvetés: 77,4 milliárd forintos deficit jött össze a Nemzetgazdasági Minisztérium gyorstájékoztatója szerint. Ez a legjobb második havi egyenleg az adatok rendelkezésre állása óta.

Megszólalt az NGM Lázár brutális javaslatáról

Lázár János egy hete érdekes törvénymódosító javaslatot terjesztett a parlament elé, ami alapvetően forgatja fel az aktuális költségvetések év közbeni módosítását. Ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a módosítás hátteréről. Tessenek kapaszkodni!

Megszólalt Lázár saját javaslatáról

Lázár János csütörtöki tájékoztatóján szóba került a Miniszterelnökséget vezető miniszter Államháztartásról szóló törvény módosító javaslata is. A tárcavezető szerint ez a módosítás csak arról szól, hogy a havonta felhalmozódó költségvetési maradványt hogyan használja fel a kormány.

Szép csendben még egy brutális javaslatot nyújtott be a kormány

Pénteken felettébb érdekes törvénymódosító javaslatot nyújtott be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, amit a Napi.hu szúrt ki. A kormány ezzel ugyanis az Államháztartásról szóló törvényt módosítja, mozgásteret biztosítva saját magának, hogy gyakorlatilag bármilyen célra költhessen. A történet további érdekessége, hogy nem az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter terjesztette be a módosítást, és a portál információi szerint az NGM-ben nem lelkesednek a javaslatért.

Nullás költségvetés: már másképp fogalmaz Varga

Sokkal óvatosabban fogalmaz már a keddi kijelentése óta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nullás költségvetés tervéről.

Nullás költségvetés: itt az NGM válasza!

Varga Mihály kedden jelentette be, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban jelenleg azon dolgoznak, hogy 2017-re megvalósuljon a nullás költségvetés. A témában azonnal megkérdeztük a minisztériumot, ahonnan most érkezett meg a válasz.