Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Az utóbbi időszakban a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi és hazai problémák. Bár az infláció némileg mérséklődött, a bizalom továbbra is alacsony, amit a gyenge ipari teljesítmény és a beruházások visszaesése súlyosbít. A gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi optimista kormányzati előrejelzések nem váltak valóra, Magyarország pedig továbbra sem tudja megfelelően kezelni a gazdasági sokkokat.
Pozitívra módosította Szerbia kilátásait a Moody's, miközben megerősítette az ország Ba2-es hosszú távú adósságbesorolását. A döntés hátterében a gazdasági és költségvetési teljesítmény javulásának kilátásai állnak - írta meg a Moody's.
Szinte félelmetes, amit a kormány művel a költségvetés kiadási oldalán, gyakorlatilag nem volt növekedés júliusban az előző év azonos időszakához képest. Ez mindenképpen kellett ahhoz, hogy meglepő méretű többlet jöjjön össze a büdzsében, de a bevételi oldalon is vannak érdekességek, ilyen az áfabevételek alakulása. Ez akár egyfajta reménysugár is lehet a kormány számára, aki bízik a gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztás felépülésében és ezáltal a költségvetés "automatikus" befoltozásában.
Még mindig jelentős, a GDP arányában 5,5%-os volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye az idei második negyedévvel zárult utolsó egy év során, és az április-június közötti váratlan recesszió mellett ez oda vezetett, hogy kétéves csúcsra, 76,1%-ra emelkedett június végére a GDP-arányos államadósság ráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adataiból.
213 milliárd forintos többlettel zárta a július hónapot az államháztartás a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése szerint. Ez a valaha volt második legnagyobb szufficit az év hetedik hónapjában. Pontos magyarázat egyelőre nincs a váratlanul kedvező adatra, ugyanis a kamatkiadások és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg még nőtt is tavaly júliushoz képest (hiszen a kórházak például 60 milliárd forintos extra pénzhez jutottak). Az előzetes adatok alapján arra tippelünk, hogy a bevételi oldal menthette meg júliusban a büdzsét, az adók vagy extraprofitadók beérkezése nagyobb összegben, vagy akár uniós pénzek formájában. Ami biztos: két hét múlva kiderülnek a részletek és akkor okosabbak leszünk.
Az éjszaka megjelent Magyar Közlönyben szereplő, Orbán Viktor által jegyzett rendelet szerint a 100%-ban állami vállalatoknak 2024 év során megtakarítást kell elérniük, és azt december 15-ig befizetni a központi költségvetésbe. A megtakarítások mértéke legalább a 2023. évi személyi jellegű ráfordítások 5%-a, de ezt nem kell minden egyes vállalatnak teljesítenie, egy költségvetési fejezetbe tartózó vállalatok összességének kell ezt az összeget elérnie – azt, hogy melyik vállalatra mekkora megtakarítás érvényes, a kormány tagja írja elő 15 napon belül. A rendelet nem vonatkozik a legnagyobb állami tulajdonú vállalatokra.
Az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, hogy túlzott deficit eljárás elindítása indokolt Magyarország és hat másik tagállam ellen a 2023-as deficitszámuk, és az előrejelzések alapján, és benyújtotta a tagállamokat tömörítő Tanácsnak az erről szóló hivatalos javaslatot – derült ki a Bizottság keddi közleményéből.
Júniusban 107,8 milliárd forintos deficitet termelt csak a költségvetés központi alrendszere. Ilyen alacsony hatodik havi hiányra 2002 óta nem volt példa gyűjtésünk szerint. Az új havi adat kapcsán bemutatjuk, hogy mi várható az idei egész éves deficit teljesülése tekintetében.
Bárhogy is nézzük, jócskán megemelkedett az államadóssági ráta Magyarországon, ezen belül pedig felkúszott a devizában denominált tartozás részesedése is. Ez merőben új helyzetet eredményez hazánkban, akár a piacokról, akár pedig a lakosságtól várnánk a költségvetés és a korábban felvett hitelek finanszírozását. Erre pedig – elemzői várakozások szerint – jelentős szükség is lesz, hiszen a következő időszak magas költségvetési hiánya, a magyar gazdaságpolitika erős választási ciklikussága, továbbá a viszonylag magas kamatszolgálat is mind azt vetítik előre, hogy egyhamar nem kerül egyensúlyba a büdzsé bevételi és kiadási oldal.
A hazai államadósság-finanszírozás előtt álló főbb kihívásokról volt szó a Checklist hétvégi különkiadásában, melyben Madár István, lapunk vezető makrogazdasági elemzője olyan szakemberekkel beszélgetett, akik nap mint nap testközelből figyelik az államháztartás, a monetáris politika és a pénzpiacok főbb folyamatait: a műsorban vendégünk volt Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza és Loncsák András, a VIG Alapkezelő befektetési igazgatója.
A tavaly rekordszintűre ugrott adózott eredmény láttán a magyar állam végül nem 309, hanem 324 milliárd forintos osztalékot vett ki az MVM Zrt.-ből a 2023-as üzleti év alapján, a plusz 15 milliárd forintos osztalékot június végéig kell befizetnie az államkasszába a cégnek, igaz még ezután is marad neki 178 milliárd forint eredménytartaléka, ami számos célra kapóra jöhet – derült ki a Portfolio vizsgálatából, illetve az MVM sajtóválaszából.
Magyarország a költségvetés átláthatóságát vizsgáló, két évente megjelenő Open Budget Survey nemzetközi felmérésben a maximális 100-ból 22 pontot gyűjtött be. Ez nemcsak önmagához képest jelentős gyengülés (két évvel ezelőtt még 44 pontos eredményt ért el), hanem más országokhoz képest is látványos romlás: a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre került hazánk, ez egyben a régió legrosszabb teljesítménye.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a részletes áprilisi államháztartási adatokat elemeztük, kiderült az adásból, hogy mi áll a vaskos hiány mögött. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második részben az Nvidia szárnyalásáról kérdeztük Jónap Richárdot, a Concorde részvénypiaci stratégáját. Szó volt arról is, hogy van-e még lendület az AI-sztoriban a tőzsdén.
Csak az év végére esett be az államadósságráta Magyarországon, az első negyedévben rögtön jött a visszapattanás - derül ki a ma közzétett pénzügyi számlák statisztikából. A friss jelentésből az is kiderül, hogy az államháztartás hiánya kissé csökkent, de még mindig igen magas.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak - közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a friss államháztartási adatokról volt szó, ugyanis az év negyedére teljesült az egész éves hiánycél 92 százaléka. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második részben a bécsi és budapesti lakásbérleti rendszert hasonlítottuk össze annak apropóján, hogy az osztrák fővárosban olcsóbb a lakhatás. Erről Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét faggattuk.
Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.
A tavalyi 0,7%-os GDP-növekedés után idén 2,7%-kal, 2025-ben 3,4%-kal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye, így "az idei és a következő évünket leginkább lassú kilábalási folyamat jellemezheti" – állapítja meg a Századvég Konjunktúrakutató a friss gazdasági prognózisai között. Úgy látják, hogy az infláció idén éves átlagban 4,4%-os, jövőre 3,7%-os lehet, illetve a lassú kilábalás mellett érdemi idei költségvetési kockázatokat is látnak a kormány által megfogalmazott, 4,5%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél kapcsán.
A magyar kormány költségvetési mozgástere erősen beszűkült, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljainak ütközése a gyakorlatban oda vezet, hogy visszatérünk a moderált inflációs gazdaságpolitikához – összegzi negyedéves gazdasági előrejelzésében a GKI. Emiatt 5,5%-ra mérsékelték az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket, de közben 5%-ra emelték a GDP arányában az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzésüket, miközben a decemberben is mondott 2-2,5%-os sávban tartották az idei átlagos GDP-növekedési előrejelzésüket.
Számos gazdasági, katonai és pénzügyi jele van annak, hogy Oroszország háborúra készül a NATO-val szemben, az összecsapásra előbb sor kerülhet, mint azt sok nyugati vezető gondolná – írja friss elemzésében az amerikai Institute for the Study of War (ISW) agytröszt.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
