Bár Magyarország 2014-ben várhatóan nem fog megfelelni az átmeneti adósságszabálynak és 2015-ben is csak egy kedvezménynek köszönhetően, az Európai Bizottság az átmeneti időszak végén, 2016-ban mégsem látja veszélyben az államadósság-csökkentési mérőszám teljesítését - számol be a BruxInfo.
Magyarország (és 15 másik tagállam) esetében továbbra is indokoltnak tartja a makrogazdasági egyensúlyi problémák és azok kijavításának szoros nyomon követését az Európai Bizottság, amely pénteken tette közzé a 2015-ös európai szemeszter nyitányának számító "makro-riasztási jelentését". A testület szerint az államadósságot gyorsabb ütemben kellene lefaragni ahhoz, hogy csökkenjen az ország külső sokkhatásokkal szembeni sebezhetősége - írja a Bruxinfo .
Fájhat a feje a kormánynak, ha jövőre minden erejével meg akar felelni a saját maga és az EU által előírt költségvetési szabályoknak. Van ugyanis egy olyan előírás, amit a jelenlegi ismereteink szerint nem fog tudni teljesíteni a 2015-ös költségvetéssel. Ezzel pedig sok mindent kockáztatna. Az már csak hab a tortán, hogy a Matolcsy György miniszterségekor kreált adósságképletet felül kell vizsgálnia, hacsak nem akar óriási megszorítást végrehajtani a kormány 2016-ban.
Vigyázat, ijesztő számok jönnek!
A következő hónapokban hullámvasútra kerülhet a forint. Az év végére az államadósság kozmetikázása miatt minél erősebb szintre kell kerülnie, de tél végére már a gyengeségével kell igazolnia, hogy jól jártak a devizahitelesek a forintosításkor.
A harmadik negyedév végén 83%-on állt a GDP-arányos államadósság-mutató - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Az előző negyedévhez (85%) képest ez csökkentést jelent, ám még mindig jelentős mérséklés szükséges ahhoz, hogy év végére a tavalyi 79,4%-os adat alá süllyedjen az államadósság.
Tavaly mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió szintjén összességében csökkent a költségvetés hiánya, viszont emelkedett a GDP-arányos államadósság - közölte kedden az Eurostat a második alkalommal felülvizsgált 2013-as adatokat, melyek azért is felettébb érdekesek, mert ezeket már az ESA 2010-es módszertan szerint kalkulálták. A részletekből kiderül, hogy a 28 tagállamból csak keveseknek sikerült az államadósság csökkentése, Magyarország köztük van (igaz kellett hozzá a trükk is).
Amennyiben erős tud maradni a forint, akkor jóval az előző évi szintje alá csökkenhet az adósságrátánk, ráadásul úgy, hogy csökken a devizaarány és már alig lesznek többségben a külföldi tulajdonosok a magyar állampapírpiacon - mondta el a Világgazdaságnak adott interjújában Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK második emberének ezen optimista előrejelzései valójában nem jelentenek változást a korábbiakhoz képest, ami mégis érdekessé teszi a véleményét, hogy immár "nagyon jónak" nevezte a kialakult hozamkörnyezetet. Borbély mégis hangsúlyozta: sem idén, sem pedig jövőre nem lesz újabb devizakötvény-kibocsátás, hiába lenne éppen kedvező hozzá a környezet (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt a lehetőséget korábban egyáltalán nem zárta ki).
A kormány már a nyáron látta, hogy nehézkesen fogja tudni az év végére csökkenteni az államadósságot, ezért az Európai Bizottságnak lényegében elismerte, hogy év végén a kormányzati betétállományt csökkenteni fogja.
Semmi titkos nincs annak a hátterében, amit ma reggel mondtam, hiszen az Eurostat szabályai szerint az év végi euró/forint árfolyam alapján kell átszámítani a devizában lévő adósságelemeket forintra, így "egyáltalán nem mindegy, hogy a forint árfolyam hogyan alakul" - reagált a Portfolio kérésére Varga Mihály azzal kapcsolatban, hogy fejtse ki bővebben a ma reggeli rádióinterjúban elmondottakat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy kommentálta a csökkenő államadóssághoz szükséges feltételeket, hogy szerinte kedvező árfolyamra is szükség van, ugyanis azon nagyon sok múlik. Szavait akár úgy is lehet értelmezni, mintha ezt célnak fogalmazta volna meg.
Videóüzenetben reagált az Európai Bizottság szakértőinek szerdán megjelent, Magyarországról szóló részletes elemzésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Tállai András államtitkár szerint nem helyes, hogy a Bizottság júniusi adatok alapján fogalmaz meg olyan üzeneteket, miszerint Magyarország megszegheti az államadósságcsökkentési kritériumot.
Elképzelhető a túlzottdeficit-eljárás újraindítása Magyarországgal szemben, ha a kormány nem tesz további strukturális reformlépéseket - ismétli meg az Európai Bizottság szakértői stábjának szerdán közzétett elemzése a júliusban már megjelent üzenetet, azonban később "puhítja" is a fenyegetést. A 2008-2010-es segítségnyújtási program felügyeletének keretében megjelent dokumentum ugyanis kiemeli, hogy a kormány által júliusban bejelentett kiigazító csomag és az adósságrátára ható egyéb tényezők javítanak a képen. Vagyis az azonnali fenyegetettség veszélye mintha csökkenne, valószínűleg a novemberben megjelenő bizottsági prognózis döntő fontosságú lesz.
A paksi beruházás befektetői szemléletben nem térül meg a jelenlegi áramárak mellett. Ugyanakkor minden hatás figyelembevételével (közvetett és másodkörös adóbevételi hatásokkal), a jelenlegi közép-európai árszintnél magasabb áramár mellett a projekt képes kitermelni a hosszú lejáratú 4%-os átlagos elvárt reálhozamot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői kedden bemutatott elemzésükben. A Romhányi Balázs által vezetett intézet friss anyagában a Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményeit mutatta be részletesen, ebben azt is kiemelik, hogy az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében.
A bruttó bérek 3,7%-kal, míg a teljes bértömeg 4,7%-kal emelkedhet jövőre a közszférában, ami így kismértékű létszámnövekedést is magában rejt - derült ki a jövő évi költségvetés tervezési köriratának töredékéből, amely a Népszabadság birtokába jutott.
A németek költségvetése annyira kiegyensúlyozott lehet jövőre, hogy nem lesz szükség új adósság felhalmozására nettó értelemben az ország működéséhez. A pénzügyminiszter "adósságmentes" költségvetési terveit természetesen rengeteg kritika érte az ellenzék részéről, sokak szerint a német infrastruktúra romlása ugyanúgy növeli majd az adósságukat, csak éppen láthatatlanul.
A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.
Év végére csökkenhet a GDP-arányos magyar államadósság, méghozzá úgy, hogy egyre nagyobb hányada kerül belföldi kézbe - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek. A szakember utalásaiból kiderül, hogy ehhez milyen természetes tényezők és milyen kisebb trükkök járulhatnak majd hozzá. Amit viszont nem hangsúlyoz kellően, az pedig a forint gyengülő árfolyama nyújtotta kihívás.
Az év első felében 85,1%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság, a Citibank elemzése szerint a második félévben csökkenteni lehet a mutatót, ehhez viszont visszafogott kincstárjegy kibocsátásra lesz szükség és stabil forintárfolyamra. A belföldi intézményi befektetők és a háztartások a keresleti oldalt erősíthetik, ahogy 2014 eddigi részében is. A bank becslései szerint még 385 milliárd forintos kibocsátással számolhatunk itthon, az áprilisi szinthez képest viszont kisebb összegekért szállhatnak versenybe a befektetők. Ennek eredményeként a hozamgörbe is nyomott szinteken maradhat és a külső sokkoknak is kevésbé leszünk kitéve.
A második negyedév végén 85,1%-os volt a GDP-arányos államadósság - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A mutató a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabban, pontosan négy éve, amikor az emlékezetes Kósa, Szijjártó megszólalások után a forint látványosan gyengült. Ezelőtt a rendszerváltás sokkja idején láthattunk magasabb mutatót, csaknem 20 éve.
Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána magas? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
