2018 első negyedévében újabb rekordmagasságba, 247 ezer milliárd dollárra emelkedett a világ adóssága, ami a globális GDP több mint háromszorosának felel meg - derül ki az az Institute of International Finance (IIF) legfrissebb elemzéséből.
A német gazdaság nagyon erős lábakon áll annak ellenére, hogy a protekcionista fenyegetések az ország nyitottsága és külkereskedelemtől való függősége miatt fokozott veszélyt jelentenek rá. Hiába néz ki azonban jól Németország jelenlegi helyzete, közép és hosszabb távon az elöregedő társadalom és a gyenge termelékenység-növekedés miatt veszély fenyegeti ezt az aranykort. Az IMF országelemzésében kiemeli, hogy a német kormánynak ki kellene használnia a jelenlegi különleges helyzetet, hogy még időben felkészüljön az országot érintő jövőbeli kihívásokra. A pénz ebben nem lehet akadály, a költségvetési mozgástér ugyanis bőségesen rendelkezésre áll: idén év végére 60%-ra eshet a bruttó államadósság, ami csak az idén több mint 4 százalékpontos esést jelentene. Különösen figyelemre méltó a német adósságleépítés tempója, ha hozzátesszük, hogy 2012-ben még magasabban volt a GDP-arányos adósságuk, mint Magyarországnak, mostanra viszont már 10 százalékponttal alacsonyabban van.
Az idei első negyedévben tovább csökkent Németország államadóssága, ráadásul nem csak a GDP arányában, hanem nominális értéken számolva is, amivel nagyon kevés ország büszkélkedhet. Ha csak az adósságfolyamatokat nézzük, a magyar kormánynak bőven van miért irigykednie Németországra, nálunk ugyanis egyelőre csak álom marad a nominális adósságcsökkentés, azonban a német sikersztorinak van egy árnyoldala is.
Felröppent a hír, hogy Magyarországnak 300-350 milliárd forintos költségvetési kiigazítást kellene végrehajtania jövőre, hogy megfeleljen az adósságszabálynak. Nos, röviden a lényeg az, hogy: emiatt még nem kell.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi nappal teljesítette a 2018-ban esedékes devizakötvény törlesztési kötelezettségeit, és a devizakötvények törlesztésével az államadósság deviza-részaránya az év végére tervezett 20%-os érték alá csökkent.
A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.
Cifra a helyzet Olaszországban: egy volt alkotmánybírónak kell most államfőként döntenie arról, hogy a koalícióra készülő kormánypártok összességében alkotmányellenesnek tűnő költségvetési terveire rábólint-e és kinevez-e egy politikai tapasztalatokkal nem rendelkező jogászprofesszort, Giuseppe Contét, kormányfőnek. Sergio Mattarella államfő tegnap még elodázta a döntést, inkább a költségvetési aggodalmait hangsúlyozta és ma még további egyeztetéseket tart. Ez érthető, hiszen alapító tagállamként Olaszországnak tényleg nagy a befolyása az uniós ügyekre, és ha felelőtlen költségvetési pályára lépne az ország - márpedig ilyenre készülnek a koalíciós pártok - , akkor a kormányalakítás az eurózóna adósságválságát is kiújíthatja.
Tavaly az euróövezeti országok mindegyikében 3% közvetlen közelében, vagy az alatt maradt a költségvetési hiány, ami történelmi jelentőségű, hiszen 1999 óta egyszer sem volt példa hasonló esetre. Az évekig súlyos adósságválsággal és magas deficittel küzdő, a szétszakadás szélére sodródott euróövezet számára ez első hangzásra remek hír. Amennyiben viszont a teljes képet nézzük, akkor sokkal kevésbé biztató a helyzet, hiszen mindezt úgy sikerült elérni, hogy a gazdasági növekedés tavaly többéves csúcson pörgött, miközben az extrém laza monetáris politikának köszönhetően rekord mélységekbe süllyedtek az országok kamatfizetési terhei. Ez az állapot viszont nem tarthat örökké, emiatt pedig idővel újra felszínre kerülhetnek a magas államadóssággal kapcsolatos félelmek.
Az Egyesült Államok államadóssága már olyan magas, hogy éves szinten több százmilliárd dollár megy el csak a kamatok kifizetésére, a jegybank monetáris szigorítása és a túlzott költekezés miatt pedig a jövőben csak még rosszabbá válik majd a helyzet. A Committee for a Responsible Federal Budget (CRFB) amerikai nonprofit szervezet számításai szerint a következő 10 évben négyszeresére nőhet az az összeg, amit az USA az államadóssága után kamatként kifizet, ami tovább súlyosbítja majd az egyébként is aggasztó adóssághelyzetet. Minden jel arra utal, hogy a következő években elképesztő ütemben adósodhat el a világ legnagyobb gazdasága, és egyelőre nem látszik, hogyan tudna ebből az ördögi körből kiszabadulni.
Az államadósságon belül a deviza részarányát 22 százalékra sikerült csökkenteni tavaly év végére a 2010-es 50 százalékról, és a tervek szerint az idei év végére elérhető a 20 százalék alatti arány - mondta Barcza György, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.
2022-re 60% alá csökkenhet az államadósság - mondta Varga Mihály a héten. A nemzetgazdasági miniszter előrejelzése meglepő lehet a korábbi tervek és az elmúlt évek visszafogott adósságcsökkentésének ismeretében, ezért kiszámoltuk, mire alapozódhat egy ilyen meredek adósságpálya. Az eredmény: a csökkenés nem lehetetlen, de olyan feszes költségvetési gazdálkodás kell hozzá, hogy semmi meglepő nem lenne abban, ha ez az adósságpálya is meghiúsulna.
Aggasztónak tartja a fejlett ipari gazdaságok államadóság-tömegének növekedését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A fejlett piaci térség országai alkotta szervezet tanulmányában hangsúlyozza, hogy az alacsony kamatokkal jellemzett környezet hozzájárult a magas államadósságok és államháztartási hiányok fenntarthatóságához a legutóbbi pénzügyi válság óta eltelt időszakban, ám a viszonylag kedvező szuverén finanszírozási környezet nem feltétlenül marad fenn állandósult jelleggel a piacokon.
Az államadósság elszámolása 2014. óta folyamatos módszertani felülvizsgálat alatt áll az Európai Unióban. Az uniós nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása (ESA 2010) következtében jelenleg is napirenden lévő kérdés az Eximbank és az EU-ban hasonló működési struktúrával bíró bankok kötelezettségeinek elszámolása az államadósságban. A közvélemény tájékoztatásának érdekében a Magyar Nemzeti Bank a február 19-én megjelent előzetes pénzügyi számla statisztikában bemutatta, miként érinti az államadósságot, ha az Eximbank a kormányzati szektorban kerül statisztikai elszámolásra. Ezzel kapcsolatban két tényezőt fontos kiemelni:
A spanyol jegybank ma közölt előzetes adatai szerint tavaly év végén 98,08%-os volt a GDP-arányos adósságráta, ami azt jelenti, hogy a 2014-es 100,4%-os történelmi csúcshoz képest sorozatban már a harmadik egymást követő évben csökkent az adósságráta.
A Societe Generale globális stratégája szerint Donald Trump és kormánya a modern gazdaságpolitika történetének legfelelőtlenebb döntéseit hozza meg, ezért az elnök úgy fog bevonulni a történelembe, mint a következő összeomlás egyik legfőbb kiváltó oka. Véleményével nincs egyedül, ugyanis egyre több - köztük sok jobboldali, konzervatív - szakértő kongatja a vészharangokat az amerikai államadósság fenntarthatatlansága, illetve ennek lehetséges piaci következményei miatt.
Az Amerikai Egyesült Államok újabb kormányzati leállását övező politikai huzavona ismét rávilágított arra, milyen súlyos probléma az ország adósságpályájának fenntarthatatlanná válása. Ha ez így megy tovább, egy évtized alatt legjobb esetben is 20 százalékponttal növekedhet a GDP-arányos államadósság, a rosszabb forgatókönyvek pedig még aggasztóbb jövőt vetítenek előre.
A 2010-ben létrejött gazdaságpolitikai fordulat egyik fő prioritásként az államadósság elleni küzdelmet és az eladósodás csökkentését tűzte zászlajára. Az államadósság növekedése - ha potenciális kibocsátás közelében működő gazdaságban jön létre - károkat okoz, megakasztja az ország gazdasági felzárkózását, csökkenti az egy főre jutó jövedelmet és a társadalmi jólétet. Arról viszont kevés szó esett, hogy az adósság mekkora növekedési áldozattal jár együtt, noha a közgazdaságtan növekedéselméleti területe ma már meglehetősen határozott választ tud adni a teher alsó és felső határára. Mindez különösen fontos annak ismeretében, hogy az elmúlt nyolc évet (2010-2017) tekintve a magyar gazdaság éves átlagos növekedése - horribile dictu - mindössze 2%-ra rúg. S ha azt feltételezzük, hogy prudens, növekedésbarát gazdaságpolitika mellett a magyar gazdaság - hasonlóan Romániához, Szlovákiához vagy Lengyelországhoz - valahol az évi 2,5-3% körüli tartományban tudott volna növekedni, akkor meghökkentő módon azt láthatjuk, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény miatt elszenvedett károk közel akkorák, mint amekkorát egy 60-70%-os államadósság tud okozni a gazdaság számára.
Mindössze 60 ezren lakják, GDP-je pedig alig haladja meg a 2,5 milliárd dollárt, mégis 270 milliárd dollárnyi amerikai állampapír kapcsolódik kajmán-szigeteki cégekhez és magánszemélyekhez, ezzel pedig az Egyesült Államok ötödik legnagyobb külföldi hitelezője az ország.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is belátta: az Eurostattal szembeni Eximbank-elszámolási vitát nem sikerül megnyernie. Varga Mihály újévi első tájékoztatóján ezt egy fél mondattal árulta el. Mindez pedig alaposan átírja az államadósság-számokat.
2020-ra átlépheti a 30 ezer milliárd forintot a magyar államadósság összege - olvasható a kormány friss terveiben. Vagyis hiába szeretné a kormány megfékezni az adósság nominális összegének növekedését, ez még saját bevallása szerint sem fog sikerülni neki.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
