államadósság

Adófizetők pénzéből vették meg a Budapest Bankot (2.)

Korábban még úgy tudtuk, hogy a Budapest Bankot felvásárló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. azért MFB-hitelből fizeti ki a bank vételárát, hogy ezzel ne növelje a magyar államadósságot. Az MNB második negyedévre közzétett, "az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól" címet viselő statisztikáiból azonban kiderül, mégiscsak államadósságot növelő tételként könyvelték el az MFB-hitelt, mellyel az államháztartás bruttó adóssága is meghaladta a várakozásokat.

Óriásit ugrott a magyar államadósság a görögök miatt

Március végéről június végére 5,3%-kal esett a forint az euróval szemben, ez pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedév végére 2%-ponttal 79,6%-ra visszaugrott a magyar államadósság a GDP arányában - derült ki az MNB ma közzétett előzetes adataiból. Ha jobban megnézzük, hogy miért esett a második negyedév utolsó napjaiban a forint, akkor rögtön eszünkbe juthatnak a görögök, akik azokban a napokban dobták be a mentőcsomag kemény feltételeiről a népszavazási ötletet. Az ugyanis megugrasztotta a Grexit esélyét, így ez a régiós devizákat is negatívan érintette. A második negyedévben ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztotta meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a nettó hitelfelvétel járult ehhez hozzá. Utóbbiból a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. Ha már a költségvetési adatoknál járunk: extrém alacsony számot is látunk az MNB adatai között: az utóbbi egy év GDP-jéhez képest mindössze 1%-os volt a büdzsé hiánya.

Tízmilliárdokért vettünk állampapírokat a brókerbotrányok idején

Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.

Magyarország ledolgozta az eredendő bűnét

Így tudnának Orbánék 700 milliárdot spórolni megszorítások nélkül

Ezért kerülnek a tenger mélyére a görögök!

Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.

Félremagyarázták az IMF "titkos" tanulmányát

A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai szerint Görögországnak azért van szüksége újabb adósságkönnyítésre, mert az elmúlt egy évben a görög kormány - és ebben a januárban kormányra kerülő Sziriza nagy szerepet játszott - lazító gazdaságpolitikát folytatott és elmaradtak a korábbi megállapodásokban foglalt intézkedések, valamint az elmúlt két hét bankzárja és tőkekorlátozása rendkívül megterheli az egész görög gazdaságot - olvasható ki az IMF szakértőinek kedd este nyilvánosságra hozott elemzésének teljes elolvasásából. Vagyis ha nem csak egy részletet akarunk ebből a dokumentumból kiragadni (az adósságelengedés szükségességét), akkor azt mondhatjuk, hogy lényegében azért romlott a helyzet látványosan és azért van szükség újabb hitelprogramra, mert a görög kormány letért a korábban megállapodott útról. Az IMF-s dokumentum egyúttal arra is figyelmeztet: a negatív kockázatok miatt az sem kizárt, hogy lesz még szükség plusz pénzügyi támogatásra.

A halasztás semmit nem segítene a görögökön

Egy friss tanulmány arra mutat rá, hogy a történelmi példák tanulsága szerint kizárólag az adósságok névértékének leírása az, ami segíthet a túlságosan eladósodott országokon. Amikor csak a lejáratok kerültek kitolásra, vagy a kamatokat mérsékelték, akkor az nem eredményezett magasabb gazdasági növekedést vagy javuló hitelminősítést az érintett országokban. Ezek alapján meglehetősen keserű jövő várhat Görögországra, ha a hitelezői nem mennek bele a leírásba.

IMF: fenntarthatatlan a görög adósságpálya

Görögország adósságpályája fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához - derül ki az IMF által ma közzétett, a görög adósság fenntarthatóságát vizsgáló elemzés előzetes verziójából.

De mégis, kiknek és mennyivel lógnak a görögök?

Iszonyatos adósságot halmozott fel a görög állam az utóbbi évtizedekben, aminek nagy része - néhány részleges csőd közepette - a végső hitelező nemzetközi intézményekhez, illetve az eurózóna országaihoz vándorolt. De továbbra is vannak hitelek a magánbefektetőknél, akik most izgulhatnak, vajon a csőd eléri-e az ő befektetéseiket is. Áttekintve az államadósságot aligha mondhatjuk, hogy a görögök nem kaptak óriási segítséget az elmúlt években.

Így tapsolta el a kormány a nyugdíjpénzt

Közzétette Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYRAA) 2014. és 2015. évi beszámolóját. 2014-ben az alap 1,5 milliárd forintot, míg az MNV Zrt. 4,7 milliárdot fordított államadósság-csökkentésre, az ezek után az alap számláján fennmaradó 125 millió forintot 2015. január 31-ei megszűnésével egyidejűleg a központi költségvetésnek utalta át az alap.

Itt van még egy szabály az államadósság ellen

A közeljövőben a kormány módosítani fogja a stabilitási törvényt az adósságképlet miatt. Egyelőre azt nem tudjuk, hogy pontosan mire is készül, a szabály módosítására, törlésére vagy alkalmazásának újabb elhalasztására, de van mire támaszkodnia. A pénteken bemutatott adósságszabály-javaslat után most összefoglaljuk az Állami Számvevőszék korábbi javaslatait.

Megint emelkedett az államadósság (2.)

Az első negyedév végére 77,2%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 76,9%-ról. Aggodalomra azonban semmi ok, a növekedést részben szezonális okok magyarázzák. Sőt, az utóbbi két évhez képest kisebb volt a megugrás, ami azt igazolja, hogy ezúttal nem kellett annyit kozmetikázni az év végi adósságszám lefaragásához.

Brüsszel: jócskán lassul jövőre a magyar GDP-növekedés

A tavalyi 3,6%-os, igen gyors ütem után idén 2,8%-os, jövőre pedig 2,2%-os GDP-növekedés várható Magyarországon - vetíti előre ma közzétett tavaszi előrejelzései között az Európai Bizottság. A testület szerint ennek oka jórészt abban keresendő, hogy azok az egyszeri hatások, amelyek a tavalyi, illetve idei növekedést még jelentősen hajtják, kifutnak. Ilyen tényező például az EU-források csúcsra pörgetett lehívása, ami a tavalyi, illetve az idei beruházási számokat még jócskán húzta, jövőre viszont már mínuszos előjelet látunk. A javuló munkaerőpiaci helyzet és a devizahiteles gondok nagy részének rendezése csak részben tudja mindezt ellensúlyozni a fogyasztás élénkülésén keresztül. A Bizottság prognózisai szerint szépen csökkenni tud jövőre a magyar adósságráta amellett is, hogy a büdzséhiányt nem tudjuk érdemben lejjebb faragni és az alap költségvetési folyamatokban sem várható jelentős további javulás.

Törvényt sérthet a kormány! - Borulnak a szép tervek?

Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.

Bréking: kifizeti a Fidesz a magyar államadósságot!

A mai csodás reggelen olyasmire derült fényt, amire álmunkban sem gondoltunk volna: a Fidesznek kell lakolnia azért, hogy 2002 és 2010 között a "szocialisták súlyosan eladósították ezt az országot". Bele se merünk gondolni, hány százmilliárd forintos adósságszolgálat vár a pártra. Hogy mégis miből jön ez a bájos logikai bukfenc, ahhoz lássuk az alábbi két idézetet.

Magyarország a legjobb európai nyolcban

2014-ben összességében a költségvetési hiány csökkent mind az euróövezet 19, mind az Európai Unió 28 tagállamának szintjén, ám az államadósság-mutatók esetében ellenkező folyamat volt megfigyelhető - olvasható ki az Eurostat 2014-es államháztartási adatokat tartalmazó első felülvizsgálatából. Magyarország azon nyolc uniós ország között van, ahol csökkent a GDP-arányos államadósság.

MNB: 2011 óta csökken az államadósság

Az előzetes adatok szerint a GDP 76,9 százaléka volt Magyarországon a 2014. évi államadósság, ami mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb, mint a három éve mért legmagasabb éves értéke. Távolabbra visszatekintve az látható, hogy az államadósság emelkedő trendje 2010-2011-ben megtört, és azóta fokozatos csökkenés következett be, ami a fegyelmezett költségvetésnek, az élénkülő gazdasági növekedésnek és a mérséklődő kockázati feláraknak köszönhető egyéb tényezők mellett. Az Európai Unióban ezzel ellentétesen alakult az átlagos államadósság az elmúlt másfél évtizedben: a válság előtt alig változott, majd gyors emelkedésnek indult, ami 2014-ben is folytatódott. Az MNB közgazdászai, Palotai Dániel, Baksay Gergely és Szalai Ákos elemzésükben az ellentétes folyamatok alapvető okait és tényezőit mutatják be.

Mégis csökkent tavaly az államadósság

Mégis csökkenhetett tavaly az államadósság-ráta - ez derül ki a ma megjelent GDP-adatokból. Az MNB három hete még előzetes becslésként 77,3%-os mutatót közölt, ám ma már pontosan tudjuk a GDP értékét, és ezzel számolva az államadósságra 76,9%-os érték adódik.

Barcza: elérhető a 70 százalék körüli adósságráta 2018-ig

Az alacsonyabb állampapír hozamok mérséklik a magyar költségvetés kamatkiadását, ami növeli a költségvetés mozgásterét, egyúttal pedig segítik az államadósság ráta csökkenését is - többek között ezt mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy ha a forintárfolyamban nincs jelentősebb romlás, 75 százalék közelében lehet idén év végén a GDP-arányos adósságráta, ami meglátása szerint azt jelenti, hogy ennek a politikai ciklusnak a végére elérhető a 70 százalék körüli adósságráta.